Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Újabb fejezetéhez ért a Nagy Márton–Karácsony Gergely-csörte. A leginkább a Facebookon zajló vita apropója most az iparűzési, illetve a szolidaritási adó.
A nemzetgazdasági miniszter csütörtökön azt fejtegette a szolidaritási hozzájárulás kapcsán, hogy „Budapest hazánk legfejlettebb és Európa egyik legfejlettebb területe, az EU-s fejlettségi szint 168 százalékán áll. Ez azt jelenti, hogy Budapest és egyes vármegyék között a fejlettségbeli különbség akár háromszoros is lehet”. És a 89 milliárd forintos szolidaritási adót ki kell fizetnie a fővárosnak, hogy a szegényebb települések felzárkóztatására költsék.
A főpolgármester erre úgy reagált, hogy hazug a szolidaritási hozzájárulás, mert nem látni a folyamatot, hogy ezt a pénzt a települések megkapnák, sőt, szerinte azokat is sarcolják ezzel az adóval. „Tudja, ez az a sarc, ami Tarlós István utolsó évében még 5 milliárd forint volt, idén pedig már 89 milliárdot akarnak elvenni a várostól. Vajon van észszerű indoka a 18-szoros emelésnek, már a Budapest-ellenes politikai hozzáálláson túl? A mérték, az a lényeg, miniszter úr, emiatt állapította meg az Állami Számvevőszék, hogy Budapest az állami költségvetés nettó befizetője, emiatt mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy ez a helyzet ellentétes az Alaptörvényben rögzített önkormányzati pénzügyi autonómiával. Emiatt állapította meg a Fővárosi Törvényszék, hogy ez a sarc konfiskáló jellegű. Vagyis amit tesznek, azt úgy hívják: elkobzás. Gazdaságpolitikának ez édes kevés.”
Ezt persze nem hagyta annyiban Nagy Márton, és péntek reggel arról írt, hogy 2024-ben Budapest – ideértve a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat is – az országos iparűzési adó 41 százalékát szedte be, miközben a GDP-termelésen belüli részesedése 37 százalék volt, ez egyből 4 százalékpontos különbség. Szerinte ez abból ered, hogy nagyon sok cég adózási szempontból Budapestre jelenti be a székhelyét, miközben az ország más területein termel.
Nagy szerint mintegy 55 milliárd forintnyi iparűzési adó kerül úgy a főváros kasszájába, hogy azt valójában az ország más térségei termelik meg.
Karácsony szerint viszont a gazdasági tárcavezető nincs tisztában az adózással. Azt írta a posztjában, hogy az iparűzési adót a hatályos szabályok szerint a vállalkozások nem a székhely után fizetik (ahogy Nagy Márton írta), hanem a telephely után. Nem ugyanaz. Vagyis ott fizet a vállalkozás, ahol a pénzt megtermeli.
