Szélsőséges időjárás, szélsőséges trendek, megélhetési válság és a Z-generáció változó szokásai mind befolyásolhatják a minőségi borpiac helyzetét. Elfordulunk a bortól, vagy nincs ok aggodalomra? Palotai Zoltánnal, a Bortársaság társtulajdonosával, kiskereskedelmi üzletágának vezetőjével és Csizmadia Bencével, a társaság választékfejlesztésért felelős vezetőjével beszélgettünk.
Egy fiatal nőnek egy férfiak dominálta területen nehéz letenni a névjegyét. Különösen akkor, ha a nagyapja az ágazat egyik ismert és elismert személyisége. Marton Mirjam mégis sikerre vitte első saját pezsgőjét, ami új fejezetet nyitott a Garamvári pezsgők történetében: a Bespoke-ra keresztelt szolgáltatás bevezetésével bárki számára egyedi, személyre szabott pezsgőt készítenek. Mirjamot kreativitásról, kíváncsiságról, laborfolyamatokról, palackba zárt személyiségekről és a jövő mezőgazdaságáról is kérdeztük.
Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.
A Balaton-élményhez épp úgy hozzátartozik a bor, mint a lángos. Ám amíg a sütödéket a nyaralók éltetik, a borászok nem annyira örülnek az idegenforgalom erősödésének. A híres csopaki bornak vajon mi nagyobb ellensége: a kedvezőtlen idő vagy a hely felértékelődése?
A változó éghajlat tragikus hatással van a szőlészetekre, azonban egy magyar kutató ötletének köszönhetően a jövőben is ihatunk majd bort.
A pincészet 66 hektáron gazdálkodik, éves szinten 500 ezer palack bort értékesítenek.
A borászoknak ez nem jó, mert Magyarországon a borszőlő termelési költségei lényegesen magasabbak, mint a nagy bortermelő nyugat-európai országokban.
A megszokottnál hamarabb virágzott a szőlő, a szüret is korábban fog kezdődni.
Az erősödő külföldi kereslet és a termelési költségek emelkedése miatt a borok drágulására számít a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
Ingatlanok sokaságára jegyzett be elővásárlási jogot az állam Tokaj-Hegyalján.
Egy év alatt harmadával nőtt a Kaliforniában, jellemzően a mezőgazdaságban legálisan foglalkoztatott mexikói vendégmunkások száma. 2017-ben már több mint 14 ezren kapáltak, kötöztek, szüreteltek az ültetvényeken.
Ha valami abszolút francia tradíció, az a pezsgőkultúra. Pontosabban: a champagne kultúrája. Merthogy ezt a világszerte ismert nevet csak a franciaországi Champagne régióban termett szőlőből és a helyi, különleges palackozási eljárással készült gyöngyöző ital viselheti.
Az új amerikai elnök fia, Eric Trump 23 külföldit alkalmazna virginiai szőlőgazdaságában –írja a Le Figaro a Buzzfeed News információira hivatkozva.
Időjárási anomáliákkal, munkaerőgondokkal és egy rettegett, egyelőre gyógyíthatatlan szőlőbetegséggel is viaskodniuk kellett a hazai termelőknek 2016-ban, hogy a megszokott minőség kerülhessen továbbra is a poharakba.
A mentőknek ki kellett hívniuk a tűzoltókat, hogy kiszabadítsák a balesetet szenvedett nő gépbe szorult karját.
Összesen 16 aranyéremmel tértek haza a magyar borok a franciaországi nemzetközi Challenge du Vin borversenyről.
A tokaji aszú az egyik legismertebb hungarikum a világon, de arról kevesen szoktak beszélni, hogy a borászokon kívül kik dolgoznak meg a sikerért. A Roma Sajtóközpont az olaszliszkai cigányoknál járt, akik emberemlékezet óta művelik a Tokaj-hegyaljai szőlőket.
Jobb az idei szőlőtermés, mint tavaly, nem volt sem jégverés, sem szőlőbetegség.
Ötszáz év után újrahonosítják I. Ferenc francia király borszőlőit a Loire-völgyben található Chambord-ban, ahol öt év múlva évi 60 ezer üveg bort terveznek termelni.
Vannak még hatékonysági tartalékai a hazai szőlészetnek és borászatnak - jelentette ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szakmai igazgatója vasárnap a II. Bországgyűlés című rendezvényen Ópusztaszeren.
