szerző:
hvg.hu

Két hete nem csörgött reggel az ébresztője? Fejben még nyaral, de az irodában önre dől a munka? Rosszkedvű, pedig tegnap még úgy érezte, kipihente magát? Ön szabadság utáni rosszkedvűségben szenved.

Bár a nagy, nyári szabadságolási időszak még tart, de azért vannak olyanok is, akik már túl vannak a pihenésen és most állnak munkába. Azt gondolnánk, szabadságon lenni egyszerű feladat, de mégsem az, sőt már-már külön tudománya van: tudni kell felállni és otthagyni néhány napra vagy hétre a munkát, tudni kell kikapcsolódni, és tudni kell visszaállni. Bár hajlamosak lennénk legyinteni, de ha abból indulunk ki, hogy a dolgozók pihenése ugyanolyan fontos, mint a munkával töltött aktív időszak, akkor nem csodálkozunk azon, hogy a magukat komolyan vevő vállalatok cégkultúrájában komoly szerepet kap a munkatársak szabadságolásának folyamata, és bizony arra is ajánlásokat adhatnak ki, hogy mit tegyen, illetve ne tegyen a munkavállaló a pihenő ideje előtt, alatt és után. Ám a – főleg a hosszabb – szabadság utáni visszatérés talán a legtöbb embernek nehéz. Olyannyira, hogy az első napokban még depresszió közeli állapotba is kerülhetünk, természetesen erre is van külön kifejezés, ez a post-holiday blues, vagyis szabadság utáni rosszkedv.

Ahogy általában kell egy-két nap ahhoz is, hogy valaki nyaraló üzemmódba kapcsoljon, időt kell adni a visszaállásra is. A különbség annyi, hogy a nyaralásra való átállás feltehetően keveseknél jár együtt szomorúsággal, addig az első munkanapok bizony depresszióközeli állapotot is okozhatnak. Ráadásul a munkatársak, ügyfelek, vevők nem biztos, hogy hajlandóak tudomásul venni, hogy idő kell a visszazökkenéshez. A post-holiday blues leggyakoribb tünetei – a Business Insider cikke alapján – a lelkesedés hiánya, a fegyelmezetlenség, a rosszkedvűség és a rosszabb munkaminőség. A kérdés persze, hogyan lehet ezeket megelőzni vagy csökkenteni.

©

Bicskanyitogató kipihentség

Főnöknek és beosztottnak is el kell fogadnia, hogy minimális fokozatosság kell a visszatérésre. Ne rohanjuk le a nyaralásba visszatérőt azzal, hogy mennyi probléma és gond van, hogy halomban állnak az aláírásra váró iratok. Az pedig kimondottan káros, ha a munkatársat már az ajtóban lehordják azért, mert valamilyen munkát vagy munkafázist nem megfelelő módon hagyott hátra még a szabadság előtt. Persze fontos, hogy mielőtt valaki szabadságra megy, elvarrja a szálakat és megfelelő információkkal ellássa a munkában maradottakat, milyen vészhelyzetek lehetnek és ilyenkor mi a teendő. Az nem jó megoldás, ha az irodában maradt munkatársnak kell két vagy akár több ember helyett dolgoznia. Az is fontos, hogy aki szabadságra megy, az tudjon szelektálni és tényleg csak a legszükségesebb feladatokat delegálja.

De ha a lehető legjobban igyekszünk tehermentesíteni a kollégákat, akkor is előfordulhat, hogy visszatérve morcos arcok fogadnak. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy kollégánk nehezen viseli a kisimult és lebarnult arcunkat, úgy érzi, ő a világ vesztese, mert míg mások nyaralnak, ő húzza az igát, és önkéntelenül is megnehezíti az első napjainkat azzal, hogy durcásan ránk zúdít minden munkát. Ez még gyakoribb a főnök-beosztott relációban. „Bezzeg én itt viszem előre a céget, míg a beosztottjaim lógatják a lábukat.” „Bezzeg én itt gürcölök, a főnök meg a tengerparton nyaralgat.” Ez utóbbi attitűd azonban alapvetően munkakörnyezet kérdése. A vezetőnek tudnia és éreztetnie kell minden munkatársával, hogy a szabadság vagy pihenés nem kiváltság, hanem jog és ugyanolyan fontos, mint az aktív hétköznapok.

Rugalmas visszatérés

A fokozatosság elve azt is jelenti, hogy érdemes nem a repülőtérről beesni a munkahelyre, hanem néhány nappal már a munkakezdés előtt elkezdeni az akklimatizálódást – már csak azért is, mert az utazás miatti fáradtság vagy jet-lag csak ronthat a helyzeten. Ez idő alatt át lehet gondolni a ránk váró feladatokat, elolvasni előre a felgyülemlett leveleket, akár lehet egy rövid tájékoztatást is kérni, hogy mi történt az elmúlt hetekben, így ráadásul lélekben és gondolatban is fel lehet készülni a munkára.

Egy vezetőnek is tisztában kell lennie a fokozatosság elvével, például hasznos hagyni a munkatársat elmesélni a nyaralását, össze lehet kötni egy kötetlenebb megbeszéléssel is a többi kollégával együtt. Így a visszatérőnek nem kell tízszer elmondania ugyanazt a történet, ráadásul még azt is érzi majd, hogy a munkáltatójának fontos az, hogy hogyan pihent. Ha lehet, biztosítsuk arról, hogy az első két napban nem kell megszakadnia, vegye fel a fonalat, informálódjon, rázódjon vissza.

A fokozatosság a vezetőkre ugyanúgy vonatkozik, mint a többi munkatársra. Szinte tilos az első napokra nagyon fontos és megerőltető tárgyalásokat, megbeszéléseket tenni. A nyári szabadságolás után nyomasztó lehet az iroda zártsága, sötétsége. Érdemes naponta kétszer-háromszor is egy néhány perces sétát tenni a környéken, vagy olyan feladatokat elvégezni, amihez ki kell menni az irodából.

Ha pedig még mindig van valaki, aki ne venné komolyan a pihenés intézményét, akkor nekik ott van Richard Branson, a Virgin Group vezetője, aki tavaly bevezette, hogy a cég dolgozói akkor és annyi időre mennek szabadságra, amennyire csak akarnak. Branson egy barátjától vette a példát, akinél bizony nagyon bevált ez a módszer és a munka minden területén pozitív hatást tapasztalt – a morálban, a kreativitásban, a produktivitásban.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!

A 20. század leghallgatottabb dala lett a Bohemian Rhapsody

A 20. század leghallgatottabb dala lett a Bohemian Rhapsody

A tudás kincstára

A tudás kincstára

Elfogadták az ENSZ globális migrációs megállapodását

Elfogadták az ENSZ globális migrációs megállapodását

A panellakásokat lehet a leggyorsabban eladni

A panellakásokat lehet a leggyorsabban eladni

A mémgyárosok megfejtették Orbán furcsa, hajlongós fotójának titkát

A mémgyárosok megfejtették Orbán furcsa, hajlongós fotójának titkát

Elkezdődött a lehűlés: havas eső, hó is eshet

Elkezdődött a lehűlés: havas eső, hó is eshet