Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Átfogó cikkben számol be róla a Wired, hogy milyen hosszú távú következményei voltak a német atomerőművek leállításának. Az ügy előzménye a fukusimai, illetve csernobili balesetek, melyek hatására több létesítmény működését is felfüggesztette Németország.
Miután a német zöld lobbi sikeres nyomásgyakorlást hajtott végre, az ország 17 korábbi atomerőművéből csupán 6 maradt üzemben. A helyzet viszont nemhogy jobb lett, rosszabbodott, a németek ugyanis szénerőművekkel pótolták a kiesett energiát.
A cikkben idézik a UC Berkley, a UC Santa Monica és a Carnegie Mellon Egyetem kutatóinak vizsgálatát, mely arról tanúskodik, hogy a pótlást végző üzemek 36 millió tonna extra szén-dioxidot termeltek egyetlen év leforgása alatt.
A megnövekedett széndioxidtartalom közvetve 1100 ember szívérrendszeri- vagy légúti megbetegedéséhez járulhatott hozzá a szakértők szerint.
Ez ráadásul nem minden: az erőművek leállítása óriási költségnövekedést eredményezett, mert a szénerőműveket eleve drágább fenntartani. Az atomerőművek biztonságos működtetésével a kutatók számításai alapján Németország (vélheten) dollármilliárdokat spórolt volna meg.
