Vagy magát is becsapja a kormány, amikor a tanárképzésre jelentkezők számának látványos megugrásáról beszél, vagy szándékosan tájékoztat félre. A tanárhiány a jövőben sem látszik enyhülni.
„A pedagógusképzésre felvettek számáról rendszeresen egymásnak ellentmondó információk jelennek meg a közbeszédben” – írták szakértők még júniusban a Javaslatok a pedagógusok utánpótlásának fenntartható biztosításához című tanulmányban, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) égisze alatt, Szapáry György vezetésével készítettek. Mintha csak ezt a mondatot akarta volna illusztrálni, az idei általános felvételi eljárás után Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár győzelmi jelentéseket adott ki, amelyek szerint soha nem látott számban vettek fel pedagógusnak készülő hallgatókat.
Csakhogy – mint az MNB szakértői is figyelmeztettek – „nem mindegy, pontosan kiket is veszünk figyelembe az új belépőknél”. A pedagógus képzésterületen van például a gyógypedagógiai képzés is, amely természetesen messze nem klasszikus tanárképzés, így az adatait megtévesztő figyelembe venni, amikor a tanár- vagy tanítójelöltekről van szó.
Márpedig a sikerjelentések statisztikai alátámasztására gyakran ennek a területnek az adatait használják. Nem kis számról van szó: az általános eljárásban (tehát a pótfelvételik nélkül) közel 2300 hallgatót vettek fel gyógypedagógusnak, ez a legnépesebb alapszak a képzésterületen. Jóval többen mennek oda, mint az osztatlan tanárképzés összes szakára együttvéve. Ennek az oka pedig mindenhova kívánkozik, csak sikerjelentésekbe nem.
A gyógypedagógusok közül másfél ezren levelező szakon kezdték meg a tanulmányaikat, s mint az MNB is írja, sokan meg sem jelennek a munkaerőpiacon, mert „jellemző, hogy a speciális nevelési igényű (SNI) gyermekek szülei jelentkeznek nagy számban a képzésekre, hogy meg tudják adni a saját gyermekük számára a szükséges ellátást, amelyet a közoktatási intézményekben szakemberhiány miatt nem tudnak megkapni”.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.
