A szolidaritási adó ügye ismét visszakerült az Alkotmánybíróság elé, mert a Fővárosi Törvényszék szerint alkotmányossági aggályokat vethet fel az, ahogyan pénzt szednek be az önkormányzatoktól.
A Fővárosi Törvényszék szerint alkotmányossági aggályokat vethet fel az, ahogyan pénzt szednek be az önkormányzatoktól.
Ha a főváros nem kapja meg a következő hónapokban a jogvédelmet, vagy az előzőleg megkapottakat törli a bíróság, akkor kritikus szintet érhetnek el a tartozások.
Nem sikerült összehozni a megállapodást.
A felek abban teljesen egyetértettek, hogy mindenképpen el kell kerülni az önkormányzat és a közszolgáltatást nyújtó cégeinek fizetésképtelenségét.
A közlekedés pénteki, 10 perces leállítása az első figyelmeztetés, lehet, hogy legközelebb 10 hétre áll le Budapest – mondta a HVG-nek Karácsony Gergely. A főpolgármester egy dolgot akar elérni: ne kelljen 57 milliárd forintnyi adót befizetni. Beleáll ebbe a harcba a kormánnyal, miközben hadakozik a közgyűlési frakciókkal is, mondván: „a felelősséget viselni kell, vagy haza lehet menni”. Karácsony beszélt Rákosrendezőről, a hoppon maradt NER-es oligarchákról, budapesti olimpiáról, a közgyűlés feloszlatásának esélyéről, és a 2026-os választás eredményét is elárulta.
Attól tartanak, hogy ha a kormány elvonja a fővárostól a szolidaritási adót, megbénul Budapesten a közszolgáltatás, és veszélybe kerül a dolgozók megélhetése.
„Karácsony mindig ügyesen kimozogja ezeket a helyzeteket, de most sarokba szorítják” – értékelte Tarlós István volt főpolgármester az utódja és a főváros pénzügyi helyzetét. Úgy vélte, a szolidaritási adó attól még nem alkotmányellenes, hogy emelik. De azt is elismerte, hogy nem Karácsony „a fő hibás”.
A ferencvárosi polgármester arra biztatja Karácsony Gergelyt, hogy ne feljelentéssel ijesztgesse a kormányt, hanem Budapest közszolgáltatásainak erejével bírja jobb belátásra, amíg vissza nem adják az inkasszózott 10 milliárdot.
A kormány által felemelt adó miatt a főváros a csőd szélén áll, Karácsony Gergely a BKK-tól kért pénzmegtakarítási vészforgatókönyvet. A budapesti közösségi közlekedés valójában máris katasztrofálisan alulfinanszírozott, a BKV „belső adóssága” az elmaradt beruházások miatti meghaladja a 800 milliárd forintot. Érdemi spórolásra csak visszafordíthatatlan leépítés árán lenne lehetőség, ami hatalmas társadalmi károkkal járna.
A Tisza Párt elnöke ugyanakkor azt is elmondta, hogy szerinte a Fidesz és az óellenzék közösen tették működésképtelenné a fővárost.
Jogszabálymódosítást kezdeményez az önkormányzat.
Vészforgatókönyvet készít Karácsony Gergely, hogy a főváros talpon tudjon maradni a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében. Az 51 milliárd forintos problémáért a főpolgármester az Orbán-kormány okolta. A működőképesség megőrzése érdekében a bíróságtól kérnek jogvédelmet, hogy az állam ne tudja inkasszózni a szolidaritási hozzájárulás összegét. Veszélybe kerültek a közszolgáltatások, a BKV-nál már számolják mennyit spórolhatnak járatritkítással.
A miniszter Gémesi György gödöllői polgármester levelére válaszolt, jóval kulturáltabb stílusban, mint minisztériumának dolgozói két nappal korábban, akik „huhogók rágalmairól” írtak.
Az NGM közleménye szerint a pénz visszakerül a költségvetésbe, és részben abból fedezik a települések támogatását.
Az iparűzési adó és a szolidaritási hozzájárulás miatt visznek be egymásnak posztgyomrosokat és kommentfelütéseket.
Sára Botond főispán szerint a bíróság nem vitatta a szolidaritási hozzájárulás kivetését sem jogalapjában, sem mértékében, és nem kötelezte a magyar államot arra, hogy fizesse vissza azt az önkormányzatnak.
A bíróság friss ítéletében eljárásjogi hibát állapított meg, és az Államkincstár szerint a pénz nem jár vissza automatikusan. A főváros készült erre a válaszra, és ha kell, kártérítési pert indít.
A legrosszabbul a nagy, ellenzéki vezetésű városok jártak, és a Népszava szerint az Orbán-kormány alig titkoltan Budapest csődjére játszik.
