Vandálok vagy zarándokok? - Graffitik a Szent Sír-templomban
A jeruzsálemi Szent Sír-templomba minden évben több millió ember zarándokol el a világ minden tájáról. Az évszázadok alatt számosan otthagyták a „nyomukat”, graffitikat írnak, vagy vésnek a falakba. E vandalizmusnak azonban a régészek kivételesen örülnek, hiszen ezek egy része történelmi emléknek tekinthető, van itt például egy 1384-ből fennmaradt graffiti is.
Mielőtt Luxemburgi Zsigmond magyar, német és cseh király, német-római császár megszervezte az utolsó keresztes hadjáratot több mint hatszáz éve, a velencei Piero Vendermini is Jeruzsálemben tartózkodott. Utazásáról a legrégebbi Izraelben fellelhető graffiti tanúskodik a Szent Sír Templom (amit I. Constantinus római uralkodó kérésére építettek a Golgotán, ahol az Új Testamentum szerint Jézust keresztre feszítették és feltámadt) egyik oszlopfőjén.
„Isten, emlékezz rám!”- olvasható ezen kívül különböző nyelveken a templom megannyi oszlopán és falán. Zarándokok és családtagjaik nevei, bibliai idézeteket tartalmazó graffitik túlzsúfoltan takarják be a falakat és az oszlopokat. Hátrahagynak pár szót vagy csak egy keresztet egy olyan helyen, ami különösképpen szentnek minősül.
„A modern társadalmakban a graffiti a vandalizmusnak és a tiszteletlenségnek a jele”- mondja Karen B. Stern a Brooklyn College, City University of New York archeológusa. „Az emberek általában nem tulajdonítanak jelentőséget neki, mert a graffiti nem elegáns és nem is számítanak rá egy ilyen helyen. Azon sem gondolkodnak el: miért történhetett ez meg? De a graffitik nem torzítják el ezeket a helyeket”- folytatta. A graffitik ebben a kontextusban valami egészen mást jelentenek. Azok ugyanis ókori templomokon, sírokon és zarándokhelyeken maradtak fenn, adott korok vallásos regionális turizmusára jellemzően más írásbeli szokásokról tanúskodnak. Egy ókori kulturális gyakorlatot őriznek.
„Bocsáss meg, nekem, bűnösnek! – ez is egyike azoknak a graffitiknak, amiket műfajilag egyfajta imádságként határoz meg az archeológus. „Keresztény kontextusban adottak azok a módok, ahogyan az emberek elmondanak egy imát, ez is egy módja a hálaadásnak és az imádat kifejezésének”- fejtette ki Stern, aki vallási graffitik tanulmányozásával foglalkozott a harmadik században épült Dura-Europos templomában és zsinagógájában. Az említett ókori templom a legrégebbi, ami fennmaradt, a zsinagóga pedig az egyetlen olyan, amelyiket teljes épségében tártak fel. „A huszadik század fordulóján Dura régészeti felfedezése alapjaiban forradalmasította a korábbi kutatásokat, különösen az ősi zsidó és keresztény közösségek viszonyát, mert a templom és zsinagóga nagyon közel volt egymáshoz”- mesélte Karen B. Stern.
A Szent Sír Templomában fennmaradt graffitik nagyon hasonlítanak a betlehemi Születés Templomában találtakhoz, ami csupán idén keltette fel a kutatók figyelmét. Egy bizonyos Hassan mind a negyvennégy oszlopfőt megjelölte, továbbá sok száz név és idézet is található az oszlopokon.
„Kezdeti szakaszban levő onomasztikai kutatások alapján már azért megállapítható, hogy többségük úgy kétszáz évvel ezelőtt keletkezett”- magyarázta Stern. „Van egy, a keresztes korból fennmaradt graffiti is a faajtón, de a renoválási munkálatok miatt nem tudtam róla fotót készíteni. Ezek a graffitik arról mesélnek, hogyan használták a helyeket az emberek évszázadokkal ezelőtt. Valós kontextusukban találunk rájuk, ott ahol az emberek el akarták őket helyezni, és sokszor azt is tudjuk, hogy ki és mikor készítette őket”- tette hozzá Stern.
„Isten, emlékezz meg szolgádról, Juszefról és kegyelmezz a szülein”- olvasható az egyik graffiti. Túlzsúfolják a zarándokhelyeket, nem egyszerűen jelzés értékűek, az odalátogató közönségnek is szólnak.
„A különböző graffitik jelenléte zarándokhelyeket az odalátogatók folytonosságra való igényéről is tanúskodik”- mondta Stern. Ezért is láthatók pár hetes filctollal írt graffitik, több száz éves társaik mellett. „Olyan információkat hordoznak adott közösségekről, amikről más forrás – kik voltak és hogyan imádkoztak – nem maradt fent”- zárta gondolatait Stern.
