A különböző adatbázisok összekapcsolására alkalmas megfigyelőrendszert épít a kormány – derült ki egy salátatörvény tervezetéből. Garancia és ellenőrzés híján az sem zárható ki, hogy az állampolgárok adatait politikai célokra használnák fel.
A Belügyminisztérium olyan salátatörvényt terjesztett a kormány elé, amely erősen kihat az állampolgárok személyes adataira, azok kezelésére. Központi adattároló szervezetre bíznák a különféle szervek által készített kép- és hangfelvételeket. Emellett a szállásadókra és a mobilszolgáltatókra is plusz kötelezettségeket róna a tervezet.
Nem csak a reklámszakmának, de több mint ötvenezer embernek árthat, ha elfogadják a többek között az óriásplakátok leszereléséről szóló törvénytervezetet – vélik a magyar közterületi reklámozók. A javaslat visszavonását mégsem várják el.
Az Európai Bizottság arra kéri az unió kormányait, hogy ne tiltsák be és ne korlátozzák az Ubert, Airbnb-t vagy más, a közösségi gazdaság modelljére épülő cégeket, mert egységesíteni szeretnék az ilyen jellegű szolgáltatások szabályozását az unióban. Az első uniós szabályozási javaslatot várhatóan csütörtökön teszik közzé.
Körülbelül háromezer gyerekkel többet kell ellátniuk az állami óvodáknak, ha a családi napközikbe (rövidítve: csana) nem járhatnak majd óvodás korú gyerekek, mint ahogyan azt az Emmi kitalálta. Miközben vannak olyan települések és körzetek, ahol eddig is túlzsúfoltak voltak az óvodák vagy éppen nem volt a közelben egy sem, a csanák attól félnek, nem fognak megélni kizárólag a bölcsis korú gyerekekből.
Egy törvénytervezet előírná a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek számára, hogy 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazott álljon a vevők rendelkezésére. A nagyobb áruházaknak emiatt akár kétszer annyi alkalmazottat kellene foglalkoztatniuk – értesült a Magyar Idők.
A kormány válsághelyzetet akar elrendelni a déli határnál a migránshullám miatt. Itt a hadsereget is bevetnék: a katonák bárkivel szemben felléphetnek, ha védeniük kell a határt és a kerítést, és fegyvert, illetve "kényszerítő eszközöket" is használhatnak. A rendőrök bárkinek a házába bemehetnek, ha azt feltételezik, hogy ott menekültek húzzák meg magukat. A határ közelében a kormány olyan táborokat építene, melyeket csakis Szerbia felé lehet elhagyni, belföld felé már nem.
Trócsányi László igazságügyi és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón vázolta a devizahitelesek kérdésének rendezéséről szóló már elfogadott törvényeket, illetve az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatokat. Az igazságügyi miniszter szerint a kormány betartja, amit ígért, 25-30 százalékkal csökkennek majd a törlesztőrészletek, Varga szerint pedig azért van szükség a forintosításra, hogy ne legyen a jövőben kockázat.
A kijelölt parlamenti, gazdasági bizottsági olyan döntést hozott, hogy az Országgyűlés vegye tárgysorozatba a vasárnapi nyitva tartást korlátozó javaslatot.
Újabb csapást mérnek a külföldi hátterű hipermarketekre. A kormány törvényjavaslata szerint három év múlva bezárhat például a Tesco, az Auchan, a Spar, az Aldi, a Metro. Csak azzal kerülhetik el ezt, ha drasztikusan megdrágítják a termékeiket – de akkor is a CBA malmára hajtják a vizet. Ezt már Varga Mihály is támogatja, aki a vasárnapi boltbezárást nem.
Orbán Viktor az utolsó percig ragaszkodott az internetadóhoz, és csak akkor hátrált meg, amikor látta, hogy a törvénytervezet olyanokat is az utcára visz, akiket korábban nem érdekelt a politika. Információink szerint erre figyelmeztette egy közvélemény-kutatás is. Ám a miniszterelnök továbbra sem mondott le „az interneten keletkező hatalmas extraprofit” megadóztatásáról, csak azt ismerte fel, a lépést kommunikációs szempontból nem készítették elő megfelelően.
Törvénytervezetet készítenek a kiadók és az importőrök, amelynek értelmében ők, és nem a kereskedők határozhatnák meg a könyvek árát. A magyar könyvpiac nagysága a tankönyvek nélkül 42 milliárd forint.
Jelentős pofont kapott a kormánytól az RTL Klub pénteken: a rezsicsökkentésre hivatkozva a kabinet megtiltotta, hogy a tévétársaság pénzt szedjen a kábelszolgáltatóktól és ezzel ellensúlyozza a reklámadó miatt kieső bevételeit. Ám a tervezett intézkedés legalább ennyire sújtja a kormányközelinek vélt TV2-t is, amely 6-8 milliárdot várt jövőre a programdíjból, és ebből akarta helyrebillenteni a veszteséges mérlegét. Forrásaink szerint a tiltással újabb frontot nyitottak Simicska Lajossal szemben, miközben a legdurvább lépés még hátra van. Januártól egy kézbe kerül az összes állami reklámköltés, információink szerint a tervezett ügynökség élére pedig a Habony Árpáddal jó kapcsolatban álló Giró-Szász András kerülhet.
Hétfőn és pénteken folytatja rendkívüli nyári ülésezését a parlament, a képviselők egyebek mellett elfogadhatják a kabinet bankszanálásról és kormányzati szerkezetátalakításáról szóló javaslatait, de módosíthatják a földtörvényt és az elektronikus sportfogadás szabályait is.
Magyarázkodni kényszerült az RTL Klub, miután kiderült, hogy nemcsak a TV2-n, hanem rajta is segít az a kiskapu, amit az utolsó percben nyitottak a reklámadó-törvényben. Ám a könnyítés ellenére egyik tévé sem ússza meg az új különadót. A legkevésbé a Fidesz-közeli üzletemberek örülhetnek: ők évek óta annyira nyereségesek, hogy nem tudják enyhíteni a terheiket. Kiszámoltuk: ki mennyit fizet. Megnéztük: milyen csapdák vannak elrejtve még a nagy port kavart reklámadóban.
Ősszel benyújtják azt a jogszabályt, amely szabályozza a nonprofit közműszolgáltatást. A tervek szerint csak a szemétszállítás, a víz- és a csatornaszolgáltatás tartozna a nem nyereségérdekelt szolgáltatások körébe – értesült a VS.hu.
Hiába kért önmérsékletet a tankönyvpiac államosítása ellen tiltakozó ellenzéktől az oktatási bizottság elnöke, Pokorni Zoltán, a kormánypárti többség elvetette az általa javasolt módosítókat. Hétfőn Pokorni még abban reménykedett, ha nem támadják túl erős módosítókkal a kormány előterjesztését, akkor kisebb engedményeket el lehet érni. A kompromisszumos javaslatát végül leseperték az asztalról.
Egymilliárd forint reklámbevételig nem kell fizetni, afölött azonban egy-, tíz- és húszszázalékos kulccsal kellene megfizetni a reklámadót, amennyiben a pénteken közzétett munkaanyag szerint ténylegesen bevezetik a reklámok közzétevőit sújtó új adófajtát. De lehet, hogy csak egy újabb zsarolási eszközről van szó Brüsszellel szemben. Adójavaslatokat ugyanis előkészületi fázisban nem szokás közzétenni.