1100 ember halhatott meg, amiért leállították a német atomerőműveket
A hosszabb távú hatásokat nézve a német atomerőművek leállítása csakis kárt okozott.
A hosszabb távú hatásokat nézve a német atomerőművek leállítása csakis kárt okozott.
Hiába vállalták a nyugat-balkáni országok a régi erőművek felújítását, illetve leszerelését, ahelyett, hogy csökkent volna, még nőtt is a térség szénerőműveinek károsanyag-kibocsátása - derült ki egy ma napvilágot látott jelentésből. A tizenkét éves felkészülési periódust ellazsálták, sok helyütt neki sem láttak a szükséges felújításoknak, vagy gyanús cégek jelentek meg a közbeszerzések körül.
A hűtőtornyok egy szénerőműhöz tartoztak, amit bezártak.
Ennek az is az egyik feltétele, hogy megépüljön Paks II.
Uniós adatok szerint egyetlen légitársaságként kapott helyett az első tízben, a listát szénerőművek vezetik.
Hasonló boom vár a napenergia-telepekhez használható akkumulátorokra is, mint a napelemeknél volt az ezredfordulót követően. Nemcsak a német energiafordulatból vezethető ez le, mert Amerika és Kína is ebbe az irányba tart.
Szemléletessé tett adathalmazzal mutatta meg a Bloomberg, merre tart a világ az energetikai beruházásokkal. A grafikonokból nem csak az nyilvánvaló, hogy 2040-ig épülnek még szénerőművek, hanem az is, hogy Paks II.-vel Orbánék évtizedekre tévútra terelhetik Magyarországot.
Már megint belerúgtak a zöldek a republikánus elnökaspiránsba, pedig nem is mondtak semmit. Csak a hiteles adatokat rendezték sorba, azok magukért beszéltek.
Ilyen az, amikor egy fejlett országban egyszerre süt a nap és fúj a szél.
Amerikában is energiaforradalom zajlik: az áramtermelő kapacitást összegző lista éléről letaszították a széntüzelésű erőműveket. Újból meg jórészt csak szeles és napos épül.
Miközben elvitathatatlan eredmények mutatkoznak a zöld energia előretörésében, az olcsó palagáz, és részben – abszurd módon – a megújulók térnyerésének köszönhetően, a zöld energia élharcosa, Európa több országában is nő a szén-dioxid-kibocsátás.
A megújuló energia térnyerésére gondolva mindenki – politikus és szavazópolgár egyaránt – zöld mezőket, babakék eget és kristálytiszta folyókat vizionál, miközben az a fonák helyzet állt elő, hogy a nap- és szélenergia elhozta a szén reneszánszát.
Az parlament előtt lévő Nemzeti Energiastratégia a villamos energia szempontjából az "atom-szén-zöld" forgatókönyvet tartja a legreálisabbnak, és 6749-7773 milliárd forint beruházással számol 2050-ig.
Több mint egy évtized után a Calamites Kft. újraindítja a mélyművelésű szénbányászatot a Mecsekben – olvasható a Napi Gazdaság keddi számában.