Félszívvel adna hátszelet a kormány a szélturbináknak

Keveslik a szélenergia terjedésének könnyítését célzó kormányzati szándékot. A WWF Magyarország szerint nem elég támogató és módszertani szempontból is megkérdőjelezhető a közelmúltban közzétett rendelettervezet.

  • HVG

Nem eléggé támogató és módszertani szempontból is megkérdőjelezhető a WWF Magyarország szerint az Energiaügyi Minisztérium által a szélerőművek telepítésének megkönnyítését célzó rendelettervezet, amit a közelmúltban bocsátottak társadalmi egyeztetésre.

Az október elején közzétett tervek értelmében 17 járásban lehetne könnyebben, akár 199 méter magas szélerőműveket telepíteni, és mezőgazdasági csereterületet sem kell majd adni az ilyen berendezések által elfoglalt földekért. 

Tizenhét járásban könnyíthetik meg a szélerőművek telepítését, 130 helyett 199 méter magasak lehetnek a szélkerekek

Ha támogatják a törvénymódosítókat, akkor az érintett területeken gyorsabb lesz az engedélyeztetés, és nem kell mezőgazdasági csereterületet adni a szélerőművek által elfoglalt földekért.

A WWF alapvetően üdvözölte a tervezetet, és hogy előtte egyeztettek velük is, de jelezték, a tervezetbe végül bekerült elképzelések

nem elégségesek ahhoz, hogy valóban támogassák a szélenergia hazai terjedését.

Csontos Csaba, a WWF klímavédelmi programjának vezetője szerint a tervezet sem a klímaváltozás kihívásaira nem ad valódi választ, sem nem biztosítja, hogy Magyarország megfeleljen az Európai Unió Megújulóenergia-irányelvében (RED III) foglalt céloknak. 

Szélturbinák Ács határában
Reviczky Zsolt

Ezért további szakmai egyeztetéseket és több ponton átdolgozott szabályozást sürgetnek, és a következőket javasolták: 

  • A könnyített engedélyezési térségek kijelölése ne csak ott legyen lehetséges, ahol már működik szélerőmű (a tervezetben szereplő 17 járás ilyen), hiszen így a járások 90 százalékát kizárnák, köztük számos kelet- és dél-magyarországi hátrányos helyzetű térséget. A könnyített térségeket, mint írták, az ország minél több régiójában, átlátható és szakmai szempontokon alapuló módon kellene kijelölni, a RENewLand projekt során kidolgozott módszertant követve.
  • Pontosan kellene szabályozni a szélturbinák védett természeti területektől, Natura 2000 területektől, vizesélőhelyektől és infrastrukturális elemektől való védőtávolságát, amire a tervezet nem tért ki. A védőtávolságok és területrendezési szabályok harmonizálása ugyanis nélkülözhetetlen. A természetvédelmi, vízi és ökológiai területek körül pontosan meghatározott védőzónákra és egységes, naprakész térinformatikai rendszerre van szükség. 
  • Vizsgálják felül a katonai radarokra vonatkozó szabályokat, amelyek jelenlegi formájukban indokolatlanul korlátozzák a beruházásokat. Egy rugalmasabb, egyedi értékelésen alapuló megközelítést javasolnak, amely figyelembe veszi mind a nemzetbiztonsági, mind a megújulóenergia-célokat.
  • Garantálnia kellene a szabályozásnak a termőföldek és természetes élőhelyek védelmét. Ezzel ugyanis ellentétes, hogy a tervezetben a másfél hektár alatti szélerőműparkokat kiveszik az egyik legfontosabb termőföldvédelmi korlát alól azzal, hogy megszűnik a helyhez kötöttség vizsgálata, illetve a csereterület biztosításának kötelezettségét méretmegkötés nélkül elengednék. A WWF szerint a csereterület-kötelezettséget csak olyan beruházások esetén lenne szabad eltörölni, amelyek nem érintenek természetvédelmi vagy magas biológiai értékű területet, hiszen, mint idézik a WWF közleményében Csontos Csabát, „a megújulóenergia-fejlesztések előmozdítása és a természet védelme nem egymás ellenében, hanem egymást erősítve valósítandó meg”. 

A WWF Magyarország ezért arra kéri a döntéshozókat, hogy a rendelettervezetet a szakmai javaslatok figyelembevételével fejlesszék tovább, amihez a kormányzat figyelmébe ajánlották a RENewLand projekt keretében kidolgozott részletes szakpolitikai ajánlást. 

Ebben egyebek mellett olyan adatok is szerepelnek, hogy például ha csak azokat a területeket vizsgálják, ahol a legkisebb környezeti és társadalmi konfliktusokkal járna a szélerőművek telepítése, akkor is azonosítható 119 GW beépíthető kapacitás. Az más kérdés, hogy ennek elérése egyáltalán nem áll szándékában a kormánynak, még a megújított Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) is csupán megháromszoroznák a jelenleg – a szeles fejlesztéseket bő egy évtizedig ellehetetlenítő kormányzati politika következtében – ​igen szerény​​​​,​​​​ ​330 megawattos szeles kapacitásokat​ 2030-ig, pedig az ELTE kutatóinak egy tavalyi ​​elemzése 10-20-szoros növekedést tart szükségesnek és lehetségesnek addig. A kérdéskörről korábban itt írtunk bővebben.

Bár a fentiek alapján úgy tűnik, a kormányzat nem igazán akarja kihasználni a szélenergia adta lehetőségeket, azért van olyan széljárás, amikor mégis:

Ha Tiborczéknak fúj a szél, nincs baja a NER-nek a szélerőművekkel

A kormányfő vejének üzleti körei szélerőművek építésére készülnek a Komárom-Esztergom megyei Ács mellett. Könnyen lehet, hogy a megtermelt áram vevője az akkumulátoriparnak beszállító kínai katódgyár lesz.

Hozzászólások