Különleges szűrőpapírt helyeznek a tengervízbe Ausztráliában
Ausztrál kutatók cellulóz szűrőpapírral mutatták ki, milyen fajok élnek a tengervíz egyes területein.
Ausztrál kutatók cellulóz szűrőpapírral mutatták ki, milyen fajok élnek a tengervíz egyes területein.
Nukuminak nevezték el az ötméteres, körülbelül 50 éves példányt. Új-Skócia partjainál találkoztak vele, ahol ekkora cápát még sosem láttak.
A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.
A veszélyeztetettnek számító orkák vemhessége alapvetően nem szokatlan, ám Tahlequah két évvel ezelőtti súlyos gyásza miatt felhívta magára a tudósok figyelmét.
Tizenötezer órányi videófelvétel tanúskodik a cápák tragikus mértékű elvesztéséről.
Nyolcvanhat sötét delfin, köztük két néhány napos borjú pusztult el.
Színpompás koralloknak és szivacsoknak otthont adó "tengerfenéki kerteket" fedeztek fel kínai kutatók a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén található Mariana-árokban.
A korallzátonyoknak 9-12 évre van szükségük a teljes regenerálódáshoz egy-egy jelentős természeti katasztrófa, például a globális felmelegedés okozta tömeges korallfehéredés vagy pusztító erejű vihar után – állapították meg az ausztráliai Southern Cross Egyetem kutatói.
Több mint háromezer méteres mélységben bukkantak a tudósok egy polipóvodára, ahol mintegy ezer nőstény vigyázta a tojásait.
Az óceán mélyén araszol, úgy néz ki, mint egy félresikerült porszívó, és lehet, hogy rátámadnak majd a cápák – mi az? Ha a tengerjáró rákrobotra tippelt, talált.
Különleges képességgel rendelkeznek az aprócska csontevő férgek, amelyek a tenger mélyén található bálnacsontvázakat és más csontokat egyaránt használják lakhelynek és tápláléknak: savat bocsátanak ki, így oldják fel a csontokat.
Élő baktériumokat találtak holland kutatók a tengerfenéken nyolcvanhatmillió évvel ezelőtt lerakódott agyagrétegben.