Hetek óta sós a Maros vize Magyarországon a parajdi katasztrófa miatt
A szakemberek ismét határérték körüli sókoncentrációt mértek, ami megtizedelheti a folyó élővilágát.
A szakemberek ismét határérték körüli sókoncentrációt mértek, ami megtizedelheti a folyó élővilágát.
Egyre sósabb a Maros vize a parajdi sóbánya katasztrófája miatt. Annyira, hogy az innen kivett öntözővíz sótartalmának határértékeit is feljebb tolták, bár nem verték nagy dobra.
A megszokottnál 50 százaléknál magasabb, de határértéken belüli eredményeket mutattak a Szeged Tudományegyetem hétvégi mérései. A magasabb értékeket szerintük egyértelműen a Parajdról érkező só okozza.
A cél, hogy csökkentsék a sóbevitelt.
Egyes madárcsoportok előfordulása a sós, szikes tavak környezetében szoros összefüggést mutat a vizes terület környezeti jellemzőivel, így például a víz sótartalmával – derült ki az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak Kazahsztánban folytatott vizsgálatából.
A WHO napi 5 grammnál kevesebb só fogyasztását javasolja, ezzel szemben kapni lehet olyan kenyeret, amiből néhány szelet már a napi ajánlott sóbevitel ötödét kiteszi – derül ki egy, az Egyesült Királyságban végzett felmérésből.
Valószínűleg a megnövekedett sótartalom számlájára írható, hogy színt váltott egy tó Indiában.
A kutatók két évvel ezelőtt fedezték fel a Mexikói-öböl alatt azt a víz alatti medencét, ahol az életkörülmények olyan különösek, hogy ami egyszer beúszik oda, az többé nem jön ki onnan élve. – Most viszont fény derült a rejtélyre.
Négy napig kómában volt az a főiskolás fiú,aki fogadásból közel egy liter szójaszószt ivott meg. Az életveszélyes kalandot megúszta, de nem valószínű,hogy egyhamar szójás csirkét eszik valamelyik kínaiban.
Csökkenne a magas vérnyomással küzdő betegek és az agyi katasztrófák száma a dubaji Szív Világkongresszuson részt vevő tudósok szerint, ha az élelmiszeripar nem sózná meg annyira az ételeket.
Az óceánok felszínének sótartalmát vizsgáló műholdat bocsát föl júniusban az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, hogy azzal is tanulmányozza az éghajlatváltozás összefüggéseit.
Inkább a kormányzatoknak kellene előírniuk az élelmiszerek sótartalmát a szívbetegségek elleni küzdelem jegyében, semmint az élelmiszeriparra hagyni az önszabályzás feladatát - vélik eredményeik alapján ausztrál kutatók.
Német kutatóknak sikerült kifejleszteniük egy olyan fóliát, amelybe csomagolva a gyümölcs megtartja nedvességtartalmát, mégsem penészesedik könnyen. Az eddigi csomagolóanyagokkal az volt a gond, hogy belső felületükön lecsapódott a gyümölcsből kipárolgó víz, és ez penészesedéshez vezetett.