Válságban a pedagógusképzés, akármit állít a kormány

Vagy magát is becsapja a kormány, amikor a tanárképzésre jelentkezők számának látványos megugrásáról beszél, vagy szándékosan tájékoztat félre. A tanárhiány a jövőben sem látszik enyhülni.

Válságban a pedagógusképzés, akármit állít a kormány

„A pedagógusképzésre felvettek számáról rendszeresen egymásnak ellentmondó információk jelennek meg a közbeszédben” – írták szakértők még júniusban a Javaslatok a pedagógusok utánpótlásának fenntartható biztosításához című tanulmányban, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) égisze alatt, Szapáry György vezetésével készítettek. Mintha csak ezt a mondatot akarta volna illusztrálni, az idei általános felvételi eljárás után Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár győzelmi jelentéseket adott ki, amelyek szerint soha nem látott számban vettek fel pedagógusnak készülő hallgatókat.

Csakhogy – mint az MNB szakértői is figyelmeztettek – „nem mindegy, pontosan kiket is veszünk figyelembe az új belépőknél”. A pedagógus képzésterületen van például a gyógypedagógiai képzés is, amely természetesen messze nem klasszikus tanárképzés, így az adatait megtévesztő figyelembe venni, amikor a tanár- vagy tanítójelöltekről van szó.

Márpedig a sikerjelentések statisztikai alátámasztására gyakran ennek a területnek az adatait használják. Nem kis számról van szó: az általános eljárásban (tehát a pótfelvételik nélkül) közel 2300 hallgatót vettek fel gyógypedagógusnak, ez a legnépesebb alapszak a képzésterületen. Jóval többen mennek oda, mint az osztatlan tanárképzés összes szakára együttvéve. Ennek az oka pedig mindenhova kívánkozik, csak sikerjelentésekbe nem.

A legjobb gimnáziumok
Ismét megjelent a HVG Középiskola című kiadványa, benne – a főbb érettségi tárgyak és a kompetenciamérések eredményei, valamint a felsőoktatásba bekerült diákok felvételi pontszámai alapján – az ország legjobb száz gimnáziumának friss rangsora. A top 100-as lista élén évről évre nagyjából ugyanazok az intézmények állnak, de némi átrendeződés az élbolyban is, és a listán lejjebb is megfigyelhető. Az pedig mindenképpen újdonság, hogy a százas listába az idén 14 új intézmény (hat fővárosi és nyolc vidéki) került be. A top 100-ban szereplő középiskolák ötöde egyházi fenntartású, közülük a legeredményesebb a 7. helyen álló Deák Téri Evangélikus Gimnázium, az alapítványi és magániskolák közül pedig kiemelkedik – mint minden évben – az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, amely az idén a 23. helyet szerezte meg. A rangsor első 20 helyezettjének negyede vidéki gimnázium. A teljes lista először, október 24-étől a HVG360-on olvasható, október 25-étől pedig már az újságosstandokon is megvásárolható a kiadvány, amelyben számos interjú, magyarázó cikk, a felvételivel kapcsolatos információ segíti a középiskolákba készülő diákokat.

A gyógypedagógusok közül másfél ezren levelező szakon kezdték meg a tanulmányaikat, s mint az MNB is írja, sokan meg sem jelennek a munkaerőpiacon, mert „jellemző, hogy a speciális nevelési igényű (SNI) gyermekek szülei jelentkeznek nagy számban a képzésekre, hogy meg tudják adni a saját gyermekük számára a szükséges ellátást, amelyet a közoktatási intézményekben szakemberhiány miatt nem tudnak megkapni”.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.