Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága elfogadta álláspontját a következő hétéves költségvetés prioritásaival kapcsolatban. Ennek alapján nagyon valószínű, hogy kemény vitákra lehet készülni a tagállamokkal, amelyek közül az egyik – Magyarország – már látatlanban vétóval fenyegetett.
Megsokszorozódtak az Európai Unió kiadásai az elmúlt öt évben, a hitelek rendezésében a tagállamok pénzügyi közreműködésére az eddiginél is jobban számíthat az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság összekötné a jogállamisági ajánlásokat a pénzek kifizetésével, áttérnének a teljesítményalapú finanszírozásra és újabb saját forrásokat szeretnének bevonni. A Fidesz szerint az illegális migrációt akarja finanszírozni Brüsszel, a spanyol kormány pedig megduplázná a büdzsét.
A lemaradott európai térségek felzárkóztatásáról szóló jelentés burkoltan kritizálja azoknak a tagállamoknak a vezetését, ahol a kohéziós források hatása elmaradt az elvállalt és elvárt szinttől.
Bár Orbán Viktor szerint Brüsszelben azon dolgoznak, hogy az uniós költségvetésen kívüli eszközzel támogassák Ukrajnát a következő négy évben, a tagállamok nagykövetei ezzel éppen ellentétes döntést hoztak. Közben pedig egyértelmű információk érkeznek azzal kapcsolatban, hogy ismét zsarolja az EU-t Magyarország, csak most mással, mint eddig.
Orbán nemcsak Ukrajna pénzügyi finanszírozását, hanem az illegális migráció elleni küzdelemre vagy az európai versenyképesség javítására szánt forrásokat is blokkolta. És ezen a téren is egyedül maradt.
Az EP az Európai Bizottság által javasolt összegnél tízmilliárd euróval többet fordítana az elmúlt három évben pótlólagosan felmerült költségek kezelésére. A Fidesz képviselői a javaslat ellen szavaztak.
Míg magyar kormány egyáltalán nem tartja időszerűnek, hogy az uniós költségvetés megnöveléséről tárgyaljanak, az Európai Parlament körvonalazódó álláspontja szerint éppen hogy több pénzre van szükség, mint amit az Európai Bizottság korábban javasolt.
A kohéziós alapok egy része, valamint az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap azért nem érkezik, mert a magyar kormány nem teljesíti az ehhez szükséges jogállamisági feltételeket. Ukrajnát valóban támogatja az EU, de nem a tagállamoknak szánt költségvetésből. Nem is tehetné, hiszen Kijev nem az Európai Unió tagja.
Először tárgyaltak szakminiszteri szinten az uniós tagállamok az Európai Bizottság által javasolt, hétéves költségvetés-módosításról. Magyarországnak nem tetszik a javaslat, de ezzel abszolút kisebbségben lesz.
Új témát dobott be az uniós csúcs előtt a magyar miniszterelnök, aki szerint a csőd felé sodorták az Európai Uniót. Ez természetesen nem igaz, Orbán magyarázatában pedig több pont is erősen megkérdőjelezhető. A kormányfő azonban valószínűleg nem véletlenül hozta elő az unió költségvetési tervének tervezett módosítását, azt ugyanis később akár vétóval való fenyegetésre is használhatja.
A miniszterelnök szerint meg kell találni a felelősöket, akik csőd szélére sodorták az Európai Uniót. Az Európai Unió nincs csődben.
A magyar kormánynak alapvetően három fenntartása van a költségvetési módosító javaslattal szemben, ezek közül az egyik az, hogy „a brüsszeli bürokrácia növelését segíti elő".
„Drámaian megváltozott a világ" - kezdte rendkívüli sajtótájékoztatóját kora délután Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A vészjósló kezdet után a folytatás is hasonló volt, Von der Leyen ugyanis pénzt kért a tagállamoktól azért, hogy három fontos területen az EU eleget tudjon tenni a vállalásainak.
Szijjártó szerint nem jelent költségvetési problémát az EU-s források befagyasztása. De akkor miért frusztrálja ennyire a helyzet a külügyminisztert?
Megemelné a büdzsé kifizetési összegeit az unió, a pénz a leginkább érintett tagállamokon segítene.
Noha számos uniós jelentés bizonyítja, hogy Lengyelországban és Magyarországon sérül az igazságszolgáltatás függetlensége, és virágzik a korrupció, az uniós intézmények közti játszmák és a politikai kockázattól való félelem miatt az Európai Bizottság mégis halogatja, hogy fellépjen az uniós pénzügyek érdekében. Az EUrologus Jogálom című sorozatának 3. része.
Fel kell lépni az EU pénzügyi érdekének védelmében.
A GDP 13 százalékát hívhatja le uniós támogatásként a következő hét évben Horvátország.
