Ungváry Krisztián: Szerény javaslat a Jobbik átszervezésére
Hogyan fordíthatná a maga hasznára a Jobbik Szegedi Csanád coming outját? Ungváry Krisztián véleménye.
#Ungváry Krisztián
Budapest, terrorváros: mit keresett egy kínzókamra a hálószobámban?
Kell-e tudnom arról, hogy melyik diktatúra üzemeltetett kínzókamrát, pártirodát, vagy atombunkert a hálószobámban, nappalimban, pincémben? Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor szerint kell, ezért könyvbe gyűjtötték a különféle diktatúrák budapesti helyszíneit. Hátborzongató és kötelező.
Boross-sal kenné el végleg a Fidesz az ügynökmúltat?
Az ügynökmúltat is vizsgáló Nemzeti Emlékezés Bizottságát sajtóhírek szerint az a Boross Péter exkormányfő vezetné, aki a rendszerváltás óta mindent megtett annak érdekében, hogy az ügynökmúltat ne lehessen tisztázni a nyilvánosság előtt. Paradox módon az emberiesség elleni kommunista bűnöket is vizsgáló leendő bizottság élére kiszemelt Boross számlájára írható az is, hogy Magyarország haláláig bújtatta a román kommunista rezsim egyik legkegyetlenebb alakját.
Elfojtás, hazugság, halogatás - kétszázezer besúgó országa
Nemcsak a politikát és a rendszerváltás utáni kormányokat, hanem a társadalmat sem érdekli a múlt, az ügynökügy - hangzott el egy konferencián, pedig negyven év alatt közel 200 ezer beszervezés történt. Sokan a rendszerváltás heteiben is írtak jelentéseket. A történészek hazugnak tartják a kutatást nehezítő jelenlegi szabályozást, amely szerintük a volt besúgóknak kedvez. A jelen lévő államtitkár nem akarta elárulni, a kormány milyen lépéseket tesz az ügynölmúlt feltárására.
Ungváry: súlyos gond, hogy a kormány "teljesen más hangot üt meg" külföldön
Súlyos gond, hogy a kormány teljesen más hangot üt meg külföldön, mint a belpolitikában, mert nem lehet egyszerre két malomban őrölni - vélte Ungváry Krisztián történész a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) Magyarországgal foglalkozó berlini vitafórumán, ahol részt vett Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is.
'56-os megtorlások: a ma Fidesz-pártkönyvvel rendelkezőkre is vonatkozik a büntetés?
Támogatja azt az elvet Ungváry Krisztián, hogy vonják felelősségre azokat, akik emberek haláláért felelősek. A történész annak kapcsán mondta ezt a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában, hogy a Fidesz egyfelől elő akarja venni és meg akarja büntetni azokat, akik az ’56-os megtorlásokat levezényelték és másfelől el akarja venni azok kiemelt nyugdíját, akik az előző rendszerben az MSZMP tisztségviselői voltak.
Ungváry Krisztián: Egy helyét kereső életmű – Bibó István 100 éves
Bibó mára sajnálatos módon teljesen alkalmatlanná vált arra a szerepre, amelyet egy normális országban betölthetne. Az antikommunista szemlélet teljes hiánya miatt személye nem lesz azoknak sem vonzó, akiktől egyébként a rasszizmus és antiszemitizmus távol áll – ráadásul ez ma a magyar jobboldalnak is csak egy részéről mondható el. Magyarán: Bibó a politikai jobbközép és az attól jobbra állók számára idegen. Maradna a baloldal, amely ugyan szívesen használja Bibót, de ezzel talán többet árt, mint használ. Bibó ugyanis elsősorban kíméletlen őszintesége és saját felelősségének vizsgálata miatt foglal el kikerülhetetlen helyet a magyar politikai gondolkodók pantheonjában. Az a párt, amely húsz év után sem tudott szembenézni pártállami felelősségével, jobban tenné, ha Bibó nevét szájára sem venné.
Karsai László: Zsidódeportálás – felelősség és részvétel (vitazáró)
A német megszállók 1944-ben nagy örömmel, sőt, meglepetéssel fogadták Horthy megszállás utáni zsidópolitikáját: a kormányzó hosszú hónapokra félreállt, nem törődött a zsidókérdéssel, hagyta a vidéki zsidóságot deportálni.
Varga László: Ki felelős a magyar zsidóság kirtásáért? Hozzászólás egy vitához.
A vita valójában arról szól, hogy a német megszállással eleve megpecsételődött-e a magyarországi zsidóság sorsa, vagy az akkori magyar vezetésnek lett volna-e lehetősége megmenteni a vidéki zsidóság jelentős részét? Varga osztja ez utóbbi álláspontot::a magyar közigazgatásban sokan lelkesen közreműködtek a vidék minél gyorsabb és teljesebb zsidótlanításában.
Karsai László: A németeknek a zsidók kiirtása mindennél fontosabb volt
Karsai László alábbi cikkében vitatja Ungváry Krisztiánnak azt az állítását, hogy a németeknek 1944-ben fontosak lettek volna a munkába állítható magyar zsidók. Zsidótlanítani akarták Magyarországot, függetlenül katonai érdekeiktől, és ehhez minden segítséget megkaptak a Horthy-Sztójay kormánytól, állítja a neves történész.
Karsai-Ungváry vita: kik a vidéki zsidóság eltűnésének fő felelősei?
Máig kísért a rejtély: miképpen tudták 1944. május 15-től július elejéig, néhány hét leforgása alatt összeszedni, gettókba gyűjteni, bevagonírozni és a haláltáborokba szállítani a vidéken élő, félmilliós lélekszámú magyar zsidóságot? Kit terhel a fő felelősség? A német megszállókat? A Sztójay-kormányt és -adminisztrációt, amiért még a németeknél is lelkesebben küldték a halálba honfitársaikat? Karsai László és Ungváry Krisztián eltérően látják az akkori eseményeket.
Ungváry Krisztián a zsidóüldözésről: ne fogjunk mindent a németekre!
A nemzeti együttműködés szellemében kellene széleskörűen megvitatni az alkotmánytervezetbe bekerült megállapítást, miszerint a magyar állam 1944 márciusában elvesztette önrendelkezését, amely csak 1990-ben állt vissza – javasolja Ungváry Krisztián történész. Szerinte ez így túlságosan leegyszerűsítő, gátolja a szembenézést a múlttal, ráadásul lehetőséget ad rá, hogy történeti kutatásokat az Alaptörvényre hivatkozva támadjanak.
Ungváry Krisztián a preambulum hazugságáról ír
Az új alkotmány preambulumának államunk 1944-es önrendelkezésére vonatkozó meghatározása hazug, elfogadhatatlan, szakmailag indokolhatatlan, és megmutatkozik benne az egész munka alkalmatlansága - írja Ungváry Krisztián történész az Indexnek írt cikkében. A büntetőjogi felelősséget történelmi tetteikért az érintetteknek kell vállalniuk - szögezi le.
Sebők János: Köztársasági elnök úr, tisztázza magát!
Sokan írják, mondják, hogy az ország már megint az „álamfőn” (sic) röhög. Valójában sokkal nagyobb blamázs mindaz, ami Schmitt Pál személyével, múltjával kapcsolatban már eddig napvilágot látott.
Ungváry Krisztián: Kik voltak az SZT-tisztek? Miről tudhatott Schmitt Pál?
2011. március 2-án mutatták be a www.szigoruantitkos.hu weboldalt, amely a belső elhárítás és a kémelhárítás szigorúan titkos állományú (SZT) tisztjeinek adatait gyűjtötte össze életrajzok formájában. A média elsősorban ebben is a „listázás” lehetőségét látta, miközben elsikkadtak azok az információk, amelyek legalább annyira fontosak, mint az, hogy hány mai közszereplő adatai találhatóak az internetes tartalomszolgáltatás oldalain.
Szigorúan titkos állományú (SZT) tisztek új listája a neten
Országosan ismert személyek és politikusok is szerepelnek azon az internetes oldalon, ahová több száz nevet tartalmazó lista került fel azokról, akiket a rendszerváltás előtt a Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya szigorúan titkos állományú tisztként tartott nyilván. A lista Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián levéltári kutatásai alapján készült.
Kétmilliót gyűjtöttek Ungvárynak a Facebookon
A gyűjtés szervezője a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt hétfőn átadta Ungváry Krisztiánnak azt a kétmillió forintot, amit a Facebookon alakult adományozó csoport tagjai fizettek be a történésznek címezve.
Ungváry Krisztián: Mennyiben hasonló Kiss és Biszku védekezése?
A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. Ungváryt két és félmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság. A pénz előteremtését célzó akciót a Facebookon kezdeményezte Váczi Imre, a Biszku-film levetítése előtt pár nappal. Kiss, az egykori egyetemi párttitkár ugyanazzal a logikával érvelt a törvény előtt, mint a közélettől régen visszavonult Biszku Béla, a korai Kádár-korszak véreskezűnek tartott belügyminisztere: csak véleményének adott hangot, amit a hatóságoknak nem volt kötelező megfogadniuk.
'Álljanak ki az ÉS és Ungváry Krisztián mellett'
A Nyilvánosság Klub azt kéri: az olvasók álljanak ki Ungváry Krisztián mellett.
Ungvárynak fizetnie kell, az LB megváltoztatta a korábbi ítéletet
Felülvizsgálati eljárásában megváltoztatta szerdán a Legfelsőbb Bíróság a korábbi jogerős döntést és hárommillió forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte az alpereseket abban a személyiségi jogi perben, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított Ungváry Krisztián történész és az Élet és Irodalom (ÉS) című lap ellen, amiért egy 2007-es cikkben ügynöki tevékenységgel hozták őt összefüggésbe.