Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Huszonöt éve, 1989-ben az omladozóban lévő szocializmust, a Szovjetunióban Mihail Gorbacsovval meginduló reformfolyamatokat és a nemzetközi hangulatot látva Kínában is megmozdult valami. A pekingi egyetem diákjai már korábban – 1986-87 telén – felléptek a politikai reformok eléréséért, de a mellettük kiálló, végül 1987-ben elmozdított korábbi főtitkár, Hu Jao-pang halálának ürügyén 1989 áprilisban ismét előálltak a követeléseikkel: sajtószabadságot, a tüntetések tilalmának feloldását, Jao-pang újraértékelését és rehabilitálását, szabadságot, demokráciát, ezen kívül a pártvezetők jövedelmének nyílvánosságra hozatalát, az oktatás támogatásánk növelését, az értelmiség helyzetének javítását is követelték. A szívrohamban elhunyt politikus emlékére összegyűlt több ezer pekingi egyetemista tüntetett a pártközpont előtt és a Tienanmen téren, a megmozdulók lelkesedése pedig Hu Jao-pang hivatalos temetése után sem csökkent. Ezt követően a kínai pártvezetés parancsba adta a katonaságnak, hogy június 4-én reggel hat órára tisztítsa meg a teret: a városba bevonuló hadosztályok egyszerűen átgázoltak a fegyvertelen civileken, útjuk során pedig agyonlőttek mindenkit, aki eléjük került. A tüntetők közé lövetés, illetve a Pekingben lezajlott vérfürdő egyértelművé tette a vezetés álláspontját: nem lesznek politikai reformok, nem lesz demokrácia, és nem lesz többpártrendszer, a keményvonalas politikusok pedig egyértelmű győzelmet aradtak a pártvezetésben. 25 éve vezényeltek tankokat a Tienanmen téri civil tüntetők ellen.

Június 2. - Tömeg a Tienanmen téren
AFP / Catherine Henriette
Április 22. - Ülősztrájk a Tienanmen téren
AFP / Catherine Henriette
Április 29. - Karikatúra a tüntető diákok falragaszai közt
AFP / Catherine Henriette
Május 1. - Megbeszélés az ellenzéki diákvezetők közt
AFP / Catherine Henriette
Ülősztrájk
AFP / Pierre Verdy
Éhségsztrájkoló tüntetők a Tienanmen téren
AFP / Catherine Henriette
Május 19. - A diákokkal tárgyalni kívánó Csao Ce-jang a hadiállapot kihirdetése előtti látogatásán a tüntetők közt.
AFP / Xinhua
Fáradt diákok
AFP / Catherine Henriette
Május 30. - A ''Szabadság istennőjének szobra'' állításának munkálatai közben
AFP / Catherine Henriette
Június 3. - Tüntető a téren, mögötte a városba vezényelt katonaság egy része
AFP / Catherine Henriette
A tüntetők buszokból vontak blokádot az érkező katonák megfékezésére
AFP / Catherine Henriette
A térre vezényelt katonák rohama a diákok felé
AFP / Catherine Henriette
A diákok korábban több alkalommal intéztek beszédet a térre érkező katonákhoz.
AFP / Catherine Henriette
Gomolygó füstfelhő a téren
AFP / EyePress
Katonák nyitnak tüzet az egyre nagyobb csoportokba verődő diákokra
AFP
Vérző sebesült ellátása közben
AFP / Tommy Cheng
A diákok Molotov-koktélokkal és kövekkel védték magukat a tankokkal szemben.
AFP / Tommy Cheng
A tüntetők ellen vezényelt katonák éles lőszerrel nyitottak tüzet a diákokra. A sebesülteket biciklivel, riksával, autóval próbálták a kórházakba szállítani.
AFP / Manuel Ceneta
Tüntetők szemlélnek egy kiégett tankot a vérengzés reggelén
AFP / Tommy Cheng
A támadások egyik sérültje
AFP / EyePress
Miután június 4. reggelére a hadsereg ''megtisztította'' a Tienanmen teret és környékét, a katonák a kialakult rend őrzését biztosították - tüzet nyitva olykor az ismét csoportosuló diákokra.
AFP / Catherine Henriette
Június 14. - A tüntetések felszámolása után tömeges letartóztatások kezdődtek
AFP / Manuel Ceneta
Diák kínai nemzeti zászlóval
AFP / EyePress

Kövessenek minket a Facebookon is!

Fülöp Máté (szerkesztő) Nagyítás

II. János Pál pápa - pillanatok egy szent életéből - Nagyítás-fotógaléria

Halála után alig több mint kilenc évvel Ferenc pápa szentté avatta II. János Pált, a pápaság történetének első lengyel pápáját. 1978-tól haláláig, 2005-ig, huszonhét évig volt a katolikus egyház feje, így övé az összes eddigi pápa közül a harmadik leghosszabb hivatalban töltött idő. A wadowicei születésű, akkor 58 éves krakkói püspököt, Karol Wojtylát 1978. október 16-án választotta pápának a bíborosok testülete, miután elődje, I. János Pál harminchárom nap hivatalban töltött idő után elhunyt. Vele együtt XXIII. János pápát is szentté avatták a római Szent Péter Bazilikában. Képes összeállításunkban II. János Pál pápa életének pillanataiból válogattunk.

Fülöp Máté (szerkesztő) Nagyítás

40 éve történt: Fekete Szeptember a Müncheni olimpián - Nagyítás-fotógaléria

A Fekete Szeptember palesztin terrorszervezet nyolc tagja 1972. szeptember 5. hajnalán - kihasználva a korabeli enyhébb ellenőrzéseket és biztonsági intézkedéseket - átmászott az olimpiai falu kerítésén, s behatoltak az izraeli olimpikonok szállására. A túszul ejtett tizenegy sportoló közül ketten a behatolást követően vesztették életüket. A terroristák célja többek közt palesztin honfitársaik, mindegy 230, izraeli börtönben raboskodó fogoly szabadon bocsátása volt, ám a sorozatos határidők módosítása sem járt eredménnyel. Késő délután a terroristákat foglyaikkal együtt helikopterekkel a reptérre szállították, ahol felkészületlen rendőrökbe ütköztek. A késő estig tartó lövöldözésekben végül a terroristák mellett tizenegy sportoló vesztette életét.

hvg.hu Nagyítás

Hídavatás: a Margit híd története – Nagyítás-fotógaléria

A Margit híd felújítása az évtized végére halaszthatatlanná vált. A több mint két évig tartó rekonstrukció során mind műszaki, mind műemléki szempontból megújult Budapest második állandó Duna-hídja. Nagyítás-fotógalériánk a híd múltját és jelenét idézi meg.

NIZS, Fülöp Máté (szerkesztők) Nagyítás

Margaret Thatcher életútja képekben - Nagyítás-fotógaléria

Margatet Thatcher 1979-től 1990-ig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke. Az első nő volt, aki betöltötte ezt a posztot. 1984-ben Magyarországra is ellátogatott. Thatcher más belpolitikai rekordokat is beállított: ő volt az első, aki a Konzervatív Párt élén egymás után három parlamenti választást nyert - 1979-ben, 1983-ban és 1987-ben -, és a 20. század brit miniszterelnökei közül ő állt a leghosszabb ideig - 11 évig - folyamatosan a kormányfői poszton. Thatcher a kormány 1979-es megalakulása után az infláció és a költségvetési hiány csökkentésére irányuló gazdaságpolitikát indított, ami az addiginál magasabb alapkamattal, magasabb adókkal és kiadáscsökkentésekkel járt. Az egykori brit miniszterelnök 87 éves volt.