Pert nyert egy iráni keresztény menekült a magyar állam ellen, kétmillió forintot kell kifizetni neki
A 36 éves férfit egy évig tartották fogva a röszkei tranzitzónában, csak azután kapott enni, hogy a strasbourgi bíróság közbelépett.
A 36 éves férfit egy évig tartották fogva a röszkei tranzitzónában, csak azután kapott enni, hogy a strasbourgi bíróság közbelépett.
A strasbourgi döntés szerint 12 ezer eurót (kb. 4,7 millió forint) kell kifizetni annak az afganisztáni nőnek, akit négy gyerekével együtt 17 hónapon át tartottak a déli határon kialakított tranzitzónában.
A strasbourgi bíróság mondta ki, hogy jogellenes, embertelen és megalázó volt a magyar hatóságok gyakorlata.
Hatszor olcsóbb az EU-nak, ha valaki önszántából tér haza, mint ha erre kényszeríteni kell.
Egy öttagú iráni–afgán család fogva tartása miatt született ítélet Strasbourgban.
Jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a magyar hatóságok, megsértve a nemzetközi védelem iránti kérelmüket és kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat – mondta ki az Európai bíróság.
Csatát vesztett a kormány az Unióval szemben, de a tranzitzónák megszüntetésével párhuzamosan az ország minden kapuját befalazta a menedékkérők előtt, és a koronavírus is elég indokot szolgáltat arra, hogy bizonyítsa bátorságát.
Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a tranzitzónák megszüntetése után lehetőség nyílt Magyarország számára, hogy a menekültügyi rendszerét összhangba hozza a nemzetközi joggal.
Ezt a gazdasági helyzetre mondta, holott összesen 173 ezer olyan magyar van, akik nem találnak munkát, de szeretnének dolgozni, és a kormányhoz fordultak segítségért. Mégis a lelkesedés határán áll. Arról is beszélt péntek reggeli interjújában, hogy ha nem vigyázunk, visszaerősödhet a járvány. A baloldalt, Sorost és az EU-t ekézte, Káslert magasztalta.
Csak az Unió jogszabályai állnak a magyar törvények fölött – mondta ki az Alkotmánybíróság. Az Európai Unió Bíróságának egyedi ítéletei nem. Ez az állásfoglalás különösen fontos a német alkotmánybíróság közelmúltbeli döntése után.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök délelőtt jelentette be, hogy az Európai Bíróság döntése után a kormány bezárja a tranzitzónákat.
Az ítélet szerint a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
További négy ember ügye még nincs lezárva. A tranzitzónák egy évvel ezelőtti bezárása óta szinte kizárólag két magyar nagykövetségen lehet jelentkezni menedékkérelem ügyében, de közülük is csak az egyiknél volt mozgás. A rendszer tökéletes hatékonysággal riasztja el a menekülteket attól, hogy Magyarországon keressenek menedéket.
A törvénycsomagról a magyar kormány és az Európai Bizottság képviselői is előadták saját álláspontjukat. A tét annak megállapítása, kimondják-e a magyar kötelezettségszegést.
Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Az egyik ügy a menekültügyi eljárással kapcsolatos, néhány hónap alatt kiderült, hogy az új szabályozás sem felel meg Brüsszel szerint az EU-s jognak.
A menekültek, intézetisek és szegények vannak veszélyben. Több áldozatsegítésre van szükség, és civilekre.
Egy főtanácsnoki indítvány megállapította, hogy Magyarország nemcsak a tranzitzónákkal, hanem a visszatoloncolásokkal is megsértette az uniós jogot.
Hiába próbál a magyar kormány a német alkotmánybíróság ítéletére hivatkozni a röszkei tranzitzóna ügyében az Európai Unió Bíróságának elnöke szerint.
Az Európai Bíróság előtt lévő perben az ügy főtanácsnoka kifogásolja, hogy bár az uniós jog 28 napos őrizetet enged a menedékkérők esetében, két iráni és két afgán állampolgár azonban már hónapok óta Röszkén tartózkodik.
A testület ítélete szerint ellentétes az uniós joggal a hazai menekültügyi szabályozás egyik önkényes rendelkezése.