Fazekas Zsuzsa
Fazekas Zsuzsa
Tetszett a cikk?

Március 31-én 125 éves Franciaország és Párizs szimbóluma, az Eiffel-torony. Volt már a modern építészet ünnepelt alkotása, nevezték barbár rondaságnak, ami belerondít Párizs arcába, hirdette a nácik dicsőségét, és használták reklámfelületnek. De tulajdonképpen miért is lett egy teljesen haszontalan A-betű a világ legismertebb turistalátványossága?

Pontosan 125 éve avatták fel a világ egyik leglátogatottabb turistalátványosságát, hiszen ha valaki Párizsban jár, garantáltan nem hagyja ki a franciák által már csak Öreg Hölgynek becézett Eiffel-tornyot. A hatalmas A-betűt, amely építésekor még a világ legmagasabb építményének számított, és az egyik legkorszerűbb épületként demonstrálta az egész világ előtt a francia építészet és ipar nagyságát.

A tetejére helyezett antennákkal együtt 324, azok nélkül 317 méter magas Eiffel-toronyban évent közel 7 millióan fordulnak meg, de még többen mennek csak a lábaihoz, hogy a borsos belépő árát megspórolva is gyönyörködhessenek a gigantikus és amúgy szinte teljesen haszontalan épületben.

Az első vázlat. Nagyítás fotógalériánkért kattintson a képre!
©

Az 1889. március 31-én felavatott építmény ötlete öt évvel korábban fogant meg Gustave Eiffel építész tervezőirodájának mérnökeiben. Az első skiccet a toronyról még 1884-ben vetette papírra Maurice Koechlin: ezen már látható volt a torony végső formája, a híres A-alak, vagyis az egymás felé tartó ívek, amelyeket ekkor még több kereszthíd kötött össze. A tornyot a tervezők egyértelműen az 1889-es párizsi világkiállításra szánták, és egyetlen dolog motiválta őket: építeni egy "nagyon magas tornyot", ami legalább háromszáz méter.

Az ötlet a XIX. század végén nem Eiffeléket mozgatta meg egyedül, egy másik francia építész, Jules Bourdais a Párizs melletti Bois de Boulogne-ba akart felépíteni egy háromszáz méteres világítótornyot, ám az végül nem valósult meg. A toronynál Eiffel kimondottan a modern vasszerkezet lehetőségeinek kihasználására törekedett, de valójában ez sem volt újdonság: Párizsban ekkor már piacépületeknél, fedett passzázsoknál is használták a technikát, de maga az építész is tervezett már vasszerkezetes hidakat, egy akkoriban bravúrnak számító viaduktot, és a szintén a cége által jegyzett, vasszerkezetes technikai újításokat alkalmalmazó budapesti Nyugati pályaudvar is megnyílt már 1877-ben.

A korábbi középületek azonban mind rendelkeztek valamilyen funkcióval, a világkiállításra tervezett építmény pedig egyszerűen csak egy torony volt, amelynek felépítését ugyan megpróbálták tudományos, meteorológiai vagy távközlési célokkal megindokolni, de leginkább szimbolikus, illetve esztétikai szerepe volt. Eiffel maga a toronnyal Franciaország ipari erejét akarta megmutatni, valamint a mérnöki munka és a technikai fejlődés diadalát.

Egy gyárkémény, ami belerondít a városképbe

Az építmény gyárkéményekre emlékeztető formavilága azonban komoly felháborodást keltett, a korabeli vezető művészek kiáltványban tiltakoztak a felépítése ellen. A legfőbb ellenérv ellene az volt, hogy megbontja a XIX. században kialakított Párizs építészeti rendszerét, amely szerint az ipari területeket és a modern világot száműzték a külvárosokba. A tiltakozók úgy érezték, Eiffel tornya elcsúfítja az amúgy gótikus műemlékek és díszes paloták által uralt összképet, és "barbárságával" belerondít a Notre-Dame, a Sainte-Chapelle, vagy a Diadalív hangulatába. Miután viszont 1886-ban elfogadták az építmény terveit, a szerződést pedig úgy kötötték meg rá, hogy a világkiállítás után további húsz évig Eiffel irodája üzemeltetheti azt az építés költségeinek megtérítésére, az ellenzőknek bele kellett nyugodniuk, hogy a torony meg fog épülni, sőt ott is marad majd, és legalább húsz évig fogja "rontani" a párizsi panorámát.

A torony bőven meghaladta az első számítások költségeit: Eiffel eredetileg úgy kalkulált, hogy valamivel több, mint 3 millió frankba fog kerülni az építkezés, 4800 tonna vasra lesz szükség, és egy év alatt könnyedén felépítik. Bár az építkezés gyorsan és látványosan haladt, a torony végül két és félszer annyiba került, mind gondolták, 7300 tonna vasat építettek bele, és több mint két éven át épült.

Nagyítás fotógalériánkért kattintson a képre!
©

Az Eiffel-torony viszont a világkiállítás alatt meghozta a várt sikert, már az első évében közel kétmillió látogatója volt, és szinte azonnal megindult a minitornyok gyártása, ami máig virágzó üzlet. Már a XIX. század végén rengeteg képeslap, fotó, csoki-, süti-, vagy gyertyatorony született, de a kulcstartóbiznisz is szinte azonnal beindult – ma egy euróért kínálják az aranyszínű utánzatokat csörgető utcai árusok a torony aljánál.

Egy új korszak szimbólumából reklámfelület

A hatalmas torony az építői szerint a kő korszakának végét jelentette, illetve a vas és acél korának eljövetelét. Ám a  XX. századtól valójában a beton dominált. A saját korában a modernizmust hirdető Eiffel-toronyra már néhány évtizeddel később is csak kis építészeti epizódként tekintettek, és a világkiállítás évének látogatói sikere után alig pár százezren nézték meg évente. Amikor 1900-ban Párizs ismét világkiállítást rendezett, már azt is felkínálták a pályázó építészeknek, hogy lebontsák, vagy átépítsék a Mars-mezőn éktelenkedő gigaépítményt, és bár születtek tervek, amik órával, szobrokkal, vagy köréépített emeletekkel egészítették volna ki a letisztult A-alakot, végül egyik sem valósult meg.

Az 1900-as évek elején a torony lebontása komolyan is felvetődött, a kor értelmisége viszont ekkor már mellette állt ki, a köztársaság és a haladás szimbólumának tekintve az építményt, valamint egyedisége mellett érvelve. Az Eiffel-torony tehát maradt, a drótnélküli távírás fejlődésével pedig végre értelme is lett létének – segítségével valósult meg az első tengerentúli drótnélküli beszélgetés, az első világháborúban pedig a repülőgépek irányításában is segédkezett. Ma 120 antenna van a tetején.

A huszas években ismét a modern művészet és építészet szimbólumaként jelent meg a torony, a Citroën autógyár pedig 11 éven át, 1925 és 1936 között gyakorlatilag reklámfelületként hasznosította: egy különleges kivilágítást kapott az építmény, amin a "Citroën" felirat, csillagok és szökőkút váltogatták egymást.

A második világháborúban – Franciaország 1940-es megszállása után – világhírűvé váltak azok a jelenetek, ahogy Hitler amúgy hajnali hatkor, a szinte teljesen üres Párizsban autózva megtekinti az Eiffel-tornyot is, amelyre a német megszállás alatt a "Németország minden fronton győz" ("Deutschland siegt auf allen Fronten") feliratot függesztették ki. A kancellár gondolkozott ugyan Párizs lerombolásán, de végül úgy döntött, inkább Berlint építteti át, hogy mellette a francia főváros végül egy porfészeknek tűnjön.

A legfőbb francia jelkép

Az Eiffel-torony látogatottsága a második világháború után kezdett el folyamatosan nőni: eleinte évi egymillió turista kereste fel, számuk pedig mára már majdnem eléri az átlag 7 milliót is. Felépítése óta több mint 250 millió ember volt a toronyban, és bár a kispénzű turisták 1973 óta szívesen mennek a 210 méter magas Montparnasse toronyba is, mondván az olcsóbb, és hasonlan jó a panoráma, a XIX. századi építmény továbbra is őrzi szimbolikus jelentőségét. Igaz, műemléki rangot csak 1964-ben kapott.

1987-ben egy közvélemény-kutatáson a franciák 25 százaléka mondta azt, hogy az Eiffel-torony szimbolizálja a leginkább Franciaországot, ezzel pedig a torony szerezte a legtöbb szavazatot a felmérésben. 2011-ben a Le Figaro hasonló kérdésére 56 százalék választotta a tornyot, mint országa legfőbb jelképét.

Nagyítás fotógalériánkért kattinston a képre!
©

Párizs megkerülhetetlen turistalátványossága ráadásul a jeles alkalmakkor különböző díszkivilágítást is kap: volt már kék EU-s csillagokkal, piros a kínai új év alkalmából, vagy zöld a rögbi-világbajnokság tiszteletére. 2000 óta azonban a torony éjszakánként aranyszínű díszkivilágításban mutatja magát, 2003 óta pedig óránként öt percig még villog is, miközben folyamatosan világítótoronyként pásztázza a párizsi éjszakát. 125 évesen pedig természetesen önmagát ünnepli.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bukarest is zár, Temesváron állandó kijárási korlátozás lesz

Bukarest is zár, Temesváron állandó kijárási korlátozás lesz

Vidnyánszky felrúgott egy széket a POSZT-on, most utánaröpült az egész fesztivál

Vidnyánszky felrúgott egy széket a POSZT-on, most utánaröpült az egész fesztivál

Kásler Miklós elmondta, hogyan látja a nőket

Kásler Miklós elmondta, hogyan látja a nőket