A főpolgármester beterjesztette a főváros jövő évi büdzsétervét, az ő megközelítésében „az önrendelkezés költségvetését”, amit ha nem fogadnak el újév előtt, az Karácsony Gergely szerint bizonyos közszolgáltatásokat is veszélybe sodorhat. Például a közösségi közlekedést. Nagy fejlesztésekre ne is számítsunk 2025-ben, a cél a szinten tartás, a város működőképességének megőrzése.
A főpolgármester úgy számol, hogy jövőre közel 100 milliárd forintot kéne Budapestnek befizetnie az államkasszába.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a főváros jogtalannak tartja a szolidaritási hozzájárulás ilyen mértékét.
Negyven percig érezhette biztonságban a pénzét a Fővárosi Törvényszék ítélete után a Fővárosi Önkormányzat. Majd jött a kincstár. és elvitt közel ötmilliárd forintot a főpolgármester szerint.
A főpolgármester-helyettes szerint a kormány intézkedései, tartozásai és elvonásai miatt jutott ide a főváros.
Az elsőfokú, nem jogerős döntés szerint a fővárosnak meg kell fizetnie a szolidaritási adót.
Az Államkincstár elvont 3,9 milliárd forintot a fővárostól.
A főpolgármester perre készül, amiért nem a kormány támogatja Budapestet, hanem a fővárosnak kellene támogatnia a kormányt, tizenötször akkora összeggel, mint Tarlós István idején.
Cser-Palkovics András szerint inkább a magas gazdasági teljesítményű település agglomerációjában kellene szétteríteni az összeget.
Czuczor Gergely szerint a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően jól megy a városnak. Az iparűzési adóból már tízmilliárd forint felett van a bevétele, vagyis Budaörstől elvárható a szolidaritás.
A Budapesti Lakógyűlés durván 100 millió forintjába került a fővárosnak.
A főpolgármester – akárhogy szeretné ennek még a látszatát is elkerülni – létrehozta az első budapesti nemzeti konzultációt.
A főpolgármester reagált elődje, Tarlós István szavaira, aki ismét arról beszélt, hogy leköszönésekor 200 milliárd forintot hagyott a főváros kasszájában.
Karácsony Gergelyék rést találhattak a pajzson: folyószámlahitelből működik a főváros, vagyis a kormánynak nincs honnan inkasszóznia azt a 25 milliárd forintot, aminek a befizetését a főpolgármester szerdán megtagadta. A kormány azonban ezer módon csuklóztathatja a fővárost, hiába perelné az be – akár Budaörssel közösen – a Pénzügyminisztériumot.
Karácsony Gergely túlélőtervet kért gazdasági kabinetjétől, akik értesüléseink szerint olyan tervet raktak össze, amellyel visszatartanák egy ötvenmilliárdos tétel befizetését az államkasszába. Azonban a szolidaritási adót nem az önkormányzatok fizetik, hanem az állam vonja le a nekik szánt támogatásokból – vagyis jószerivel lehetetlen nem befizetni azt.
Több pontból álló módosító javaslatcsomagot terjesztenének be az ellenzéki frakciók a 2023-as költségvetéshez, ami szerintük rendkívül hátrányosan érintené az önkormányzatokat.
Az év végére leállhatnak a közszolgáltatások és több intézményt is be kell zárni a fővárosban az iparűzési adó csökkentése miatt.
A főpolgármester szerint jövőre már veszteséges lesz a Fővárosi Vízművek, ha nem változtatnak a törvényen, akkor később csődbe is mehet.
Pokolian nehéz év lesz a főpolgármester szerint.
A szolidaritási hozzájárulás megemelésével több milliárd forintos plusz költség hárul Budapestre.
