Nézze meg, ez történelmi: 176 éve készült az első embert is ábrázoló fotó
Előkerült egy 1838-ban készült fotó, amelyen ember is látszódik. A Párizsban készült kép a legkorábbi a történelemben, amelyről ez elmondható.
Előkerült egy 1838-ban készült fotó, amelyen ember is látszódik. A Párizsban készült kép a legkorábbi a történelemben, amelyről ez elmondható.
Szegény magyarok, mindig csak bántják őket! Legalábbis ezt hazudják maguknak ünnepeiken. Olyanok is.
Rengeteget számíthat egy vessző egy mondatban, különösen akkor, ha komoly pénzek forognak kockán. Az Egyesült Államokban most felemlegettek egy majdnem másfél évszázados történetet.
A Szulejmán sorozat szakértője egy levéltárban egy olyan naplóra bukkant, amelyet egy török tiszt írt az oszmánok 1596-os hadjárata idején, így szó esik benne Eger ekkori ostromáról és elestéről is.
Bemutatták azt a harminc régi, részletes térképet, amelyek segítségével az interneten tanulmányozható a főváros fejlődése a 18. század elejétől a 20. század közepéig.
Az Egyesült Államokban a Fed dallasi részlege egy igen érdekes grafikont tett közzé, mely a foglalkoztatottsági adatokat mutatja be szektoronként felbontásban egészen 1850-ig visszamenőleg. A grafikonról az látszik, hogy míg a harmadik, vagyis a szolgáltató szektor folyamatosan bővül, addig az agrárium és az ipar aránya csökken a foglalkoztatottak arányát tekintve. Az újraiparosítást célul kitűző magyar kormány számára talán megszívlelendő lehet ez a mutató.
Magyarország 20. századi sorsáról beszélgettek történészek hétfőn egy konferencián.
Egy szerdai washnigtoni közlemény helytelenül állította, hogy Oroszország olyan területeket követel vissza, amelyeket a XIX. században veszített el. Meg is jött a válasz Moszkvából.
Napi egy palack bort ihatott élete utolsó éveiben III. Richárd angol király - derült ki az uralkodó fogának és csontjainak izotópos elemzéséből.
Szentgotthárdon történelmi napok keretében, Kőszegen pedig ostromnapokon idézik fel a törökökkel vívott csatákat augusztus első hétvégéjén.
Japán nagy cinizmussal közelíti meg a második világháborúban és előtte prostitúcióra kényszerített kínai és dél-koreai nők ügyét. Az ENSZ most felszólította Japánt, hogy vállaljon teljes felelősséget a rémtettekért.
Nagy valószínűséggel egy magyar közgazdász, Sztálin hű kiszolgálója találta ki a málenkij robotot. A szovjetek által keletre hurcolt több mint százezer ember közül talán minden harmadik is életét veszthette, a többiek pedig szörnyű szenvedéseket éltek át. Az „ötletadó” Varga Jenő neve alig ismert a magyar történelemben, pedig kulcsfontosságú pillanatokban avatkozott be a magyar politikába.
A harminc felvételt az amerikai Nemzeti Levéltár College Park-i részlegében fedezték fel, ezek közül hármat mutatott meg a japán város vezetősége a sajtónak. Nagaszakira 1945. augusztus 9-én dobott atombombát az amerikai légierő.
Ozirisz istennek szentelt, négyezer éves, mészkőből épült kápolnára leltek Egyiptomban az ókori Abidosz város helyén található Arába faluban – jelentette az al-Ahrám.
Épp 100 éve lőtte le Gavrilo Princip boszniai szerb diák az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét Szarajevóban. Egy hónap múlva kitört az első világháború. Ezúttal nem a háború hátterében rejlő nagyhatalmi egymásnak feszülést mutatjuk be, hanem felvillantunk pár magyar politikai epizódot arról, hogy miként fordult a magát eredetileg liberálisnak valló politikus, Tisza István autoriter irányba, s hogyan járult hozzá politikája a háború kitöréséhez.
Ősi járvány nyomait fedezte fel az egyiptomi Luxor Harva és Akimenru temetkezési helyein egy olasz régészeti expedíció.
Orosz búvárrégészek 18. századi francia fegyverekre bukkantak Alexandria keleti kikötőjének bejáratánál, a Földközi-tenger mélyén. Megtalálták a Le Patriot nevű francia hadihajón használt ágyúkat, fegyvereket, pisztolyokat. A hajó az Egyiptomba francia hadjáratot vezető Bonaparte Napóleon tábornok flottájához tartozott – közölte az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium illetékese.
Ugyanúgy nyúlják le és titkosítják a történelmet, mint a birkatrágyát. Azzá is válik a kezükben.
Huszonöt éve, 1989-ben az omladozóban lévő szocializmust, a Szovjetunióban Mihail Gorbacsovval meginduló reformfolyamatokat és a nemzetközi hangulatot látva Kínában is megmozdult valami. A pekingi egyetem diákjai már korábban – 1986-87 telén – felléptek a politikai reformok eléréséért, de a mellettük kiálló, végül 1987-ben elmozdított korábbi főtitkár, Hu Jao-pang halálának ürügyén 1989 áprilisban ismét előálltak a követeléseikkel: sajtószabadságot, a tüntetések tilalmának feloldását, Jao-pang újraértékelését és rehabilitálását, szabadságot, demokráciát, ezen kívül a pártvezetők jövedelmének nyílvánosságra hozatalát, az oktatás támogatásánk növelését, az értelmiség helyzetének javítását is követelték. A szívrohamban elhunyt politikus emlékére összegyűlt több ezer pekingi egyetemista tüntetett a pártközpont előtt és a Tienanmen téren, a megmozdulók lelkesedése pedig Hu Jao-pang hivatalos temetése után sem csökkent. Ezt követően a kínai pártvezetés parancsba adta a katonaságnak, hogy június 4-én reggel hat órára tisztítsa meg a teret: a városba bevonuló hadosztályok egyszerűen átgázoltak a fegyvertelen civileken, útjuk során pedig agyonlőttek mindenkit, aki eléjük került. A tüntetők közé lövetés, illetve a Pekingben lezajlott vérfürdő egyértelművé tette a vezetés álláspontját: nem lesznek politikai reformok, nem lesz demokrácia, és nem lesz többpártrendszer, a keményvonalas politikusok pedig egyértelmű győzelmet aradtak a pártvezetésben. 25 éve vezényeltek tankokat a Tienanmen téri civil tüntetők ellen.
Kritikus hangon beszéltek a Szabadság téren emelt német megszállási emlékműről az MTA akadémikusai a keddi ülésen - derül ki az Index tudósításából.