2004-ben éhséglázadások követték a szlovák kormány megszorító intézkedéseit, ami után a gazdaság szárnyalni kezdett, viszont a társadalom perifériáján élők életkörülményei tovább romlottak. Szemétdombra épült nyomortelep, fallal körülvett cigánysor, harmadik világbeli lakótelep: körkép az éhséglázadások tizedik évfordulóján.
A nap egyetlen kampányeseményén jártunk: elesettek kígyózó sora és egy fáradhatatlan Schmuck Andor. A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja a kampánycélú óriásplakátok helyett kampánycélú ételosztást tartott. Megismerkedünk a szociáldemokrata termékcsaláddal, a tudósító összekeveri a fehérneműt a parfümmel, és Juszt László is bejelentkezik a telefonon.
Közszolgálati panasznapot szervezett a Vértanúk terére 28 szakszervezet. Legtöbben a régóta várt 20 százalékos béremelés érdekében, illetve az elszegényedése ellen emeltek szót. A szervezők szerint sokan félnek kimenni tüntetni, mert azzal az állásukat kockáztatják.
Szeretjük magunkat a közép-európai régió más országaihoz hasonlítani. De másokkal összehasonlítva hogyan áll a szénája az úgynevezett magyar középosztálynak? Ha már a nyugat-európai középosztályhoz nem is, de a régióbelihez mérhetjük magunkat egyáltalán?
Bill Gates alapítványának éves jelentése szerint 2035-re azon 35 ország közül, melyet a Világbank most alacsony jövedelműnek nevez, már nem fog ebbe a kategóriába tartozni.
A szegénységből legkönnyebben a diploma megszerzésével lehet kitörni, a kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a kiemelkedés a lelki terhek miatt visszaüt az egészségre. Az állam felelőssége lenne az, hogy ezek a tehetséges fiatalok a versenyképes tudás és a szociális beilleszkedés mellett az egészséges és sportos életmód, a kiegyensúlyozott étrend, és az egészséges értékrend alapjait is elsajátítsák.
„Felejthetetlen estét” szerveznek hátrányos helyzetű gyerekeknek Balog Zoltánnal és „más közéleti személyiségekkel”, sajtónyilvánosan egy budapesti luxusszállodában.
Magyarországon több mint hárommilió ember élt szegénységben - közölte az ombudsman 2013-as beszámolója, amely a cigányok, a hajléktalanok, a mélyszegénységben élők, a közmunkások és a gyermekek, fiatalok helyzetét állítja középpontba.
Az energiaszegénység mocsaras terület, a mentés állami beavatkozást is igényel – ezt Németországtól Skóciáig egy sor uniós államban evidenciaként kezelik. Itthon csak a rezsicsökkentés téma, és az sem tisztázott, hogy a kezelés szociális vagy energetikai kérdés-e inkább. Az Energiaklub most zárult „Csekkcsökkentő” programjának dilemmáiról a téma két kulcsfiguráját, Fülöp Orsolyát és Király Zsuzsannát kérdeztük.
A válság mély nyomokat hagyott a magyar gazdaságon és a társadalmon. Ennek hatása a mai napig tart, az elszegényedés pedig gyorsuló ütemben növekszik. A Policy Agenda az OECD és az EUROSTAT adatai alapján azt nézte meg, hogy a versenytársainkhoz képest hogyan állunk.
Nem csak gazdag háttérrel lehet milliárdossá válni, sokan rendkívüli mélységekből indultak. A Business Insider összeszedett egy listát, hogy kik ilyenek.
Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke szerint 112 ember fagyott meg a télen, kétharmaduk a saját lakásában halt meg. A magyar lakosság 12 százaléka nem tudta rendesen fűteni a lakását – mondta. A Fidesz szerint a Gyurcsány-kormány magára hagyta a szegényeket.
A feltétel nélküli alapjövedelem ötletét számos bírálat érte azt követően, hogy a terv bekerült a köztudatba. A kritikákra az ötlet egyik fölelevenítője, Braun Róbert reagál.
Feltétel nélküli alapjövedelemmel formálná át egy munkacsoport a magyar szociális ellátórendszer teljes spektrumát, hogy ezzel megszüntesse a nincstelenséget Magyarországon. Az átalakítás ezermilliárdokat mozgatna meg, drasztikus változtatásokat eredményezve. A tervezett alapjövedelem azonban nem éri el a magyar létminimumot, ám e juttatások logikája éppen az, hogy szerény megélhetést biztosítaniuk kell. Egy ekkora mértékű alapjövedelmet mellesleg nem is bírna el az ország, a kisebb pedig nem oldaná meg a szociális problémákat.
Az MSZP szerint 2013 a szegények fekete éve volt a kormány "sanyargató és tehetetlen" politikája miatt. Korózs Lajos, a szocialisták elnökségi tagja fogalmazott így szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Az ország társadalmi kohézióját vizsgáló felmérés alapján az olasz családok 12,7 százaléka - 9,5 millió ember - él a relatív szegénységi küszöb alatt, azaz havi 991 eurónál (294 ezer forint) alacsonyabb teljes havi jövedelemmel rendelkezik.
Az elmúlt évekhez hasonló hosszú sor várta Budapest központjában, a Blaha Lujza téren, hogy egy tányér meleg leveshez jusson, és kapjon némi tartós élelmiszert. A helyszínen járt munkatársunk beszámolója szerint idén legalább a rendőrség nem vegzálta szerencsétleneket, mint tavaly ilyenkor, amikor többeket kiszólítottak, és igazoltattak. Az ünnepeket fedél, fűtés nélkül töltők számára csak annyi jó hírünk lehet, hogy enyhe idő jön.
Országszerte több helyszínen osztanak ételt az ünnepek alatt a rászorulóknak, a rossz szociális körülmények között élő családoknak és a hajléktalanoknak.
Németországban évek óta tartó folyamatos növekedés után tavaly történelmi csúcsra emelkedett a szegények aránya a társadalomban.
