szerző:
Farkas Károly
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hiába vállalták a nyugat-balkáni országok a régi erőművek felújítását, illetve leszerelését, ahelyett, hogy csökkent volna, még nőtt is a térség szénerőműveinek károsanyag-kibocsátása - derült ki egy ma napvilágot látott jelentésből. A tizenkét éves felkészülési periódust ellazsálták, sok helyütt neki sem láttak a szükséges felújításoknak, vagy gyanús cégek jelentek meg a közbeszerzések körül.

2018 lehetett volna az az év a Nyugat-Balkánon, amikor tisztább lett volna a levegő – legalábbis ez volt az egyik kikötése annak a 2006-ban hatályba lépett egyezménynek, amely elérhetővé tette az uniós energiapiac forrásait és lehetőségeit az EU-val határos déli és keleti országoknak. Az Energiaközösséget létrehozó megállapodás (Energy Community Treaty, ECT) értelmében Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Koszovó és Észak-Macedónia is vállalta, hogy jelentősen csökkenti a szénerőművekből származó légszennyezést.

A tizenkét éves felkészülési időszak azonban a jelek szerint kárba veszett: a volt jugoszláv tagköztársaságok erőműveiből nemhogy kevesebb, hanem több káros anyag jut a levegőbe – állapítja meg a Bankwatch nemzetközi környezetvédelmi és jogvédő ernyőszervezet friss jelentése.

Pedig óriási szükség lenne a fellépésre a szennyezés ellen, mert például 2016-ban az említett országok 16 szénerőműve csak kén-dioxidból többet engedett a levegőbe, mint az EU akkor még 250 működő szénerőműve összesen. A szerb Kostolac erőmű önmagában több kén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit az említett országok vállaltak, összességében 2018-ban a nyugat-balkáni erőművek hatszor annyi kén-dioxiddal és másfélszer annyi szálló porral szennyezik a levegőt, mint amit saját vállalásaik alapján kibocsáthatnának.

Az árat ezért pedig a saját polgáraik és a környező uniós országok – Bulgária, Horvátország, Románia és Magyarország lakosai fizetik meg. A Bankwatch becslése szerint a térségben évente 3900 ember idő előtti elhalálozásához vezet a nyugat-balkáni erőművekből származó szennyezés. A térségben egyedül Albánia számít kivételnek, amely nem rendelkezik nagy méretű fosszilis erőművel, kivéve a Világbank és az Európai Fejlesztési Bank által finanszírozott 98 MW teljesítményű Vlora-i gáztüzelésű erőművet, amely azonban technikai problémák miatt sokáig nem állt üzembe.

©

Elpazarolt évek

A 2006-ban életbe lépett ECT ellenére a volt jugoszláv tagköztársaságokban, illetve Koszovóban vajmi kevés lépés történt. Bosznia-Hercegovinában a legnagyobb szennyező ugljeviki erőmű az egyetlen, amelyben egyáltalán megindult a beruházás. A Japán International Cooperation Agency (JICA) által finanszírozott projekt a tervek szerint hamarosan elkészül, azonban az ország többi erőművében még csak tervek vannak a szükséges beruházásokhoz.

Koszovóban sem jobb a helyzet: az öt működő erőművi blokkból háromban semmiféle berendezés nem áll rendelkezésre a károsanyagok kiszűréséhez illetve visszatartásához. Az amerikai USAAID a Kosovo B két blokkjához míg az Európai Unió a Kosovo A három blokkjának felújításához nyújtana finanszírozási támogatást. A tervek szerint a támogatási szerződéseket 2020 januárjáig aláírnák.

Montenegróban az államfő is botrányba keveredett: az ország mindössze egyetlen nagy méretű erőművel, a 225 MW-s Pljevlja I., ligniterőművel rendelkezik, amely az ország áramtermelésének csaknem negyven százalékát adja. A montenegrói kormány azonban úgy döntött, hogy nem újítja fel az erőművet, hanem egy újat épít, ezért szerződést is kötöttek a cseh Skoda művekkel. A Pljevlja kettes felépítése azonban komoly gondokba ütközött, az EBRD mind 2016-ban, mind 2017-ben visszautasította, hogy finanszírozza a projektet, így a kormányzat idén márciusban mégis döntött a régi ligniterőmű felújításáról.

A kiírt tender cikkünk elkészülte idején még nem zárult le – mindazonáltal már botrányt okozott. A pályázaton ugyanis az a konzorcium az egyik meghívott ajánlattevő, amely a montenegrói elnök fiának a cégéből, egy, a kínai kormány által is korrupcióval gyanúsított vállalatból, illetve két, gyanúsan sok közbeszerzést nyerő cégből áll.

A kínai tőke a térség más erőművi beruházásainál is feltűnik. Például a tervezett Bosznia-hercegovinai Tuzla 7-es szénerőműnél, vagy a már korábban említett szerb kostolaci erőműnél. Szerbiában (és az egész térségben) ez a legnagyobb károsanyag-kibocsátó, és ironikus módon az egyetlen erőmű, amelynél már végrehajtották az ígért környezetvédelmi fejlesztéseket. Csak éppen az eredmény hiányzik. A China Machinery Engineering Corporation által végzett fejlesztés a Kostolac B1 és B2 egységeken a kínai Eximbank 130 millió dolláros kölcsönéből valósult meg (a teljes kölcsönösszeg 298 millió dollár volt). A 38 milliárd forintnak megfelelő összegű beruházás eredményeképpen a mérések alapján 11 százalékkal, 113 ezer tonnára (2018) csökkent 128 ezer tonnáról (2017) a blokkok kén-dioxid-kibocsátása, miközben a jelenleg elérhető technológiákkal 85-95 százalékos csökkenés lett volna elvárható.

A szállópor kibocsátásának visszafogása sem sikerült, a Bankwatch adatai alapján a Kostolac B 273 tonnával több szálló port bocsát ki évente a légkörbe, mint azt a szerb Nemzeti Emissziócsökkentési Direktíva megengedné. Ugyanakkor a japán Mitsubishi Hitachi Power Systems is megkezdte a másik nagy szerb szennyező erőmű, a Nikola Tesla blokkjainak felújíítását. A JICA által finanszírozott projekt várhatóan 2022-re készül el és a cég ígérete szerint az uniós standartra csökkentik az erőmű károsanyag-kibocsátását.

Észak-Macedóniában még eddig sem jutottak. Az elmúlt tíz évben, a közben Magyarországra menekített államelnök irányításával többször is megindították a két nagy szennyező erőmű, a Bitola-i és az Oslomej-i blokkok modernizációjára kiírt tendert, de mindannyiszor eredménytelenül. Azóta sem történt előrelépés: legutóbb 2019 márciusában írták a közbeszerzést, de az eljárásnál tapasztalt szabálytalanságok miatt megsemmisítették az eredményt, így a projektek még mindig a megvalósíthatósági tanulmányok fázisában vannak.

Mibe kerül ez a polgároknak?

Miközben a fejlesztések állnak, vagy késnek, a nyugat-balkáni országok óriási összegeket költenek a szénbányászat és a széntüzelésű erőművek támogatására. A Bankwatch márciusi jelentése szerint ezek az európai mércével szegénynek számító államok közvetlenül évente 157 millió eurót, közvetve összesen 1,2 milliárd eurót (mintegy 400 milliárd forintot) fordítanak erre a célra, miközben a szénerőművek károsanyag kibocsátása következtében a térségben évente 3900 ember veszti életét légúti és keringési betegségekben időnek előtte. Ez a helyzet egyben fenn is tartja a szén, mint energiaforrás versenyelőnyét, egy olyan térségben, amely egyébként megújuló energiaforrásokkal bőven ellátott.

Egyedül Észak-Macedónia hidroelektromos potenciálja - a Nemzetközi Hidroelektromos Szövetség (IHA) adatai szerint - meghaladja az ötezer megawattot, ami bőségesen fedezné nemcsak az ország jelenlegi, de jövőbeni igényeit is és még exportra is maradna. Bosznia-Hercegovina esetén hasonló a helyzet, az ország az IHA becslései szerint 6000 MW-nyi hidroelektromos potenciállal rendelkezik, de Szerbia kivételével a terület minden országa képes lenne önmagában a vízerőművekből fedezni szükségleteit. A jelentés szerint mind a térség országai, mind az Európai Unió jobban tenné, ha ezeknek a megújuló energiaforrásoknak a kiaknázására fordítana forrásokat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Valaki 2012-ben megírta, hogy Kobe Bryant helikopter-balesetben fog meghalni

Valaki 2012-ben megírta, hogy Kobe Bryant helikopter-balesetben fog meghalni

Biztonságosabb lesz tüntetni Franciaországban

Biztonságosabb lesz tüntetni Franciaországban

A dm visszahív egy kisbabáknak készült testápolót, mert élesztőgomba lehet benne

A dm visszahív egy kisbabáknak készült testápolót, mert élesztőgomba lehet benne

Hasznos új funkció jön Androidra, már videó is van róla, hogyan működik

Hasznos új funkció jön Androidra, már videó is van róla, hogyan működik

Greta Thunberg színes bőrű aktivista társát levágták egy fotóról

Greta Thunberg színes bőrű aktivista társát levágták egy fotóról

Halálos áldozata lett egy kókuszkockaevő versenynek

Halálos áldozata lett egy kókuszkockaevő versenynek