Először demonstrálták a mélytengerek óriási mértékű és rendkívül különleges faji sokszínűségét és helyi különbözőségeit. A Kölni Egyetem Zoológiai Intézetének ökológusai az Atlanti- és a Csendes-óceán 20 mélytengeri medencéjét hasonlították össze.
Ausztrál kutatók cellulóz szűrőpapírral mutatták ki, milyen fajok élnek a tengervíz egyes területein.
A Kaliforniai Egyetem kutatói olyan tengeri robotot alkottak meg, ami képes vizet szívni magába, majd kipréselni azt a fúvókáin keresztül.
Nukuminak nevezték el az ötméteres, körülbelül 50 éves példányt. Új-Skócia partjainál találkoztak vele, ahol ekkora cápát még sosem láttak.
A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.
A veszélyeztetettnek számító orkák vemhessége alapvetően nem szokatlan, ám Tahlequah két évvel ezelőtti súlyos gyásza miatt felhívta magára a tudósok figyelmét.
Tizenötezer órányi videófelvétel tanúskodik a cápák tragikus mértékű elvesztéséről.
Nyolcvanhat sötét delfin, köztük két néhány napos borjú pusztult el.
A felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományának egy hatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik – vélik tengerbiológusok.
Színpompás koralloknak és szivacsoknak otthont adó "tengerfenéki kerteket" fedeztek fel kínai kutatók a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén található Mariana-árokban.
Több mint hétezer új mikrobafajt fedezett fel a világ óceánjaiban Csien Pejjüan vezetésével a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem (HKUST) kutatócsoportja.
A korallzátonyoknak 9-12 évre van szükségük a teljes regenerálódáshoz egy-egy jelentős természeti katasztrófa, például a globális felmelegedés okozta tömeges korallfehéredés vagy pusztító erejű vihar után – állapították meg az ausztráliai Southern Cross Egyetem kutatói.
Több mint háromezer méteres mélységben bukkantak a tudósok egy polipóvodára, ahol mintegy ezer nőstény vigyázta a tojásait.
Mintha egy óriási betonkocka csúszna a tengerbe, olyan lesz Európa első víz, pontosabban tenger alatti étterme.
Az óceán mélyén araszol, úgy néz ki, mint egy félresikerült porszívó, és lehet, hogy rátámadnak majd a cápák – mi az? Ha a tengerjáró rákrobotra tippelt, talált.
Mérges tengeri rákot azonosított egy nemzetközi kutatócsoport. A mintegy hetvenezer ismert rákfajból ez az első, amelyről bebizonyosodott, hogy méreggel öli meg áldozatát.
Egy 5,5 méteres szíjhal teste lebegett az óceánban. A szíjhalak csaknem ezer méteres mélységben élnek a nyílt tengeren, így igen ritkán látni őket. Róluk születtek a tengeri kígyókról szóló legendák.
Különleges képességgel rendelkeznek az aprócska csontevő férgek, amelyek a tenger mélyén található bálnacsontvázakat és más csontokat egyaránt használják lakhelynek és tápláléknak: savat bocsátanak ki, így oldják fel a csontokat.
Élő baktériumokat találtak holland kutatók a tengerfenéken nyolcvanhatmillió évvel ezelőtt lerakódott agyagrétegben.
Óriásmedúzát filmeztek le az Atlanti-óceánban, Nagy-Britannia közelében, a fajt ugyan már a hatvanas években felfedezték, megfigyelései azonban ritkaságszámba mennek.
