#történelem



Lefúrt a szfinx alá, de nem talált semmit

A 2011-es arab tavaszig régészeti főfelügyelő, kulturális miniszterhelyettes volt, járja a világot, előadásokat tart és most is harcol az egyiptomi kincsek visszajuttatásáért. Zāhi Ḥawāss a világ egyik legismertebb egyiptológusa nemrég Magyarországon járt. Mi van szfinx alatt? Miért kellenek robotok a piramisok kutatásához? Interjú.


Hogyan változik a történelmi emlékezet?

Mire emlékszünk az 1919-es komáromi csatából? A kommunistákra vagy a magyarokra? Kik irányították az 1848-as szlovák felkelést? Csehek vagy szlovákok? Ki hogyan ítélte meg a Tanácsköztársaság terrorját? Erről vitatkoztak fiatal történészek kedden Budapesten. Végleges választ nem kaphattunk, és nem is kaphatunk, hiszen a megítéléstörténeti jelenségek állandóan változnak, de néhány kevésbé ismert részlet így is fény derült.


Győzelem-e?

70 éve, 1945. május 8-án véget ért Európában a második világháború. Oroszországban május 9-én emlékeznek erre. Magyarországnak ünnepelnie kell ezt a napot?





Elképesztő térképek a kísérleti tankönyvekben

Rossz helyen jelölt városok, hibás földrajzi nevek, 20. században épült víztározók az ókori térképen. Sok szó esett már az új, kísérleti tankönyvekben szereplő elképesztő bakikról, ezúttal egy térképész vette kezébe a történelem- és földrajztankönyveket, és írta meg észrevételeit.







Élesen fogalmaz Erdélyről és Trianonról egy román történész

Fontos kötet jelent meg nemrégiben Magyarországon. Lucian Boia bukaresti professzor hazája nacionalista történelemszemléletét haladja meg, s még a román nemzeti ünnephez, az 1918-as erdélyi „egyesítési” népgyűléshez is némileg kritikusan viszonyul. Szerinte Erdélyre nem volt történelmi joga Romániának.


A mai gimisek lebeszélték volna Tisza Istvánt a háborúról

Egy hétvégén tartott diákversenyen kiderült, hogyan kellett volna érvelni a trónörökös meggyilkolása után a hadba lépés ellen. Bár tudjuk, a „mi lett volna, ha?” történelmietlen kérdés, itt mégis volt értelme, ugyanis a verseny nem a történelemről, hanem a problémamegoldásról szólt.


Rosszul tudtuk, mégsem vándoroltak évszázadokig a magyar törzsek?

Az Uráltól a Kárpátokig néhány évszázad helyett csupán néhány évtizedig tarthatott a vándorló magyarok útja – vélik újabb régészeti eredmények alapján a magyar őstörténettel foglalkozó kutatók. Vásáry István akadémikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az írott források szűkössége miatt a szakemberek sokszor hipotézisekkel kénytelenek a tényeket pótolni.


Már 1000 körül is ették a pizzát

Giuseppe Nocca gasztrotörténész egy 997-es latin dokumentumban rátalált az egyik legrégebbi olasz szó, a pizza említésére, amely bizonyítja, hogy nem Nápolyban született az étel.


Azoknak lesz állás, akik kiszolgálják a politikát

A kormányzat saját történelemverziót rendel, aminek a hatására a történész szakma is polarizálódott – hangzott el az ELTE-n megrendezett vitán. Pénz csak a kormány által létrehozott intézményeknek ömlik, a színvonalasabb szakmai műhelyek lassan kivéreznek.


Így láttam szabaddá válni Temesvárt

1989. december 20-án, kereken 25 éve Temesvár Románia első szabad városa lett. A gyárak sorra álltak le, a város központjában, az Opera téren százezren követelték Nicolae Ceausescu bukását, a hadsereg pedig többé nem lőtt a tömegre. A hvg.hu munkatársa 1989 decemberében egyetemista volt Temesváron, e napon azonban már onnan 350 kilométerre tartózkodott, miután a kollégiumokat kiürítették és a diákokat hazaküldték. Ott volt azonban, amikor Temesvár forradalma kezdődött, és bár nehezen, de követte a városban történteket azután is, hogy azt elhagyta. Az ő emlékei vezetnek végig a Bega-parti város 25 évvel ezelőtti hőstettét felvillantó Nagyítás-fotógalérián.