#történelem

Így láttam szabaddá válni Temesvárt
 

Így láttam szabaddá válni Temesvárt

1989. december 20-án, kereken 25 éve Temesvár Románia első szabad városa lett. A gyárak sorra álltak le, a város központjában, az Opera téren százezren követelték Nicolae Ceausescu bukását, a hadsereg pedig többé nem lőtt a tömegre. A hvg.hu munkatársa 1989 decemberében egyetemista volt Temesváron, e napon azonban már onnan 350 kilométerre tartózkodott, miután a kollégiumokat kiürítették és a diákokat hazaküldték. Ott volt azonban, amikor Temesvár forradalma kezdődött, és bár nehezen, de követte a városban történteket azután is, hogy azt elhagyta. Az ő emlékei vezetnek végig a Bega-parti város 25 évvel ezelőtti hőstettét felvillantó Nagyítás-fotógalérián.

hvg.hu hvg.hu


„A történelem nem a könyvekben létezik” - turistaként a saját városunkban
 

„A történelem nem a könyvekben létezik” - turistaként a saját városunkban

Légy helyben turista! – buzdít a városi sétákat szervező Budapesti Aszfaltprojekt (Bupap) szlogenje. Lénárd Anna képzőművész ötletéből nőtt ki, azonban már régen nem egyszemélyes projektről van szó: egy kisebb állandó csapat és idegenvezetők egyre növekvő csoportja élteti. A séták vezetői és a résztvevők is jellemzően budapestiek, de valóban idegenvezetésről van szó: helyiként is csak rohanunk a városban, alig ismerjük múltját és titkait. Pedig bármelyik tér visszahódítható a turistáktól.

Kálmán Attila Kálmán Attila


Kossuth, Csák Máté és a többiek: ki a szlovák, ki a magyar?
 

Kossuth, Csák Máté és a többiek: ki a szlovák, ki a magyar?

A középkorban nem volt sem olyan, hogy Štúrovó sem olyan, hogy Bratislava: az előbbit Párkánynak hívták, utóbbit viszont magyarul Pozsonynak, németül Pressburgnak, szlovákul pedig Prešporoknak. A szlovák-magyar történelmi vitákat tisztázni próbáló kiadványok egész sora jelenik meg újabban Pozsonyban és Budapesten. A tudomány szeretné felváltani a mindkét oldalon előforduló nemzeti elfogultságokat. Az ELTE rektora szerint fontos a kölcsönös ismeretszerzés, hiszen „egymás mellett és egymásban élő történelmekről” van szó.

Szegő Iván Miklós Szegő Iván Miklós






Ezt a grafikont kellene mutogatni Orbánéknak
 

Ezt a grafikont kellene mutogatni Orbánéknak

Az Egyesült Államokban a Fed dallasi részlege egy igen érdekes grafikont tett közzé, mely a foglalkoztatottsági adatokat mutatja be szektoronként felbontásban egészen 1850-ig visszamenőleg. A grafikonról az látszik, hogy míg a harmadik, vagyis a szolgáltató szektor folyamatosan bővül, addig az agrárium és az ipar aránya csökken a foglalkoztatottak arányát tekintve. Az újraiparosítást célul kitűző magyar kormány számára talán megszívlelendő lehet ez a mutató.

hvg.hu hvg.hu






Magyar találhatta ki a gyilkos málenkij robotot
 

Magyar találhatta ki a gyilkos málenkij robotot

Nagy valószínűséggel egy magyar közgazdász, Sztálin hű kiszolgálója találta ki a málenkij robotot. A szovjetek által keletre hurcolt több mint százezer ember közül talán minden harmadik is életét veszthette, a többiek pedig szörnyű szenvedéseket éltek át. Az „ötletadó” Varga Jenő neve alig ismert a magyar történelemben, pedig kulcsfontosságú pillanatokban avatkozott be a magyar politikába.

Szegő Iván Miklós Szegő Iván Miklós



Száz éve egy merénylet indította el a Trianonhoz vezető utat
 

Száz éve egy merénylet indította el a Trianonhoz vezető utat

Épp 100 éve lőtte le Gavrilo Princip boszniai szerb diák az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét Szarajevóban. Egy hónap múlva kitört az első világháború. Ezúttal nem a háború hátterében rejlő nagyhatalmi egymásnak feszülést mutatjuk be, hanem felvillantunk pár magyar politikai epizódot arról, hogy miként fordult a magát eredetileg liberálisnak valló politikus, Tisza István autoriter irányba, s hogyan járult hozzá politikája a háború kitöréséhez.

Szegő Iván Miklós Szegő Iván Miklós