Az öt budapesti színház által aláírt levél szerint közös veszteségünk, hogy az utóbbi években a „politikailag motivált és diszkriminatív döntések eredményeként” a szakmában sokan felhagytak tevékenységükkel.
Mindezt a színházak világnapján.
Megújítják a hazai önkormányzati fenntartású színházak közös működtetését is.
Növekvő pályára állt a színházi előadások és a nézők száma, de a pandémia előtti szintnél még nem tartunk.
A kulturális és innovációs miniszter szerint pedig éppen ez az irány az Unióban.
A színházak államosítását máig sem akarja visszacsinálni senki. A 75 évvel ezelőtt, 1949. augusztus elsején államosított színházak (re)privatizációja komolyan szóba sem került. Úgy látszik, ez az egyetlen államosítás, amely közmegegyezésnek örvend. Pedig ezt is a pártállami diktatúra hajtotta végre, amint kialakult. A színházak államosítása már másfél évszázaddal ezelőtt is az éhenkórász színészek álma volt. Akkor, amikor a nemzeti jelzőnek még volt jelentése a színház előtt. Az volt a biztonságos állami sziget a magánszínházak viharos tengerében.
A színház nélkülözhetetlen „betevőnek" tűnik a szűkös időkben is, a főbb statisztikai mutatószámok növekedtek 2022-ben. HVG-ténytár.
A korábbi években tapasztalt növekedési trendnek vetett véget a járvány. A nézőszám drasztikus csökkenéséhez a kényszerű bezárásokon kívül a megaprodukciók elmaradása is hozzájárult.
A miniszter horvátországi villámlátogatását értékelte házi videójában.
Jó, ha nullszaldósra ki lehet hozni egy streamelt színházi előadást. A független társulatok és a vállalkozóként dolgozó színházi szakemberek nagyon nehéz helyzetben vannak.
Nem mindenkinek jut azonban belőle.
A főváros és a kormány is egyformán elkötelezett a színházak sokszínűsége, művészi szabadsága, valamint a kultúrharc nélküli, nyugodt alkotói légköre mellett – olvasható közös közleményükben.
Művészek a patikában dolgoznak, míg a kulturális államtitkárság főosztályvezetője énekel. Összeállításunkból kiderül, a színészek fele „számlás”, így egyik napról a másikra jövedelem nélkül maradt.
A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet egyelőre felbecsülhetetlen mértékben sújtja globálisan a gazdaságot, a koronavírus-járvány pedig hatalmas terhet ró az egészségügyre. És bár ilyenkor értelemszerűen nem az a prioritás, hogy a kulturális szférában milyen kármentesítést lehetne végezni, érdemes egy pillantást vetni arra a helyzetre is, amelybe most itthon sok, előadó-művészeti területen dolgozó ember kényszerült. Az utóbbi évek kultúrafinanszírozási kavarásai most hatványozottabban éreztetik negatív hatásukat.
Az Emmi büszkén hirdeti, mennyi pénzt osztottak szét idén a színházaknak és más kulturális szervezeteknek. Akadnak közöttük olyanok is, amelyek esetében hirtelen nem is érteni, mire föl jogosultak állami pénzre.
Míg az Orbán-kormány a maga részéről újraalkotja a pártállami kultúrpolitikát meghatározó TTT-t, addig Karácsony Gergelynek is van három lehetősége. Budapest főpolgármestere komoly kellemetlenséget is tudna okozni a fideszes vezetésnek, ha nem érdekelné ennek anyagi vagy erkölcsi ára. A színházak sorsáról megindult a magyar politika következő szkander meccse.
Az elosztásról szóló tervezet már kész, de még nem tudni, ki mennyit kap.
A Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság a pécsi színházi szemlét bojkottáló színházaknak írt levelet szerdán. Mint írták, nem céljuk a széthúzás, a POSZT zsűritagjait pedig szakmai alapon választották ki.
Lezárult hat, Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő színház ellenőrzése: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a vizsgált színházak teljesítették a közszolgáltatási szerződésben meghatározott célokat és feladatokat, ugyanakkor nem az előírásoknak megfelelően számolták el költségeiket.
"A magyar színházi világ működése anyagi szempontból biztonságban van" az Emmi kultúráért felelős államtitkára szerint.
