1975. szeptember 30-án elpusztították a Malév Tu-154-es repülőgépét hatvan utasával Bejrút partjainál. Hivatalosan máig is ismeretlen a szerencsétlenség oka. Biztos, hogy a repülőgépet megsemmisítették, azt viszont nem tudjuk, hogy kik. A hatóságok a rendszerváltás után is akadályozták a körülmények felderítését.
A Tu-154 utána átrepült a New Jersey állambeli Bedminster felett is, ahol Donald Trump elnök éppen szabadságát tölti. Igaz, mindez az amerikai kormány engedélyével történt.
Az orosz légierő repülésbiztonsági szolgálatának parancsnoka szerint még nem zárták ki, hogy esetleg terrortámadás okozhatta a vasárnapi légi szerencsétlenséget Szocsinál. Az orosz közlekedési miniszter viszont azt nyilatkozta csütörtökön, hogy a terrortámadással kapcsolatos feltételezést semmi sem támasztja alá, a roncsokon és a holttesteken nem voltak égésnyomok.
A feketedoboz elemzéséből az derült ki, hogy a meghibásodást a pilóták korrigálni próbálták, de ezzel csak rontottak a helyzeten.
Tisztázni akarják, mi okozhatta a karácsonyi légi katasztrófát, addig egyetlen Tu–154-et sem engednek repülni – közölték Moszkvából nem hivatalosan.
A Kommerszant című orosz lap szerint a RA-85572 lajstrommal regisztrált Tu-154-es géppel történt a vasárnapi balesetet.
Október elején teljesítette utolsó kereskedelmi járatát a Tupoljev Tu-154-es repülőgéptípus a fehérorosz Belavia légitársaságnál, ezzel megszűnt az utolsó európai Tu-154-es kereskedelmi üzem.
Marek Pasionek lengyel ügyésztől azért vonták el a Tu-154-es kormánygép 2010. április 10-i szmolenszki katasztrófája vizsgálatának felügyeletét, mert kapcsolatban állt amerikai ügynökökkel, a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) volt vezetőivel és az ellenzéki Jog és Igazságosság párt politikusaival, továbbá vizsgálati eredményeket szivárogtatott ki a Rzeczpospolita és a Nasz Dziennik című lengyel lapoknak - tudta meg a Gazeta Wyborcza című lap.
Az orosz közlekedésfelügyelet vasárnap elrendelte a Tu-154B típusú repülőgépek használatának szüneteltetését mindaddig, amíg nem tisztázódik, hogy mi okozta előző nap egy ilyen gép három halálos áldozatot követelő balesetét a szibériai Szurgutban.
Két ember meghalt, negyvenen megsérültek az első hivatalos közlések szerint, miután kényszerleszállást hajtott végre a Dagesztáni Légitársaság utasszállító repülőgépe szombaton a moszkvai Domogyedovo repülőtéren.
Átmenetileg nem szállhat fel Georgi Parvanov bolgár elnök Tu-154-es típusú különgépe, amely azonos típusú a Lech Kaczynski lengyel államfővel és küldöttségével Oroszországban lezuhant géppel - közölte hétfőn Szófiában a közlekedési tárca illetékese.
Mindössze 30 méterre kerülte el egymást két repülőgép a légi irányító lélekjelenlétének köszönhetően a Moszkva melletti Cserusztyi városka felett: a Tu-154-es és a Boeing fedélzetén 330 utas és a személyzet tartózkodott.
Szégyenteljesnek és szomorúnak tartom a hetvenes évek magyar légibalesetei körüli titkolózást (HVG, 2009. február 29.). Mint egykori repülőtéri dolgozó, szemtanúja voltam annak, hogy akkoriban milyen gátlástalanul próbálták leplezni a szerencsétlenségek igazi okait (a leggyakoribb megfogalmazás a „kedvezőtlen körülmények egyidejű fellépése” volt).
Ha némi késéssel is, de ezúton gratulálok Rejtegetett légikatasztrófa-iratok felcím alatt közölt cikkükhöz (HVG, 2009. február 28.). Ahogy mondani szokták: cseppben a tenger… Sajnos magam is érintettje – s egyben szenvedő alanya – vagyok a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) több mint sajátos magatartásának. Feleségem mint légiutas-kísérő az 1975-ös bejrúti Malév-katasztrófában vesztette életét, s az illetékes hivatalok számomra érthetetlen ellenállása miatt hosszú évek óta hiába próbálok törvényes eszközökkel információkat szerezni a tragikus esemény körülményeiről. Cikkük elolvasása után megértettem: ha egy olyan tekintélyes közintézmény, mint a Magyar Országos Levéltár így lepattan az NKH hivatalnokairól, akkor milyen érdekérvényesítő képességem marad nekem, egyszerű állampolgárnak?
Bohózatba illő indoklásokkal tér ki a légügyi hatóság az elől, hogy kötelezettségének eleget téve átadja a levéltárnak minden iratát, melyek segíthetnének a legtitokzatosabb repülőgép-szerencsétlenségek rekonstruálásában.
Továbbra is hallgatás övezi a három évtizede Bejrút közelében a tengerbe zuhant Malév-gép ügyét, pedig szinte kizárt, hogy ne lennének róla hírszerzési és nemzetbiztonsági adatok.
