szerző:
Tetszett a cikk?

Megelőzhetőek lennének a diákjainak szexuális zaklatásával gyanúsított csepeli tornatanáréhoz hasonló esetek? Létezik egyáltalán bármilyen kontroll, mikor eldől, ki foglalkozzon hivatásszerűen gyerekekkel? Egyáltalán lehetne ilyen alkalmassági vizsgával vegzálni a jelentkezőket, amikor már az is öröm, ha valaki egyáltalán pedagógus akar lenni? A tanári közösségnek kellene kiszúrnia, ha valakit személyisége, pszichés állapota miatt nem szabad gyerekek közelébe engedni? Utánajártunk a tanárszűrés – nem létező – know-howjának.

Jelenleg nem létezik semmilyen előzetes szűrés a tanárok pszichés-személyiségbeli alkalmasságának tesztelésére – mondta a hvg.hu-nak Nahalka István oktatáskutató, aki szerint ugyanakkor nehéz eldönteni, valóban szükség volna-e ilyen vizsgálatra. „Komplex kérdés, ami időről időre felmerül tanulmányokban, szakmai konferenciákon, és általában két szembenálló álláspont van: az egyik szerint – pont a csepeli esethez hasonló veszélyek miatt – akár már a tanárképzésbe bekerüléskor vizsgálni kellene, ki nem alkalmas a pedagógiai pályára. Csakhogy ez szerintem korai. Hogyan zárhatnánk el a pályát egy 18 éves elől, aki előtt még 5-6 év tanulás áll, és még sokat változik a személyisége?” – magyarázta a dilemmát. (A pedofíliával gyanúsított csepeli tanár ügyéről keretes írásunkban olvashat.)

Nahalka István szerint olyan problémákat kellene felismerni előre, amelyeket jól el lehet titkolni. „Nem annyira precízek ezek a pszichológiai vizsgálatok, még ha a hasonló botrányok után felmerül is a szükségességük. Persze azok, akik hisznek ezekben, azt is szorgalmazzák, hogy ne csak előzetesen, hanem a tanári pálya során is legyenek ilyenek. Hiszen a pedagógus is változik, és mondjuk a kiégés felismerése fontos lenne” – mondta Nahalka.

©

„Amikor egy iskolaigazgató felvesz egy pedagógust, mindig van elbeszélgetés, bár ez nyilván nem tekinthető pszichológiai felmérésnek. Ha nem pályakezdő, akkor lehet, hogy a korábbi iskolájában megnézik egy óráját is, hogy teljesebb kép alakuljon ki róla” – magyarázta az oktatáskutató, aki ugyanakkor elismerte, hogy azért az ilyen fokú gondosság nem általános. Mégis jobbnak tartaná, ha a „strict, kemény tesztek” helyett, amit minden tanárnak el kellene tűrni, „emberibb” módon, a pedagógusközösségekben észlelnék és oldanák meg az ilyen negatív jelenségeket.

„Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen hajlamot vagy más pszichés defektet a többi kolléga ki tudná szúrni, nem töltünk egymással annyi időt. Ráadásul ilyesmit legkevésbé a tanártársainak mutatna ki valaki” – mondta az egyik fővárosi iskola 60 fős tantestületében dolgozó Kökényesi Ágnes osztályfőnök, biológia szakos tanár. A csepeli alapítványi iskolában a pedofilgyanúba keveredett tornatanárral több kolléga kifejezetten baráti kapcsolatban volt, de még a hozzá közel állók sem sejtették, hogy a feljelentés szerint legalább négy, de akár ennél jóval több gyereket is molesztálhatott.

Máshol azonnal kiderült volna?

8-12 éves diákokat molesztált?
Még a hozzá közel álló tanárok sem vették észre, hogy egy kollégájuk szexuálisan molesztálhatta a csepeli Burattino alapítványi iskola tanulóit. A hvg.hu az iskola környezetéből származó, de eddig még hivatalosan meg nem erősített információi szerint az áldozatok száma jóval meghaladhatja az eredetileg nyilvánosságra került négyet. A meggyanúsított testnevelő tanár jelenleg előzetes letartóztatásban van, a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyermek- és ifjúságvédelmi osztálya folytatja le. Az érintett 8-12 év közötti gyerekekkel a bántalmazásos cselekmények áldozatait segítő Eszter Alapítvány foglalkozik egyéni és csoportos terápia keretében.

Kökényesi Ágnes szerint az ilyen esetekben az segít, ha a diák teljes bizalommal fordulhat a tanárához. „Nálunk az osztályban például azonnal kiderült volna az ilyesmi, mert tudják, hogy bármit elmondhatnak. Akár egy másik tanárral szemben is, mert nem fogom elküldeni, hogy minek rágalmazza a kollégát” – mondta az osztályfőnök. Többször volt is olyan, hogy más tanárt panaszoltak be nála a diákok, ilyenkor mindig átbeszélte velük a helyzetet, ha kellett, akár az érintett kolléga bevonásával. „Nálunk egy időben szintén egy tornatanárra jött rengeteg panasz, mert verbálisan nagyon durván bánt a tanulókkal. De látszott is, hogy gond van, például folyton az ő óráiról lógtak a diákok. Utána el is küldték” – magyarázta a tanár, aki szerint az is segítség, ha a szülői közösség aktív, és ad visszajelzéseket az iskola felé.

Saját tapasztalata alapján megerősítette, hogy tanári pályafutása során, illetve előzetesen sem fordult elő, hogy feltérképezték volna pszichés-személyiségbeli alkalmasságát, pedig szerinte szükség lenne rá. „Tanulunk pedagógiát, pszichológiát, módszertant, de arra senki sem kíváncsi, emberileg hogyan állsz a gyerekekhez. Ez először az ötödik évben kötelező gyakorlótanításon derülhet ki, illetve még ott sem, hiszen nyilván nem a szaktanár által felügyelt tanórákon fogsz megengedhetetlen dolgot csinálni. Én már a tanárszakra készülő felvételizőket vizsgálnám ilyen szempontok alapján egy előzetes alkalmasságin” – mondta.

Már csak azért is, mert náluk például pont egy olyan „tök szimpatikusnak tűnő” földrajztanár pofozott fel egy diákot már a második héten, aki frissen érkezett az egyetemről. „Tehát még csak nem is arról volt szó, hogy a 30 év tanítás után megkeseredett kollégának eljárt a keze” – jegyezte meg a tanár, aki szerint nem ártana akár 2-3 évente valamilyen kontroll. „Az iskolánkban szerencsére van egy nagyon népszerű, fiatal iskolapszichológus, akihez nemcsak a diákok fordulnak, de a tanárok is megkeresik. Velük persze nem feladata foglalkozni, de olyan jó fej, hogy bátran mennek hozzá, és volt már, hogy valakit ő irányított tovább a megfelelő helyre” – mesélte.

©

„A tanításhoz szükséges készségek többsége tanítható és megtanulható” – mondta Fodor Gábor tankerületi igazgató, aki viszont szintén azért nem vetné alá a pályára még csak készülő pedagógusjelölteket pszichológiai szűrésnek, mert „18-19 éves korban még nem stabilizálódott a személyiségszerkezetük”. Fodor mentálhigiénés szakemberként húsz éve vezet tréningeket, önismereti csoportokat kifejezetten pedagógusok számára, és így inkább azt tartaná fontosnak, hogy a tanárképzés során – semmiképp nem kötelező jelleggel – lehetőséget biztosítanának a hallgatóknak arra, hogy részt vegyenek ilyen gyakorlatokon. „Sőt, ilyenekre később, a tanári pálya során is szükségük lenne, mert akinek van bátorsága feltérképezni saját lelki működését, annak teljesebbé válik pedagógusi munkája” – magyarázta.

Arra ugyanakkor ő sem tudja a megoldást, miképp lehetne elérni, hogy a csepeli esethez hasonló devianciával, vagy komoly pszichés zavarral sújtott emberek valamilyen előzetes kontrollnak köszönhetően ne foglalkozhassanak gyerekekkel. „Ezeket a súlyos személyiségzavarokat vagy a szexuális eltévelyedéseket nehéz leleplezni, nem véletlenül maradnak rejtve sok esetben olyankor is, ha a családon belül jelentkeznek” – vélte Fodor Gábor. A tankerületi igazgató szerint ugyanakkor hosszabb távon érdemes elgondolkodni azon, hogyan lehetne nagyobb figyelmet fordítani a megfelelő tanerő kiválasztására, viszont ehhez elengedhetetlen lenne az is, hogy a tanári pálya megbecsültsége emelkedjen. „Akkor a társadalomban elfoglalt helyük alapján már lehetne fokozottabb előfeltételeket elvárni, de ez 15-20 éves időtávot jelent, és komoly előkészítést igényelne” – mondta.

Örülnek, ha van jó jelentkező

Bárkivel beszéltünk a tanárok alkalmasságának előzetes felmérésről, szinte mindig ide lyukadtunk ki: hogyan lehetne még plusz gátakat beépíteni, amikor manapság nem éppen vonzó a tanári pálya, ahogy az egyik szakember sommásan összegezte: „itt nem lehet válogatni”. „Jelenleg ez nem vonzó pálya, két típus jön tanárnak: aki tényleg elhivatott, gyerekekkel akar foglalkozni, míg a másik, akik csak tovább akarnak tanulni, és ide a legkönnyebb bejutni. Ugye nem kell mondanom, melyikből van több?” – mondta Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke is.

Az intézményvezetőket tömörítő szervezet elnöke egyetért a felvetéssel, hogy a pályázókkal beszélgető iskolaigazgatók „rutinosak, és sok mindent ki tudnak szűrni”. „Viszont az oktatási rendszer államosításával az igazgatók munkáltatói jogkörét erőteljesen megtépázták, a kiválasztás gyakorlatilag papíron történik: a tankerület tesz javaslatot a pedagógus felvételére, és a minisztérium dönt. Igaz, ez annyira nem életszerű, hogy a gyakorlatban még mindig az igazgató foglalkozik a jelentkezőkkel, és felterjeszti, kit venne fel. De erősen csökkenti a motiváltságot, hogy nem ott, helyben dől el, ahol az információ van” – magyarázta a szervezet elnöke, akinek iskolaigazgatói praxisában egyszer fordult elő, hogy egy tanár „hiába volt szakmailag jó, egy emberi defektus miatt inkább békésen elváltak az útjaik”. Somogyi úgy gondolja, nem lenne rossz, ha lenne valamilyen szűrés, de szkeptikus, hogy ez működne-e.

Már megint „bezzeg a versenyszférában”

„Olyan teszt nem létezik, ami teljes bizonyossággal kiszűrne a csepeli esethez hasonló szexuális aberrációt, viszont egy szakember észrevehet olyan személyiségtényezőket, amelyek hajlamosítanak például a pedofíliára. Arról nem is beszélve, hogy sokkal szélesebb körben vizsgálni tudja, mennyire alkalmas valaki arra, hogy gyerekekkel foglalkozzon, például az agresszivitását vagy az empatikus képességeit” – mondta a hvg.hu-nak Battonyai Tünde pszichiáter. Tanácsadó cége, a Monday Morning rendszeresen közreműködik profilkészítésben és kiválasztásban – amikor cégek keresnek munkatársat.

©

A pszichológiával foglalkozó szakemberek többféle módon is segíthetnek előzetesen feltérképezni egy adott munkára jelentkezőt. „Alapvetően kétféle előzetes teszt van: a verbális, amikor kérdésekre kell válaszolni, de ez önmagában jól manipulálható, hiszen típuskérdésekből áll. Emellett léteznek a Rorschach- és a hasonló elemzést igénylő tesztek, de még ezek sem adnak teljesen precíz képet a személyiségről. Ezért a legjobb, ha a pszichiáter a jelölttel folytatott elbeszélgetéseken is jelen van, mert sok mindent észrevehet. Hiszen egy ilyen helyzetben mindenki a legjobb arcát akarja mutatni, magától nem fogja megmondani, ha valami probléma van” – magyarázta Battonyai. Olyan is van, hogy úgynevezett 360 fokos felmérést, vagyis részletes profilt készítenek, de ez inkább vezetői posztok aspiránsainál szokás.

„A versenyszférában szánnak arra pénzt, időt, energiát, hogy a legmegfelelőbb embert találják meg, míg egy tanár kiválasztásánál ez valahogy fel sem merül, hiányzik a gondolkodásból” – vélte a pszichiáter, pedig szerinte egyáltalán nem megfizethetetlen szolgáltatásról van szó. „Inkább az a kérdés, megéri-e. Pedig valószínűleg nincs olyan ember, aki ne tudna kapásból mondani legalább egy olyan tanárt az életéből, aki egyáltalán nem volt erre a pályára való.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Eladhatja a Huawei a P és a Mate-sorozatot is

Eladhatja a Huawei a P és a Mate-sorozatot is

Nincs több szexjelenet, ha férfi a rendező – ígéri Keira Knightley

Nincs több szexjelenet, ha férfi a rendező – ígéri Keira Knightley

Franciaország az uniós országokból érkezőknek is kötelezővé teszi a negatív PCR-tesztet

Franciaország az uniós országokból érkezőknek is kötelezővé teszi a negatív PCR-tesztet