szerző:
Szabó Fruzsina
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Akkor szűnhetne meg a tanárhiány, ha mindenki az iskolákban helyezkedne el, aki végez. Ám nagyon könnyű őket elcsábítani, annyira keveset keresnek.

„A fiatalok, a szülők és a pedagógusok megértették azt az üzenetet, hogy ezekre a területekre érdemes jelentkezni” – ezt a következtetést vonta le Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár a 2018-as ponthatárhúzás másnapján, miután kiderült: a gazdasági és a műszaki képzések után a pedagógus szakokon kezdhet a legtöbb elsőéves.

A tanárképzés sokadik, 2013-as újraszabása valóban jót tett a szakterület népszerűségének. 2016-ban például a jelentkezők száma a húszezret is meghaladta, több mint 16 ezer diák ráadásul az első helyen jelölte meg valamelyik pedagógus szakot. Az elmúlt két évben valamivel kevesebben felvételiztek ezekre a képzésekre, 2018-ban például 17 800-an, akik közül majdnem 9300-an jutottak be valamelyik pedagógusképző karra. A legnépszerűbb szakpár több mint négyszáz jelentkezővel a testnevelés–gyógytestnevelés volt, ám a „klasszikus” párosításokat – például a magyar–történelmet, az angol–magyart és az angol–történelmet – is több mint háromszázan jelölték meg a jelentkezési lapon, szeptemberben pedig szakonként 140–180 hallgató iratkozhatott be az egyetemekre, főiskolákra.

A 2013-ban végzettek harmada már nem tanár

Bár a kormány sikertörténetről beszél, a szakmai szervezetek időről időre lehűtik a kedélyeket: ennyi jelentkező sem elég ahhoz, hogy megszüntesse a súlyosbodó tanárhiányt. A lemorzsolódás ugyanis jelentős – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Pedagóguskar a tanév elején közzétett helyzetértékelésében, amely arra is kitér, hogy nagyon sok a pályaelhagyó. A szervezet adatai szerint a 2013-ban végzett 5800 pedagógus közül minden harmadik – több mint 1900 frissdiplomás – hagyta ott az iskolai munkát az egyetem elvégzését követő öt évben. „A pedagógusok majdnem fele 50 és 65 év között van, az elkövetkező 15 évben legalább hetvenezren érik el a nyugdíjkorhatárt. Az előző években a pedagógusképzésben végzettek mindegyikének a pályán kellene maradnia ahhoz, hogy fedezni lehessen a hiányt” – kalkuláltak.

Bár a természettudományok tanári szakjain sokat javult a helyzet 2013 óta, még mindig ott a legkevesebb a felvételiző és az elsőéves hallgató – pedig azt még a tanárhiányról szóló híradásokat rendre visszautasító Klebelsberg Központ vezetője, az egyébként matematika–fizika szakos tanár Hajnal Gabriella is elismerte, hogy „bőven elférnének még pedagógusok a természettudományi tantárgyak oktatásában”. A fizika–matematika szakpárra a 2018-as általános felvételin 82 diák jelentkezett, közülük azonban csak 29-en kezdhették meg tanulmányaikat tavaly ősszel. Az informatika–matematika tanári szakot 58 felvételiző választotta, és közülük 18 került be a képzésre, míg a kémia–matematika párosítást 13, a biológia–földrajzot pedig 19 hallgató kezdhette el a 2018/2019-es tanévben. Hogy ők az egyetem elvégzése után mind tanárok maradnak, az erősen kétséges. Az informatikát és az idegen nyelveket tanulókra ugyanis a multinacionális cégek számlázását-könyvelését, ügyfélszolgálati, informatikai feladatait végző szolgáltatóközpontok és az informatikushiánnyal küzdő vállalatok is vadásznak, a tanárinál jóval magasabb fizetést kínálva.

A 2013-as átalakítás kevésnek bizonyult

A pályakezdő pedagógusok bérével nem nehéz versenyezni. Az életpályamodell alapján a „gyakornok” kategóriába sorolt pályakezdők évekig csak az illetményalapot kapják meg, amely mesterszakos végzettséggel bruttó 203 ezer forint. Nem véletlen, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolja, az egyetemisták szakmai gyakorlatát is vegyék figyelembe, amikor a tanárok „ledolgozott” éveivel kalkulálnak, így a pályakezdők egy évvel hamarabb léphetnének tovább a valamivel magasabb fizetéssel járó „pedagógus 1” kategóriába.

A hallgatói szervezet szerint a tanárképzésre egyébként is ráfér az átalakítás – és ezzel alighanem az oktatási államtitkárság is egyetért. Már 2017-ben szó volt arról, hogy az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával párhuzamosan a tanárképzést és -továbbképzést is újraszabnák, a felsőoktatási helyettes államtitkár néhány hónapja pedig arról beszélt, látják a tanárképzés „erősségeit és hiányosságait is”.

A HÖOK többek között azt javasolja, tegyék kötelezővé a konfliktuskezelésről, a kommunikációs módszerekről szóló és a logopédiai ismereteket nyújtó tréningeket, a szakmódszertani képzésben több legyen a gyakorlat, a félévente 125–375 ezer forintos Klebelsberg-ösztöndíjra pedig ne kizárólag a leendő tanárok és gyógypedagógusok, hanem a tanító, konduktor és óvodapedagógus szakosok is pályázhassanak.

Változtatni kellene a tanárszakok sokat kritizált alkalmassági vizsgáján is, a HÖOK szerint ugyanis egy motivációs levél és egy negyedórás szakmai beszélgetés alapján nem lehet kiszűrni a tanári pályára alkalmatlan diákokat. Az adatok mindenesetre ezt mutatják. Az elmúlt hat felvételi szezonban a jelentkezőknek mindössze egy százalékát utasították el az egyetemek, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például mindössze tizennyolc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tizenhárom jelentkezőnek mondtak nemet az alkalmassági vizsgán.

Szigorítás vagy enyhítés?

A HÖOK szerint meg kell vizsgálni azt is, érdemes lenne-e a képzés végén kötelezővé tenni a pályaérettségi vizsgálatot, amellyel azt tesztelnék, megszerezték-e a hallgatók a tanári munkához szükséges pedagógiai-pszichológiai készségeket. Ha kiderülne, hogy egy végzős nem felel meg a feltételeknek, a diplomáját megkapná ugyan, de az újabb vizsgálatig nem dolgozhatna pedagógusként.

Az szinte borítékolható, hogy erre az ötletre nem bólintana rá a minisztérium, az ugyanis tovább súlyosbíthatná az egyre több településen érzékelhető tanárhiányt. Az elmúlt években is inkább puhítottak a szabályokon. Egy korábbi döntéssel például megkönnyítették azoknak a dolgát, akik pedagógusként szeretnének elhelyezkedni: 2017-ben indultak el az első „rövid ciklusú”, vagyis két, négy és öt féléves, diplomásoknak szóló tanári mesterszakok. A képzés hossza a jelentkező végzettségétől függ: egy magyar szakos bölcsész például egy év alatt megszerezheti a magyartanári oklevelet, ahogy egy általános iskolai biológiatanár is ugyanennyi idő után kaphatja meg a középiskolai biológiatanári képesítést. Egy tanító általános iskolai szaktanárként négy félév, középiskolában öt félév elvégzése után taníthat, míg azok a tanárok, akik újabb tantárggyal szeretnék kiegészíteni meglévő pedagógiai végzettségüket, a kétéves mesterszakot választhatják.

Az új típusú mesterszakok felvételi adatai lassan az osztatlan tanárszakokéval vetekszenek, például a két, négy és öt féléves angoltanári mesterképzésre összesen 140-en kerültek be a 2018-as felvételin, a matematikatanári végzettség megszerzésének 99-en, a magyartanárinak 116-an futottak neki. A reáltárgyakból persze kevesebben szereznének tanári mesterdiplomát: fizikából 23-an, kémiából 40-en kezdhették el a képzést, míg az informatikatanári szakra összesen 59 diplomás iratkozhatott be szeptemberben.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Érdekes kijelentést tett az LG, mi lesz így az összehajtható kijelzős okostelefonnal?

Érdekes kijelentést tett az LG, mi lesz így az összehajtható kijelzős okostelefonnal?

Három új képviselővel ül ma össze a parlament

Három új képviselővel ül ma össze a parlament

Egy zsinagóga előtt akart erősködni a youtuber, akit lábon lőtt az őr

Egy zsinagóga előtt akart erősködni a youtuber, akit lábon lőtt az őr

Saját testéből származó pillanatragasztóval tapad a földhöz egy adriai laposféreg

Saját testéből származó pillanatragasztóval tapad a földhöz egy adriai laposféreg

Vádemelés strómanokkal és társaikkal szemben – 20 évet is kaphatnak

Vádemelés strómanokkal és társaikkal szemben – 20 évet is kaphatnak

Gyöngyösi szerint a Jobbik csak rájátszott a rasszista, antiszemita érzelmekre

Gyöngyösi szerint a Jobbik csak rájátszott a rasszista, antiszemita érzelmekre