Olga szobra és a háborús hisztériák
A szimbólumokat nem lehet megenni, eszmékkel nem lehet a boltban fizetni. Túl sok a hangjegy, túl sok a filozófus. A politika legyen materiális, a politika az a 3.60-as kenyér. Ettől még nem lesz az.
A szimbólumokat nem lehet megenni, eszmékkel nem lehet a boltban fizetni. Túl sok a hangjegy, túl sok a filozófus. A politika legyen materiális, a politika az a 3.60-as kenyér. Ettől még nem lesz az.
Tartalommal teli nyilvános wc-t találtak Dániában, az ország történelmének legnagyobb városi ásatásán. Az is kiderült, mit használtak az 1300-as években wc-papír helyett.
Bár március 15-én az 1848-as eseményeket ünnepeljük, az egykori forradalom évfordulói sokszor önmagukban is külön történelmet írnak. Zavargások, tüntetések, nagygyűlés, tojásdobálás, brutális havazás - mi mindenre emlékezhetünk még március 15-én?
Nem csitul a botrány a Szabadság térre vizionált német megszállási emlékmű kapcsán. Az előzetes egyeztetést a szótárából kiiktató kormány, fütyülve a történészi ellenérvekre és polgárai érzékenységére, ezúttal is aktuálpolitikai céljaihoz igazítja a múltat.
Egy olyan fáraó sírját fedezték fel amerikai régészek a dél-egyiptomi Abüdoszban, akinek eddig a létezése sem volt ismert. A régészeti szenzációt szerdán Kairóban jelentette be Pennsylvaniai Egyetem Josef Wegener vezette kutatócsoportja.
"Aki nincs ellenünk, az velünk van" – szól a Kádár-rendszer közismert mottója. Azt már kevesebben tudják, kik voltak azok, akik nem Kádár ellen, tehát vele voltak: értelmiségiek, művészek, veterán társutas politikusok, valamint 56-os vezetők, akik félelemből, vagy pozíciókért cserébe hajlandóak voltak a Kádár-rendszert szolgálni. Róluk szól Tabajdi Gábor új könyve, amely bemutatja a frissen hatalomra került Kádár János szövetségi politikáját, azt a folyamatot, amellyel megszerezte a kulturális és politikai elit támogatását. A történésszel Kiegyezés Kádárral – "Szövetségi politika", 1956-1963 című, most megjelent könyvéről beszélgetünk.
Kihallgatásokról készült jelentések, eddig nem ismert fényképek és több tucat egyéb, az első világháború kémeiről szóló brit akta került fel a netre.
A Trónok harca filmsorozat, illetve az annak alapját adó A tűz és jég dala regénycíiklus valós, angol történelmi alakokból is merített ihletet.
Már Mátyás király is csináltatott magának egy hamis, de a valóságosnál dicsőbb és ősibb családfát, de a 19. századtól erősödött meg igazán az a "divat", hogy az uralkodó pártok a saját ideológiájuk alátámasztására használják fel a történészeket. Az utóbbi évek emlékezetpolitikai csatározásai a szakma néhány képviselőjét arra késztették, hogy egyértelműen megfogalmazza álláspontját.
A Várkert Bazár felújításának befejezését ugyan szeptember végére ígéri a kormány, az első ütem azonban már elkészült, és három nappal a választás előtt Orbán Viktor átadta azt. A fejlesztések második ütemében augusztus 28-ig befejezik a multifunkcionális rendezvényterem és a mélygarázs munkálatait, valamint a budavári királyi kertek rekonstrukcióját. A Várbazár 1875 és 1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai üzletekkel voltak tele, majd szobrászműhellyé alakultak át. A bazár a második világháború alatt súlyosan megrongálódott. Itt működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park, népszerű nevén az "Ifipark", mely hamar a budapesti fiatalok kedvenc szórakozó helyévé vált, mígnem 1984-ben a feljáró kőkorlátjának leomlása miatt bezárták. 1996-ban felkerült a World Monuments Fund (WMF) műemlékvédő szervezetnek a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékeit nyilvántartó listájára. A Várbazár felújításáról 2011. november 9-én döntött a kormány. Képgalériánk a Várbazár elmúlt százhúsz évét mutatja be.
A jeruzsálemi Szent Sír-templomba minden évben több millió ember zarándokol el a világ minden tájáról. Az évszázadok alatt számosan otthagyták a „nyomukat”, graffitikat írnak, vagy vésnek a falakba. E vandalizmusnak azonban a régészek kivételesen örülnek, hiszen ezek egy része történelmi emléknek tekinthető, van itt például egy 1384-ből fennmaradt graffiti is.
Március 31-én 125 éves Franciaország és Párizs szimbóluma, az Eiffel-torony. Volt már a modern építészet ünnepelt alkotása, nevezték barbár rondaságnak, ami belerondít Párizs arcába, hirdette a nácik dicsőségét, és használták reklámfelületnek. De tulajdonképpen miért is lett egy teljesen haszontalan A-betű a világ legismertebb turistalátványossága?
Izgalmas infografika az emberi történelem rejtett alakítóiról, a vállalkozókról.
Prőhle Gergely helyettes államtitkár próbálta állni a sarat, amikor a holokauszt magyarországi kezelése miatt bírálni kezdték a rendszerváltás utáni magyar kormányokat – különösen a legutóbbit – az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában.
Különös történelmi értékelésbe bocsátkozott tegnap Orbán Viktor.
Komoly, a birodalom további sorsát nagyban befolyásoló hibát követett el a brit vezetés, mikor 1914-ben belépett az első világháborúba - állítja egy tekintélyes történész. Niall Ferguson szerint Nagy-Britannia megtehette volna, hogy kivár, és még az sem rengette volna meg tengeri és pénzügyi erejét, ha a kontinensen győznek a németek. Nagy-Britanniában élénk vita dúl arról, hogyan is értelmezzék a száz évvel ezelőtti kitört háborút: félresikerült mészárszékként, vagy jogos, dicsőséges hadjáratként.
Napok óta tart a vita a szerbiai és a főleg magyar, illetve osztrák történészek között az úgynevezett Potiorek-levél kapcsán. Egyes szerb tudósok ezzel akarják bizonyítani, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia már több mint egy évvel az első világháború kitörése előtt készült a háborúra, míg a külföldi kutatók szerint nem kell ekkora jelentőséget tulajdonítani a dokumentumnak.
Egy most előkerült, 1913-as levél szerint az Osztrák-Magyar Monarchia már azelőtt készült a nagy háborúra, hogy Gavrilo Princip meggyilkolta volna az osztrák trónörököst, Ferenc Ferdinándot.
Szerdán délelőtt nyílik meg a Nemzeti Táncszínház épületében a 3D Past mozi a Várban, ahol egy térhatású filmet lehet majd megtekinteni, amely a Mátyás király korabeli budai várat rekonstruálja.
A szovjetek, a kubaiak, a maffia, saját kormánya gyilkoltatta meg, vagy tényleg egy magányos őrült végzett az amerikaiak egyik kedvenc elnökével? 50 éve lőtték agyon a nyílt utcán John Fitzgerald Kennedyt, a nők és a média kedvencét, a hidegháborús elnököt, aki még Hruscsovot is kezelni tudta.