Nagy Márton pénteken már sokkal visszafogottabban reagált arra, hogy mi lett a település által kötelezően befizetendő szolidaritási adó sorsa

A miniszter Gémesi György gödöllői polgármester levelére válaszolt, jóval kulturáltabb stílusban, mint minisztériumának dolgozói két nappal korábban, akik „huhogók rágalmairól” írtak.

  • HVG HVG
Nagy Márton pénteken már sokkal visszafogottabban reagált arra, hogy mi lett a település által kötelezően befizetendő szolidaritási adó sorsa

Gémesi György, aki egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is, levélben kérte Nagy Márton minisztert: tegye közzé, hogy mely önkormányzatokhoz, milyen célokra juttatta el a kormány az önkormányzatok által szolidaritási hozzájárulásként az elmúlt négy évben befizetett összeget.

A MÖSZ elnöke arra hivatkozott, hogy csak idén 360 milliárd forintot vonnak el 855 önkormányzattól, ám – miközben az elvonás jogcíme „szolidaritási hozzájárulás” – a többi közel másfél ezer önkormányzat, köztük leginkább falvak, de bizony városok mégis arra panaszkodnak, hogy nem bővülnek az állami újraelosztásból sem a működési, sem a fejlesztési forrásaik. Sőt, egyre nagyobb gondot okozott és okoz számukra a magas infláció és a rezsi, illetve a bérjellegű költségek mellett a településük működtetése, érdemi fejlesztésekre pedig már nem is marad pénzük.

Nagy Márton pénteken levélben reagált Gémesi felvetéseire. Azt írta, hogy az önkormányzatok között jelentős jövedelmi különbségek vannak, „ennek csökkentése mindannyiunk közös érdeke”. Az iparűzési adó az önkormányzati alrendszer legjelentősebb bevételi forrása, azonban jelentős jövedelmi különbségeket eredményez a települések között, ennek kiegyensúlyozását szolgálja a 2017-ben bevezetett szolidaritási hozzájárulás, amelyet rögzített matematikai képlet határoz meg.

Nagy szerint ennek értelmében „az ország leggazdagabb, legtöbb iparűzési adót realizáló önkormányzatainak befizetését

az igazságosság és szolidaritás jegyében a szegényebb települések kapják meg”.

Ez pedig jogszabályokban rögzített módon, „transzparensen és szabályosan történik” – fűzte hozzá a miniszter.

Szerinte az is jól példázza az adó szükségességét, hogy a kormány ezen a jogcímen 2025-ben 360 milliárd forintot szed be, míg a helyi önkormányzatok finanszírozására 1358 milliárd forintot fordít.

„Tisztelettel hangsúlyozom felvetett kérdése kapcsán, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszere

semmilyen értelemben sem elvonás, hanem egy igazságos újraelosztási mechanizmus”,

ami Nagy szerint biztosítja, hogy minden önkormányzat megfelelő forráshoz jusson kötelező feladatainak ellátása érdekében. A „befizetett összegek nem vesznek el, (…) hanem a helyi önkormányzatok támogatását szolgálják”.

A miniszter szerint a gazdasági növekedés és a fejlesztések fenntarthatósága érdekében a források és közterhek igazságos elosztása „nem büntetés, hanem felelősségvállalás, amely hosszú távon a szolidaritási adót fizető önkormányzatok érdeke is”, majd megköszöni a hozzájárulást fizető települések lakóinak „példa nélküli szolidaritását”, amire legyenek büszkék.

Huhogók rágalmai

Két nappal korábban az NGM egy ennél jóval nyersebb, de tartalmát tekintve azonos közleményben támadta Gémesit: a minisztérium szerint Gémesi György levele is hamisan kelti azt a benyomást, hogy a szolidaritási adót az állam elveszi az önkormányzatoktól.

Az NGM így fogalmazott: „A huhogók rágalmaival szemben a valóság az, hogy az ország leggazdagabb, legtöbb iparűzési adót realizáló önkormányzatainak befizetését az igazságosság és a szolidaritás jegyében a szegényebb települések kapják meg”.

„Az, aki a szolidaritási hozzájárulást támadja,

valójában csak egymás ellen akarja fordítani a kisebb és nagyobb, a gazdagabb és szegényebb településeket”

– zárult az NGM közleménye.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Mennyit ér a cégem?

A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.