Sötétszélcsend: Németország úgy égeti a szenet, mintha nem lenne holnap
Mélyponton van a megújuló energia termelése, a legszennyezőbb forrásból pótolják a hiányt.
Mélyponton van a megújuló energia termelése, a legszennyezőbb forrásból pótolják a hiányt.
2012-ben még az ország energiatermelésének 39 százalékát adták a szénerőművek az Egyesült Királyságban, ahol még 1882-ben nyílt meg a világ első ilyen létesítménye. Mostantól ez már a múlt.
Kínában olyan ütemben bővül a szél- és napenergia termelése, ahogy a világon sehol máshol. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország kizöldülne.
Kínában egyre kevesebb vízerőművet lehet építeni, ezért az ezzel foglalkozó állami vállalat inkább szél- és napenergiában gondolkodik. Meg a szénben.
A kínaiak járnak az élen a szénerőmű-kapacitás növelésében, de az USA és Európa sem tartja be a vállalásait.
A szakembereket is meglepő ütemben bővülnek a globális megújulóenergia-kapacitások. Bár a részarányuk még csak 13 százalékos, a fosszilis korszak – ha lassan is, de – a végéhez közeledik. Tudósok szerint 2050-re elérhető, hogy az energiatermelés 100 százalékban zöld legyen.
Az Egyesült Államokban egyre kevésbé látnak perspektívát a szénerőművek üzemeltetésében, ezzel párhuzamosan előretör a zöld energia. 2022-ben már több áramot termeltek megújuló energiaforrásból, mint szénből. A trend az előrejelzések szerint 2023-ban is folytatódni fog.
A napenergia alapú áramtermelésben Kalifornia vezet, míg szélenergiában Texas.
Kína azt állítja, Senhszi tartományban a hálózatra kapcsolta a világ első, „természetes közvetlen hűtési” rendszerrel felszerelt szénerőművét. Az állami tulajdonú China Global Television Network beszámolója szerint mindez áttörést jelenthet a kínai erőművek hűtési technológiájában.
Ezt erősítette meg a Deutsche Welle tudósítója a rotterdami kikötőből, ahova eddig az orosz szénszállítmányok érkeztek. Németországban az orosz földgáz helyett részben szenet akarnak felhasználni, csakhogy ez most sokkal drágább.
A környezetvédelem várhat, ha az ellátásbiztonságról van szó.
A világ energiatermelésének tizede már szél- és napenergiából származott tavaly. Rekordütemben terjed a két megújuló – Magyarország is az élbolyba került –, de közben globálisan rekordot döntött a szénalapú energiatermelés bővülése, és ezzel együtt a szektor szén-dioxid-kibocsátása is.
A Garzweiler-i külszíni fejtést régóta kipécéztek maguknak a klímaaktivisták. Most a bánya újabb bővítését akarták megakadályozni.
Akár még nyereségesbe is fordulhat az évek óta masszívan deficites Mátrai Erőmű azzal, hogy a dráguló gáz magával húzta az áram árát. Az idén nyárra datált fordulat a kormánynak is segít, hogy kozmetikázza azt a veszteséget, amit magára vállalt, amikor megvette a céget, az annak pénztárát is megcsapoló Mészáros Lőrinctől.
Sorban adják át az új szénerőműveket, és még újabbakat is építenek: amíg 2015-ben a világ szénenergiájának 44 százaléka származott Kínából, 2020-ra 53 százalékra emelkedett ez az arány.
A szakértők szerint a mostani időszak vízválasztó lehet a szennyező országok energiamixének jövőbeli kialakítására nézve is.
Rengeteg kék medúza fészkelte be magát egy izraeli szénerőmű hűtővízcsatornájába. Nem először fordult elő ilyesmi.
Ráadásul két évvel korábban, mint ahogy azt tervezték. Mondjuk, Greta Thunberg hazájától nem is vártunk volna mást.
Nyugati szomszédunk jelentős lépést tett a klímasemlegesség felé: a napokban az utolsó osztrák szénerőművet is bezárták.
Az Európai Unióban egyre csökken a szén felhasználása a villamosenergia-termelésben, mind több ország, - köztük hazánk is – jelenti be a végső határidőt a szénerőművek bezárására. A valóságban azonban az EU – és benne Magyarország - szénfelhasználása nem szűnik meg, csak elvándorol. Az elmúlt évtizedekben ugyanis egyre nőtt az unión kívüli országokból származó villamos energia exportja, és ez szinte teljes egészében fosszilis erőművekből, elsősorban rossz hatásfokú, olykor még a szovjet érából fennmaradt relikviákból származik.