Válságban a pedagógusképzés, akármit állít a kormány

7 perc

2024.10.24. 12:30

2024.10.24. 13:16

Vagy magát is becsapja a kormány, amikor a tanárképzésre jelentkezők számának látványos megugrásáról beszél, vagy szándékosan tájékoztat félre. A tanárhiány a jövőben sem látszik enyhülni.

„A pedagógusképzésre felvettek számáról rendszeresen egymásnak ellentmondó információk jelennek meg a közbeszédben” – írták szakértők még júniusban a Javaslatok a pedagógusok utánpótlásának fenntartható biztosításához című tanulmányban, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) égisze alatt, Szapáry György vezetésével készítettek. Mintha csak ezt a mondatot akarta volna illusztrálni, az idei általános felvételi eljárás után Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár győzelmi jelentéseket adott ki, amelyek szerint soha nem látott számban vettek fel pedagógusnak készülő hallgatókat.

Csakhogy – mint az MNB szakértői is figyelmeztettek – „nem mindegy, pontosan kiket is veszünk figyelembe az új belépőknél”. A pedagógus képzésterületen van például a gyógypedagógiai képzés is, amely természetesen messze nem klasszikus tanárképzés, így az adatait megtévesztő figyelembe venni, amikor a tanár- vagy tanítójelöltekről van szó.

Márpedig a sikerjelentések statisztikai alátámasztására gyakran ennek a területnek az adatait használják. Nem kis számról van szó: az általános eljárásban (tehát a pótfelvételik nélkül) közel 2300 hallgatót vettek fel gyógypedagógusnak, ez a legnépesebb alapszak a képzésterületen. Jóval többen mennek oda, mint az osztatlan tanárképzés összes szakára együttvéve. Ennek az oka pedig mindenhova kívánkozik, csak sikerjelentésekbe nem.

A legjobb gimnáziumok
Ismét megjelent a HVG Középiskola című kiadványa, benne – a főbb érettségi tárgyak és a kompetenciamérések eredményei, valamint a felsőoktatásba bekerült diákok felvételi pontszámai alapján – az ország legjobb száz gimnáziumának friss rangsora. A top 100-as lista élén évről évre nagyjából ugyanazok az intézmények állnak, de némi átrendeződés az élbolyban is, és a listán lejjebb is megfigyelhető. Az pedig mindenképpen újdonság, hogy a százas listába az idén 14 új intézmény (hat fővárosi és nyolc vidéki) került be. A top 100-ban szereplő középiskolák ötöde egyházi fenntartású, közülük a legeredményesebb a 7. helyen álló Deák Téri Evangélikus Gimnázium, az alapítványi és magániskolák közül pedig kiemelkedik – mint minden évben – az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, amely az idén a 23. helyet szerezte meg. A rangsor első 20 helyezettjének negyede vidéki gimnázium. A teljes lista először, október 24-étől a HVG360-on olvasható, október 25-étől pedig már az újságosstandokon is megvásárolható a kiadvány, amelyben számos interjú, magyarázó cikk, a felvételivel kapcsolatos információ segíti a középiskolákba készülő diákokat.

A gyógypedagógusok közül másfél ezren levelező szakon kezdték meg a tanulmányaikat, s mint az MNB is írja, sokan meg sem jelennek a munkaerőpiacon, mert „jellemző, hogy a speciális nevelési igényű (SNI) gyermekek szülei jelentkeznek nagy számban a képzésekre, hogy meg tudják adni a saját gyermekük számára a szükséges ellátást, amelyet a közoktatási intézményekben szakemberhiány miatt nem tudnak megkapni”.