Győzelem-e?
70 éve, 1945. május 8-án véget ért Európában a második világháború. Oroszországban május 9-én emlékeznek erre. Magyarországnak ünnepelnie kell ezt a napot?
#történelem
A tanárok szerint nem volt nehéz a történelemérettségi, de kellett a felkészülés
A Történelemtanárok Egylete szerint olyan témákat dolgoztak fel a tesztek és az esszék az idei történelemérettségin, amiket alaposan tanulnak a diákok, valamint nem volt egyáltalán a feladatok között olyan, ami politikai vagy ideológiai állásfoglalást igényelt volna.
"Hihetetlen könnyű volt!" - Bejött a diákoknak a töriérettségi
Sok diák megkönnyebbült a nehéznek bizonyult matematika- és magyarérettségi után, a 3. napon. Az Eduline által idézett diákok többsége könnyűnek találta a feladatokat, és jó jegyre számít.
Érettségi: A történelemírásbeli következik ma
A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint középszinten 1 254 helyszínen 74 626 vizsgázó, emelt szinten 113 helyszínen 6 372 diák tesz érettségit ma történelemből, írásban.
Elképesztő térképek a kísérleti tankönyvekben
Rossz helyen jelölt városok, hibás földrajzi nevek, 20. században épült víztározók az ókori térképen. Sok szó esett már az új, kísérleti tankönyvekben szereplő elképesztő bakikról, ezúttal egy térképész vette kezébe a történelem- és földrajztankönyveket, és írta meg észrevételeit.
Boross Péter: "A haza szellemileg még nem egészséges"
Boross Péter egy konferencián Trianont kapcsolta össze a Szovjetunióba hurcolt magyarokkal.
Évek óta bontásra vár az egykor Wembley-t verő Népstadion
Fotósunk a bontásra váró Puskás Ferenc Stadionban járt.
Lenyűgöző film készült a magyar történelemről
Animációs filmet készített a Greenzero Kft. az ezeréves történelmünkről. Az előzetest mutatjuk, a teljes filmet az egri várban május 1-től nézhetjük meg.
Agyvérzése lehetett Julius Caesarnak
Bár eddig azt hitték, inkább epilepsziája lehetett, a kutatók most azt gondolják, valószínáleg több kisebb agyvérzése volt Julius Caesarnak.
Egyre többen látják pozitívnak Sztálint Oroszországban
Riasztónak tartják oroszországi jogvédők, hogy növekszik azoknak a száma, akik pozitívan tekintenek Sztálinra.
Élesen fogalmaz Erdélyről és Trianonról egy román történész
Fontos kötet jelent meg nemrégiben Magyarországon. Lucian Boia bukaresti professzor hazája nacionalista történelemszemléletét haladja meg, s még a román nemzeti ünnephez, az 1918-as erdélyi „egyesítési” népgyűléshez is némileg kritikusan viszonyul. Szerinte Erdélyre nem volt történelmi joga Romániának.
A mai gimisek lebeszélték volna Tisza Istvánt a háborúról
Egy hétvégén tartott diákversenyen kiderült, hogyan kellett volna érvelni a trónörökös meggyilkolása után a hadba lépés ellen. Bár tudjuk, a „mi lett volna, ha?” történelmietlen kérdés, itt mégis volt értelme, ugyanis a verseny nem a történelemről, hanem a problémamegoldásról szólt.
Rosszul tudtuk, mégsem vándoroltak évszázadokig a magyar törzsek?
Az Uráltól a Kárpátokig néhány évszázad helyett csupán néhány évtizedig tarthatott a vándorló magyarok útja – vélik újabb régészeti eredmények alapján a magyar őstörténettel foglalkozó kutatók. Vásáry István akadémikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az írott források szűkössége miatt a szakemberek sokszor hipotézisekkel kénytelenek a tényeket pótolni.
Már 1000 körül is ették a pizzát
Giuseppe Nocca gasztrotörténész egy 997-es latin dokumentumban rátalált az egyik legrégebbi olasz szó, a pizza említésére, amely bizonyítja, hogy nem Nápolyban született az étel.
Azoknak lesz állás, akik kiszolgálják a politikát
A kormányzat saját történelemverziót rendel, aminek a hatására a történész szakma is polarizálódott – hangzott el az ELTE-n megrendezett vitán. Pénz csak a kormány által létrehozott intézményeknek ömlik, a színvonalasabb szakmai műhelyek lassan kivéreznek.
Így láttam szabaddá válni Temesvárt
1989. december 20-án, kereken 25 éve Temesvár Románia első szabad városa lett. A gyárak sorra álltak le, a város központjában, az Opera téren százezren követelték Nicolae Ceausescu bukását, a hadsereg pedig többé nem lőtt a tömegre. A hvg.hu munkatársa 1989 decemberében egyetemista volt Temesváron, e napon azonban már onnan 350 kilométerre tartózkodott, miután a kollégiumokat kiürítették és a diákokat hazaküldték. Ott volt azonban, amikor Temesvár forradalma kezdődött, és bár nehezen, de követte a városban történteket azután is, hogy azt elhagyta. Az ő emlékei vezetnek végig a Bega-parti város 25 évvel ezelőtti hőstettét felvillantó Nagyítás-fotógalérián.
70 év után kerültek elő elrejtett értékek a terezíni gettóból
A második világháború idejéből származó értékes személyes tárgyakat találtak az észak-csehországi Terezínben, ahol a nácik a háború alatt koncentrációs tábort működtettek.
„A történelem nem a könyvekben létezik” - turistaként a saját városunkban
Légy helyben turista! – buzdít a városi sétákat szervező Budapesti Aszfaltprojekt (Bupap) szlogenje. Lénárd Anna képzőművész ötletéből nőtt ki, azonban már régen nem egyszemélyes projektről van szó: egy kisebb állandó csapat és idegenvezetők egyre növekvő csoportja élteti. A séták vezetői és a résztvevők is jellemzően budapestiek, de valóban idegenvezetésről van szó: helyiként is csak rohanunk a városban, alig ismerjük múltját és titkait. Pedig bármelyik tér visszahódítható a turistáktól.
A rendszerváltás zsákutcája
A magyarokat a történelem szervilizmusra tanította. De ebből jövő sosem született – írja új könyvében Szalai Erzsébet. A szociológus, egyetemi tanár jövő héten mutatja be az "Autonómia vagy újkiszolgáltatottság" című kötetét.
Kossuth, Csák Máté és a többiek: ki a szlovák, ki a magyar?
A középkorban nem volt sem olyan, hogy Štúrovó sem olyan, hogy Bratislava: az előbbit Párkánynak hívták, utóbbit viszont magyarul Pozsonynak, németül Pressburgnak, szlovákul pedig Prešporoknak. A szlovák-magyar történelmi vitákat tisztázni próbáló kiadványok egész sora jelenik meg újabban Pozsonyban és Budapesten. A tudomány szeretné felváltani a mindkét oldalon előforduló nemzeti elfogultságokat. Az ELTE rektora szerint fontos a kölcsönös ismeretszerzés, hiszen „egymás mellett és egymásban élő történelmekről” van szó.