Válságban a pedagógusképzés, akármit állít a kormány
Vagy magát is becsapja a kormány, amikor a tanárképzésre jelentkezők számának látványos megugrásáról beszél, vagy szándékosan tájékoztat félre. A tanárhiány a jövőben sem látszik enyhülni.
Vagy magát is becsapja a kormány, amikor a tanárképzésre jelentkezők számának látványos megugrásáról beszél, vagy szándékosan tájékoztat félre. A tanárhiány a jövőben sem látszik enyhülni.
Nem tudta maga alá gyűrni a tanárképzést a kormány, ezért kivételezett helyzetbe hozott „saját” egyetemén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indíttatna ilyen szakot.
A természettudományos tárgyak a legkevésbé népszerűek mindenhol, a kormány pedig úgy dicsekszik a pedagógusnak jelentkezők számának növekedésével, hogy azt főleg az óvodai- és gyógypedagógusok teszik ki, a közoktatás pedig aligha kap utánpótlást.
A szeptembertől hat egyetemen induló új, természettudományos tanárokat képző szakra bármilyen emelt szintű érettségivel lehet jelentkezni – mondja az ELTE tanszékvezetője.
A pedagógusok az egyetemen nem tanulnak eleget az osztályközösség építéséről és az iskolai bántalmazásról, így sokan azt sem tudják, mi az a bullying. Pedig ez jóval több a sajtót felforgató tragédiáknál, nemcsak a gyerekek között, hanem a tanár-gyerek kommunikációban is gyakran jelen van. A fiatalabb tanárgeneráció már felismeri a problémát, de módszereket ők is csak külföldi szakirodalmakban találtak.
Az Eduline szerint kevesen jelentkeznek tanítói pályára és kevesen is fejezik be a szakokat.
A pedagógusképzés gyökeres átalakítására készül a kormány. Elvileg az egyetemi lemorzsolódást kívánják visszafogni a képzés idejének és tartalmának csökkentésével, de ez sokak szerint tévút, és csak a minőség romlásához vezet.
Steklács János olvasáskutató, egyetemi tanár szerint, ha a tanárképzés a mindenkori NAT-ra készít fel, akkor betanított munkásként kezeli a pedagógusokat. A képzés tervezett lebutítása után nem lehet hatékonyan tanítani.
Világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők többsége a kormány elképzelése szerint, ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe. Az égető pedagógushiányt a hallgatók mielőbbi éles gyakorlatba állításával orvosolnák.
Kevés diák került be a műszaki és a természettudományi felsőoktatásba, tanárok pedig minden korábbinál kevesebben akarnak lenni.
Nincs elég tanár, és egyre kevesebb lesz. Vitára és megoldásra van szükség.
Nem foglalkoznak eleget az intézményvezetők és a tanárok sem a nemi alapú iskolai erőszakkal, és nem is készítik fel őket erre – így lehetne összefoglalni azt, amit Rédai Dorottya, a CEU szakértője mondott a hvg.hu-nak. Tapasztalatuk szerint a homofób erőszakkal szemben határozott volt a fellépés, de ha fiúk bántottak lányokat, már megjelent az áldozathibáztatás is. A "NEM – iskolai Nemi Esélyegyenlőségi Mutató" névre hallgató projektjük célja az, hogy a tanulókat és a pedagógusokat is segítsék a nemi előítéletek felismerésében.
Akkor szűnhetne meg a tanárhiány, ha mindenki az iskolákban helyezkedne el, aki végez. Ám nagyon könnyű őket elcsábítani, annyira keveset keresnek.
Megelőzhetőek lennének a diákjainak szexuális zaklatásával gyanúsított csepeli tornatanáréhoz hasonló esetek? Létezik egyáltalán bármilyen kontroll, mikor eldől, ki foglalkozzon hivatásszerűen gyerekekkel? Egyáltalán lehetne ilyen alkalmassági vizsgával vegzálni a jelentkezőket, amikor már az is öröm, ha valaki egyáltalán pedagógus akar lenni? A tanári közösségnek kellene kiszúrnia, ha valakit személyisége, pszichés állapota miatt nem szabad gyerekek közelébe engedni? Utánajártunk a tanárszűrés – nem létező – know-howjának.
Nem tudta maga alá gyűrni a tanárképzést a kormány, ezért kivételezett helyzetbe hozott „saját” egyetemén indíttatna ilyen szakot – olvasható az e heti HVG-ben.
Egységesítette a tanárképzést a kormány, innentől hat helyett öt évet kell tanulnia a gimnáziumi tanároknak.
A pedagógusképzés gyökeres átalakítására készül a kormány. Elvileg a lemorzsolódást kívánják visszafogni a képzés idejének és tartalmának csökkentésével. Sok szakember ellenzi a tervet, van, aki szerint egyetemes elbutuláshoz vezet.
A Tanítanék mozgalom, a Civil Közoktatási Platform kiáltványban tiltakozik a pedagógusképzés öncélú átalakítása ellen.
A Telenor idén ötödik éve futó HiperSuli digitális oktatási programja mostantól az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által akkreditált tanárképzés formájában érhető el minden pedagógus számára. A képzésben részt vevők a HiperSuli eddigi összegyűlt pedagógiai tapasztalataira épülő módszertanokat sajátíthatják el, így a digitális eszközöket és az internet használatát napjaink valós igényeire építve emelhetik be tanári munkájukba. A képzés teljesítéséért 30 kreditpont jár.