Menedékkérők éheztetése: a bevándorlási hivatal szerint minden rendben van
A Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont nem. Strasbourgig mentek.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont nem. Strasbourgig mentek.
Munkában a kegyetlenség, írta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának korábbi vezetője arról, hogy mi történik a menekültekkel ma a világban.
Egy fiatal afgán nő a nyolcadik éheztetett menekült, a Magyar Helsinki Bizottság szerint az ő szenvedése ószövetségi időket idéz. Mégsem kap enni.
Hiába a Stop Soros és az, hogy egy időben még éheztették is a bevándorlókat a tranzitzónákban, folyamatosan fogadja be a menekülteket Magyarország.
Ütések, rúgások, gumibotozás, kutyaharapás. Több menekült szerint ezt kapja az a magyar rendőröktől, aki átlépi a határkerítést. Elkészült az Európa Tanács jelentése, a hvg.hu pedig elsőként ismerteti a tartalmát. A kormány szerint a rendőrök minden jogszabályt betartanak, a menekültek pedig talán inkább egymást verik, onnan a sérülések.
A belügyminiszter szerint minden jogszerű, ami a határon történik, de hogy hogy lehetett eddig eljutni a jogalkotásban, arra nem válaszolt.
Az őrök elmenekültek a kiújult harcok elől, 400 embert pedig otthagytak bezárva.
Nemrég még közel ötszáz embernek járt napi háromszori élelem a tranzitzónákban, télen fűthető konténerekben laktak a menekülők. Aztán megváltoztak a menekültügyi szabályok és kvázi kegy lett az, hogy ki kap enni. Iványi Gábornak pedig csak második nekifutásra sikerült eljuttatni az ételadományokat a rászorulóknak.
A hazai és nemzetközi felháborodás nyomán a menekültügyi hivatal „megtalálta a jogi kiskaput” annak érdekében, hogy a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők mindegyike kaphasson ételt.
A volt LMP-s politikus, jelenleg független parlamenti képviselő ellátogatott a tranzitzónába, ahol a Helsinki bizottság szerint nem adnak enni azoknak a menedékkérőknek, akiknek kérelmét első fokon elutasították.
A DK elnöke kiállt Iványi Gábor lelkész mellett, aki ételt akart vinni a határon éhezőknek.
Azokat, akiknek kérelmét az új jogszabály életbe lépése után utasították el, az idegenrendészeti részlegen helyezik el, ételt csak a gyerekek kapnak.
Az év első négy hónapjában 279 embernek adott védelmet Magyarország különböző jogcímeken (van köztük elismert menekült, oltalmazott, valamint befogadotti státuszú). Áprilisra aztán csökkent az előző hónapokban tapasztalt lendület. Könnyen lehet, hogy az Alaptörvény módosításával és a Stop Soros-jogszabály elfogadásával a kormány most hermetikusan lezárja az országot.
Az Európa Tanács szakértői bizottsága egyebek mellett azt kifogásolta, hogy kevés a férőhely a zónákban, sokan a határ túloldalán kénytelenek várakozni. A Fidesz szerint az Európa Tanács szakértői be akarják engedni a migránsokat.
Egy Európa tanácsi szervezet régóta figyeli Magyarországot, ajánlásokat fogalmaz meg, majd azok betartását is monitorozza. Legutóbbi jelentésük a kormány két sikertörténete, a migráció és a romaügy terén állapítja meg: az ajánlásaikat a kormány nem vette figyelembe. A tranzitzónákban gyerekeket és kísérő nélküli kiskorúakat tartunk fogva, a romák rossz lakhatása és a diszkrimináció ellen keveset sikerült tenni.
Az unalomig ismételt érvek mellett néhány új elem is van, némelyik pedig egészen döbbenetes.
Azt vizsgálták, hogy a magyar eljárások segítik-e az emberkereskedelem felismerését. Röviden szólva: nem.
A röszkei tranzitzónában fogva tartott menekültek ügyében tartott meghallgatást szerdán az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) legmagasabb fóruma. Erős kijelentések hangzottak el.
Szerda délelőtt nyilvános meghallgatást tartott az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar tranzitzónás fogvatartás ügyében. A pert még 2015 őszén kezdeményezték a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei.
A két férfi épp várta a menedékkérelme elbírálását.