A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.
Százhatvan éve, 1865. augusztus 13-án halt meg Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, aki felfedezte, hogy a vérmérgezés kórokozóit a szervezetbe jutásuk előtt el lehet pusztítani (aszepszis).
Nem az alvással töltött órák számán múlik az egészség, kevés alvás mellett is lehet makkegészséges valaki. Sokkal fontosabb, hogy az alvási szokások összhangban legyenek kulturális környezetünk normáival – állítja egy minap kiadott kutatás.
Minden jel szerint számos túlélő visszatért Pompeji romjaihoz, hogy új életet kezdjen, ám a terület az ötödik évszázadra végül teljesen elnéptelenedett.
Egy végzetes neurodegeneratív betegség, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) kialakulásának hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei, és sikerült egy lehetséges terápiás beavatkozási pontot azonosítaniuk.
Amerikai kutatók az elfogyasztott élelmiszerek hatását vizsgálva arra jutottak, hogy a növényi alapú táplálkozás jelentősen mérsékelheti a menopauza tüneteit.
Biológiai lézerekké alakulhatnak a pávatollak. Ha ugyanis festékkel itatják át ezeket, akkor speciális megvilágítás alatt akár lézerfényt is kibocsáthatnak. Ez pedig igazi különlegességnek számít az állatvilágban.
A georgiai lakóházra zuhant kőzeteket a Georgiai Egyetem kutatói vizsgálták meg. A kutatás vezetője szerint az eredmények ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy egy nagyobb meteor esetleges becsapódása okozta katasztrófát a jövőben el tudjanak hárítani.
Kritizálni azokat a legegyszerűbb, akik közel állnak hozzánk, még akkor is, ha valójában szeretjük őket. Azonban az ilyesfajta megjegyzéseknek hosszabb távú negatív hatásai is lehetnek, főleg idősebb szeretteinkre.
Az egyik legelterjedtebb örök vegyi anyag több mint 99 százalékától szabadították meg a vizet amerikai kutatók. A módszer nagy előnye a gyorsaság, a folyamat ugyanis mindössze öt percig tartott.
Tyúk-tojás probléma nyomába eredtek kínai kutatók, ezúttal a magányosság és a tévénézés viszonylatában. Vajon a magányosság miatt televízióznak többet az idősebb emberek, vagy inkább a sok tévézés miatt lazulnak a társasági kötelékek?
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, miként változtatják meg a viselkedésüket a hím rákok, ha a nőstényért folytatott versenyről van szó.
A kutatót a matematika és a számítógéptudomány területén végzett munkájáért Erasmus-éremmel jutalmazták.
Svájci és osztrák kutatók a szuperhűtött közeg helyett szobahőmérsékleten tudták megvizsgálni a kvantumállapotot, amire korábban még nem volt példa.
Egy japán felfedezés sok mindent megváltoztathat a bőrápolásban. A kutatók felfigyeltek arra, hogy a gyakran fogyasztott C-vitaminnak van egy kevéssé ismert, ám annál szembe tűnőbb „mellékhatása”.
Jól jár, aki rendszeresen fogyaszt a nattóból, legalábbis annak hatóanyagából, a nattokinázból – jelentősen csökkentheti ugyanis több betegség kialakulásának kockázatát is.
A két legfényesebb bolygó, a Vénusz és a Jupiter alig két holdátmérőnyi távolságra kerül egymástól a keleti látóhatár fölött, így az augusztus 11. és 13. közötti hajnalokon a nyár egyik legszebb szabad szemes csillagászati jelensége lesz megfigyelhető – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Háromszázötven éve, 1675. augusztus 10-én tették le a ma London külvárosának számító Greenwichben a Királyi Csillagvizsgáló alapkövét. A híres obszervatórium, Nagy-Britannia legrégebbi tudományos intézete 1998. október 31-ig működött.
Még épp hogy csak elkezdtük a hétvégi pihenést, szórakozást, máris indul újra a hét, amit sokan növekvő idegességgel, szorongással vesznek tudomásul. A hét első napja sokak számára egyfajta mumus, és egy új kutatásból kiderült, tudományos alapjai is vannak a hétfők negatív megítélésének.
Bohócorra emlékeztető szivaccsal az orrukon vadásznak egyes ausztrál delfinek. E különös viselkedésnek jó oka van, még ha bizonyos szempontból meg is nehezíti a zsákmány meglelését.
