Az MSZP a szegénységi adatok nyilvánosságra hozását követeli
Az ellenzéki párt szerint a hivatal vélhetően a kormány kérésére nem mutatta be eddig ezeket az adatokat.
Az ellenzéki párt szerint a hivatal vélhetően a kormány kérésére nem mutatta be eddig ezeket az adatokat.
Sajtóértesülések szerint azért nem jelentek meg szeptemberben a magyarországi átfogó szegénységi és kirekesztési statisztikák, mivel a KSH takarékoskodik, várhatóan novemberben adja ki a statisztikai hivatal átfogó értékelését többek közt a szegénységről, a fogyasztásról és az életszínvonalról. Az Eurostat ugyanakkor már előzetesen közölte, hogy 3,3 millióan élnek szegénységben és társadalmi kirekesztettségben hazánkban, egy év alatt 100 ezerrel nőtt ez a szám.
Hol van az előírva, hogy az alapvető állampolgári jogainkat az alkotmány és a hatályos jog értelmében védő ombudsman csak a rezsimmel meghitt jó viszonyt ápoló szervezetektől kérhet tanácsot? – kérdezi írásában TGM.
Össztársadalmi és politikai sunnyogás van, az állam lemondott 2-4 millió szegény emberről, nem tudjuk, ők hogyan kapnak nyugdíjat – mondja Holtzer Péter nyugdíjszakértő. 20-30 millió forintot félre kellene tennie annak nyugdíjas korára, aki nem akar alábbadni életszínvonalából, és el kell fogadni, hogy sokkal jobban magunkra leszünk utalva. A nyugdíjrendszernek a mai 35-50 évesek a legnagyobb vesztesei. Az pedig vicc, hogy igazából korrekt számaink sincsenek a ma és a jövő nyugdíjasairól. Mi lesz azzal a tömeggel, aki a rendszerváltáskor elveszítette munkáját, és azóta sincs nagyon neki? A Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal (NYIKA) volt elnökével beszélgettünk.
A hajléktalanság megelőzéséért küzdő civilek élőlánccal próbáltak megakadályozni egy kilakoltatást a X. kerületben. A Város Mindenkié aktivistái igyekeztek rábírni a kőbányai önkormányzatot, hogy függessze fel a kilakoltatást, és gondoskodjon a Noszlopy utcai családok megfelelő elhelyezéséről. A végrehajtó azonban nem jelent meg, mert a bíróság egyelőre nem döntött a család korábbi kifpgása ügyében.
Hol van a határ "szegénység" és "nem szegénység" között? Globálisan ezt napi 1,25 dollárnál húzzák meg, ezt tekintik abszolút választóvonalnak. Az utóbbi évek gazdasági fejlettsége tükrében Ázsiában ugyanakkor ez a globális mutató kezd egyre irrelevánsabbá válni, ráadásul a napi 1,25 dollárral több probléma is van.
Alig pár tucat ember kezében van a világ vagyonának fele, a leggazdagabb 85-nek pedig annyi, mint a legszegényebb 3,5 milliárdnak. Eközben egyre többen élnek olyan országokban, ahol nő a különbség a gazdagok és szegények között. A gazdasági válság rendesen odacsapott a nyugati társadalmaknak, míg a nagy feltörekvő államokban tömegek emelkedtek ki a szegénységből. Magyarországon egyelőre nincs esély a jövedelmi, társadalmi osztályok közötti olló záródására – és ennek nemcsak a gazdasági válság, hanem a politika is az oka.
Az utóbbi évek tendenciája az, hogy nő az anyagi nehézségekkel küzdők száma hazánkban, a magyar társadalom jelentős része szinte sehogy nem tud kijönni pénzéből, ráadásul 2009 óta a helyzet romlik, nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek is. Ön sem tud kijönni fizetéséből a hó végéig? Kénytelen kölcsönkérni? Mit von meg magától, csak hogy ne haljon éhen? Kérdőív.
Bár az Egyesült Királyság gazdaságának mérete a 80-as évek óta megduplázódott, a szegénységi küszöb alatt élők száma egyáltalán nem lett alacsonyabb, sőt, körülbelül 100 százalékos volt a növekedés.
Pőcze Flóra 2009-ben kiköltözött a Moszkva téri hajléktalanok közé. A téren szerzett élményeit és kutatási eredményeit a második kiadásban most megjelent, A Moszkva tér gyermekei című könyvében osztotta meg az olvasókkal. Tényleg minden hajléktalan önhibájából került az utcára és alkoholista? Melyek a legjobb kéregető dumák? Hogy vágódhat be a hajléktalanoknál a jövőbeli társuk, az állami gondozott fiú?
Egy nemzetközi kezdeményezés, a Clean Clothes Campaign vizsgálata szerint a Hugo Boss divatkonszern éhbért fizet a Törökországban és Horvátországban dolgozó munkásainak – írja a Spiegel Online.
Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét. Probléma ugyanakkor, hogy a minimálbér nem fedezi a létminimum összegét, erre megoldás lehetne az, hogy a minimumjövedelem szintjét a létminimum szintjére emelnék. A cégek ezt ki is tudnák fizetni.
Egy egyedülálló felnőttnek tavaly 87 510 forintra volt szüksége ahhoz, hogy megéljen, míg egy kétgyerekes családnak 253 779 forintra - derül ki a KSH pénteken kiadott, az MTI által azonban nem közölt Létminimum, 2013 című kiadványából. Az idén sem derült ki, hogy hányan élnek a létminimum alatt.
A Gallup közvélemény-kutató OECD-tagországokat érintő kutatása szerint szerint a szervezet tagjai körében növekszik azon emberek aránya, akik nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert vásárolni családjuknak. Az arány Magyarországon igencsak elkeserítő: a gyerekkel rendelkező családok körében majdnem felével fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy nem tudták a szükséges élelmiszert megvásárolni maguknak és családjuknak. A helyzet ráadásul 2007 óta rendkívüli mértékben romlott hazánkban a kutatás szerint.
Polgárháborúk, konfliktusok, éhínség – csak pár elem azokról a listákról, melyek a klímaváltozás hatásait taglalják. Egy új jelentés ugyanakkor más kontextusba is helyezi az esetleges jövőbeli helyzetet: a klímaváltozás az országok hitelminősítésére is kihat. Drágább lehet az országok finanszírozása, eldurvulhatnak az államadósságok, melyeket még az unokák is nyögni fognak. Magyarországnak a jelentés alapján nincs sok félnivalója, ám más előrejelzések szerint mi is komolyan aggódhatunk.
Bartók módszerével, az ország több régiójába elzarándokolva kutattak fel Both Miklósék ismeretlen tehetségeket. Megalakították a Palimo Story nevű zenekart, amelynek elképesztő története legalább olyan érdekes, mint ahogy a kárpát-medencei zenéket a rock húzásával felturbózzák és előadják. Kedden jön ki a CD-jük. Kis ká-európai mese sok tanulsággal.
A MarketWatch összeállított egy listát, hogy a statisztikai adatok ellenére – melyek növekvő vagyont, béreket mutatnak – miért érezhetik mégis az amerikai munkavállalók szegénynek magukat.
A világ hatvanhét leggazdagabb embere akkora vagyon fölött rendelkezik, mint a Föld lakosságának szegényebbik fele - derül ki az Oxfam Washingtonban közzétett szerdai jelentéséből.
Fuck the poor feliratú táblával és ilyen szövegezésű szórólapokkal állt ki az utcára egy segélyszervezet aktivistája Londonban.