Úgy tűnik a nagyvállalatok egy része nagyon távol áll a papírmentes iroda megvalósításától, egy felmérés szerint a cégek közel felénél még mindig az irodán belüli személyes kézbesítés dívik. Sétáló dossziék, az országot körbeutazó levelek, pazarló bürokrácia.
Egy fiatalt ma már inkább elriaszt, mintsem vonz a szigorúan öltönyös-kosztümös állás. Egyre többen vannak azok, akik valamilyen tetoválással vagy extrém külsővel élnek, de még mindig előfordulhat, hogy kimondva-kimondatlanul hátrányba kerülnek munkakereséskor. Meddig mehet el egy cég a külsőségek szabályozásával?
Úgy tűnik, számos jól képzett, megfelelő szakmai és vezetői tapasztalattal rendelkező, 40-60 éves szakember hever parlagon, ugyanis egy-egy megüresedett és meghirdetett pozícióra azonnal több száz önéletrajz érkezik, és ezek között nagy arányban vannak olyanok, amelyek meg is felelnek a kritériumoknak. A szakemberek szerint az ügyvezetők országa vagyunk, pontosabban lehetnénk, méghozzá jó értelemben, mégis jelentős tudásanyag hever kiaknázatlanul.
Két hete nem csörgött reggel az ébresztője? Fejben még nyaral, de az irodában önre dől a munka? Rosszkedvű, pedig tegnap még úgy érezte, kipihente magát? Ön szabadság utáni rosszkedvűségben szenved.
A tengerentúlon a szervezetek több mint 90 százaléka a közösségi médiában is toboroz. Íme három példa, hogy a Facebookon, a Twitteren és a YouTube-on miként jelenhet meg vonzó toborzási tartalom, ha vezető márkák úgy akarják.
A job sharing elegánsabban hangzik, mint a részmunkaidős foglalkoztatás, és bizonyos esetekben szerencsésebb megoldás is. Munkakörmegosztásnak lehetne magyarítani, és néhány éve a munka törvénykönyve is lehetőséget nyújt rá. Csak nincs, aki élne vele. Magyarországon a részmunkaidőben dolgozók aránya alig magasabb 6 százaléknál, ráadásul e foglalkoztatási forma megítélése is gyakran előítéletes.
Több mint száz új munkatársat vett fel az elmúlt két évben az EY Magyarországon és hasonló bővítést terveznek a következő évben is. Ráadásul rengos szakmai díjat is kaptak.
Ma húszéves a világ legnagyobb online áruháza, az Amazon. A seattle-i központú cég egy garázsból indult online könyvesboltként. A kilencvenes évek dotcom buborékjának egyik kulcsrészvénye volt, de csak 2001-ben – a buborék kipukkadása után – lett a cég először nyereséges. A ma már kereskedelmi óriás alapítója, Jeff Bezos nagy utat tett meg .
Mindennap eljön a munkaidőnek az a szakasza, amikor az agy zombi üzemmódba kapcsol, a terméketlen időszak a többségnél kora délután köszönt be. Ha erre az időre a teljes sziesztát nem is tudja megoldani, fontos lehet, hogy ne ilyenkor végezze a legnagyobb erőfeszítést igénylő munkát.
WC-használat korlátozása, a személyes tárgyak tiltása irodában, drákói e-mailezési és internetezési szabályok – csak néhány azon idióta intézkedések közül, amelyekkel a vezetés tökéletesen az őrületbe kergetheti a dolgozókat.
A nyár lehet egy cég számára a legeredményesebb a toborzás – különösen a passzív keresők megtalálásra –, ha jól használja a közösségi médiát, de ehhez tudomásul kéne venni, hogy a közösségi oldalak, nem pusztán a print média online lenyomatai.
Felavatta az NNG új szegedi fejlesztőközpontját. Az irodában jelenleg közel harmican dolgoznak, de néhány hónapon belül ötvenre tervezik emelni a létszámot, hosszú távon pedig 200 fő felvétele a cél.
Ha minden igaz, holnaptól, azaz július 9-től pályázhat a kkv-szektor a kapacitásbővítést, illetve a termelési kapacitás bővítését támogató pályázatokra, összesen 85 milliárd forint értékben. A pályázatok kifejezetten a feldolgozóipar vállalatait kívánják támogatni.
"Tökösebbenek kéne lenned!" "Úgy kell viselkedned, mint egy férfi!" – mondják gyakran a vezetői pozíciót betöltő nőknek, pedig egyre több szakember hangoztatja, hogy számos olyan dolog van, amiben a nők jobban teljesítenek, mint a férfiak, ezeket nem elnyomni kéne, hanem megtanulni. Gyakrabban adnak visszajelzést a munkatársaiknak, többször veregetik meg az ember vállát, jobban segítik fejlődni a beosztottjaikat, elkötelezettebbek a cégük felé, és ez átragad a munkatársaikra is.
Amikor megvan a bevétel, és hozzá a profit, biztosan minden rendben van a vállalatnál. Vagy mégsem? És ha feszült a légkör, rossz a hangulat, és emiatt nagy a fluktuáció vagy éppen irreálisan magas bérekkel kell röghöz kötni a dolgozókat? Kifinomult módszerekkel ma már szinte mindent mérni lehet, még azt is, mennyibe kerül egy cégnek, ha az alkalmazottak nem érzik jól magukat. A teljesítményértékelési rendszerek bugyraiba néztünk be.
A magyar vezetők többsége elsőre maximum egy percet foglalkozik egy önéletrajzzal, és a döntő többség azonnal kukába is dobja, ha az átláthatatlan vagy helyesírási hibák vannak benne. Sőt, 14 százalékuk akkor is ejti, ha a fénykép alapján nem szimpatikus a jelentkező.
Egy átlagos HR-es az első alkalommal nagyjából fél perc alatt dönti el egy önéletrajzról, hogy azonnal a kukába dobja, vagy érdemes azt tüzetesebben is átnéznie. Éppen ezért a jó önéletrajz könnyen átlátható, jól strukturált, nem sablonos, hanem az adott munkakörre szabott, nem túl rövid, de nem is lehet túl terjengős, nem lehet benne helyesírási hiba vagy elütés, külalakja pedig jó, ha egyszerű és letisztult.
Nem a piac összeomlásától vagy a rossz sajtótól, nem is az üzlet halálától, még csak nem is természeti katasztrófáktól félnek legjobban a vezetők, hanem attól, hogy valamiben inkompetensnek tűnnek.
Fogadd el, hogy az emberek nem egyformák, főleg nem mindenki olyan, mint te; mutass példát; ne legyél garasoskodó, olcsójános; és ne szólj bele mindenbe – így nem kergeted őrületbe a beosztottjaidat.
Dolgozik hétvégén? Sőt, nem is csak egyen-egyen, hanem gyakran? Ennek több oka is lehet: nem tudja beosztani az idejét, nem tudja elengedni a kontrollt, nem tud feladatot delegálni, vagy „csak” még több pénzt akar keresni. Bármi is az ok, ha rendszeresen a szabadidejében dolgozik és nem pihen eleget, akkor egyre kevésbé tud majd a munkaidejében a munkájával végezni, és egyre többet dolgozik majd szabadidejében – ördögi kör ez. Pedig az időgazdálkodás tanulható.
