Most sikerült megoldani egy 688 éves gyilkossági ügyet, miután előkerült egy levél
A papként szolgáló brit John Forde-ot 1337-ben, nagy nyilvánosság előtt, fényes nappal ölték meg. A felbujtó személyét azonban csak mostanra sikerült felderíteni.
#történelem
Újra kell írni a történelmet: már csak egy lépés kell, hogy kiderüljön, kik írták a Bibliát
Mesterséges intelligenciával kutatják a Biblia szerzőségét Izraelben, az Ószövetség szövegeinek szerzőit és keletkezési rétegeit. Máris megvan a válasz több olyan kérdésre, amely eddig komoly vita tárgyát képezte, de az igazi felfedezések csak most várhatók.
Taktikázások és elakadások: miért tartott öt évig az Oroszországban rekedt magyar hadifoglyok kiszabadítása az I. világháború után?
A konfliktusokkal terhelt jelenlegi orosz–ukrán hadifogolycseréhez képest jóval több bizalmatlansággal és huzakodással zajlott száz éve az első csereügylet a magyar és a szovjet hatóságok között. A foglyokat a magyar kommunisták túszként használták elvtársaik kiszabadításához.
Egy gyilkosság állította örökre a demokrácia mellé – 150 éve született Thomas Mann, aki utolsó németországi fellépésével is vihart kavart
Thomas Mann korának egyik, vagy a legnagyobb hatású írója volt. Settembrini, Naphta, Cippola, Leverkühn, József, Aschenbach és Kröger – kis- és nagyregényei alakjainak elhíresült mondatai mélyen beépültek a világ szellemi életébe. Súlyos konfliktusok kísérték végig az életét. Magyarországon volt olyan is, hogy átkozták, de kiadták, és olyan is, hogy magasztalták, de nem adták ki.
Az obszcén ugratástól a kimért udvariasságig: Magyarnak és Mészárosnak volt honnan példát venni az üzengetéshez
Nagyjából az emberi civilizációval egyidejű a levélváltások története is, ezek többségében az érintettek az épp aktuális ügyes bajos dolgaikat beszélték meg, legyenek azok személyes, vagy országos (azaz politikai) jellegűek. Az alábbiakban öt kevésbé ismert példát mutatunk be, melyek a távoli, illetve a közelmúltból származnak.
Hogyan érhet véget a hosszú kormányzás? És a Fideszé?
Hat tényezőre van szükség ahhoz, hogy egy hosszú ideje kormányzó erő politikailag degenerálódjon. A hasonló dél-afrikai, japán és olasz kormánybukások példáit a Méltányosság Politikaelemző Központ foglalta össze.
Deutsch Tamás is igazolja: éppen akkor kell elkezdeni aggódni, amikor a hatalom azzal nyugtat, hogy nincs mitől félni
„Akit ez nem érint, annak nincs mit kérdeznie” – mondta Kocsis Máté az „átláthatósági” törvényjavaslattal kapcsolatos aggodalmakra, és más kormánypárti politikusok is hasonlóan próbálták elmagyarázni, hogy a független sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítését előkészítő jogszabály nem is az, aminek látszik. Legújabban pedig Gulyás Gergely írta le Ruszin-Szendi Romulusz állítólagos letartóztatási szándékáról, hogy „aki betartotta a törvényeket, és nem működött együtt ukrán kémekkel a hazája érdekeivel szemben, annak nincs mitől tartani!”. Ám ha végigtekintünk a magyar történelmen, van okunk összerezzenni, ha ezt az érvelést halljuk.
Nem egészséges nemzeti öntudat, hanem hamis páváskodás lesz a vége – Klaniczay Gábor a kormány emlékezetpolitikájáról
A történészek nyersanyagot szállítanak a politikusoknak, de fel kell szólalniuk, ha üzeneteikben a tényeket eltorzítják – mondja Klaniczay Gábor történész, A múlt, ahogy parancsolja című, május 25-ig látható kiállítás egyik kurátora.
„A mai elit és a volt arisztokraták közt a fő különbség, hogy utóbbiaknak kegyúrként gondoskodniuk kellett az uradalom népéről”
Polgárosultabb, nemzetibb és liberálisabb volt az arisztokrácia, mint korábban gondolták, viszont a Horthy-kor bűne, hogy túlélte önmagát a középkorias elit – erről beszélgettünk új könyvük kapcsán Gyáni Gábor és Szilágyi Adrienn történészekkel.
Rajt hajnal négykor, bukás a kanyarban legelésző tehéncsorda miatt – 100 éve lett kerékpáros nagyhatalom Magyarország
Szerdán rajtol Budapesten a jubileumi Tour de Hongrie, amelynek történetét száz évvel ezelőtt kezdték írni. A körverseny rövid időre a régió egyik legfontosabb amatőr versenyévé vált, profi marketinggel és nagy nevekkel a mezőnyben – amíg a nagy szponzor halála, a pénztelenség és a rémes nemzetközi helyzet véget nem vetett a hőskor ragyogásának.
Így ért véget a II. világháború Magyarországon: felszabadulás helyett zsarnokságok hálójában
Reménykeltőnek tűnt a nyolcvan éve véget ért második világháború után, hogy a fizikai és morális értelemben lerongyolódott Magyarország szakít a régi rendszerrel, és kiépülhet a polgári demokrácia. Ám hamar szembesülni kellett azzal, hogy a szovjet érdekszférába sorolt országban mindez hiú ábránd.
XIV. Leó pápa a felvett nevével is üzen a világnak - de miről voltak híresek az elődei?
Prevost bíboros a XIV. Leó nevet választotta, ezzel pedig egyben utalást is tett arra, hogy mely elődeinek szellemében kívánja kormányozni a katolikus egyházat. A Leó pápák története meglehetősen vegyes, volt köztük nagy egyházreformer pápa, mások a szociális érzékenységükkel tüntettek, de olyan is akadt, aki végérvényes szakadást idézett elő a keresztény közösségben. Volt, aki a hívek harcos védelmével írta be magát a pápaság történetébe, akadt, aki korát meghaladó nézeteket vallott, de olyan is, aki évszázadokkal pörgette volna vissza az idő kerekét, ha teheti, mások pedig ügyesen játszották a hatalmasok játékát egy olyan korban, amikor az egyház feje nem csak spirituális vezető, de világi hatalommal rendelkező uralkodó is volt.
Itt vannak a töriérettségi hosszú esszéinek megoldásai
Két téma közül lehetett választani: az egyik a bethleni konszolidáció volt, míg a másik a Rákóczi-szabadságharc.
Orbán ezeréves hagyománnyal megy szembe – a reformkor üzenete
Bár voltak árnyalatnyi különbségek a reformkor nagyjai között, mind azt vallották, hogy csakis a nyugati orientáció az üdvözítő út Magyarország jövőjében.
Két bakival zárult a Hunyadi-sorozat
Romantikus történelmi tévhittel és hat évnyi tévedéssel fejeződött be a nagy magyar történelmi tabló, a Netfilxre is így került fel.
Para-Kovács Imre: Elcsesztük ezt rendesen
Magyarország immunis a változásra, akik azt hitették el magukkal, hogy ez a föld valaha is kész lesz, valaha is normális ország lesz, délibábot kergetnek, szimpatikus álmodozók. Vélemény.
A kommunizmus ellen vetették be, brutális kínzási módszerekkel hozták hírbe – mit kell tudni a USAID-ről, amit nyom nélkül törölnek el Trumpék?
Súlyosan érinti segélyprogramjainak kedvezményezettjeit a USAID beszántása, miközben az amerikai kormányügynökség működésében mindig vegyült a politikai szándék a segíteni akarással. A USAID fordulatos történetébe belefért a Kennedy-féle idealizmus és a CIA-vel való együttműködés, de „kirívó ostobaságok” is.
Péterfy Gergely: Részeg paprikajancsik mindig kukorékolnak az ablak alatt, hátha sikerül őket végre kikosarazni
Az én hetem című sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: hídemberek, lemondatlan, piaszponzor, kontárchat, kikosaraz.
Hiába próbálták lebeszélni róla – így született a Hitler-bajusz
Mi okozta a XIX. század nagy szakállrobbanását? Mi az a császárbajusz, és miért viselt ilyet Hitler? Miért rövidült egyre a divatdiktátor-hajlamokkal is rendelkező Führer pamacsa? Náci dolog-e a Hitler-bajusz? Arcszőrzet-történeti áttekintőnk következik.