Az állam- és kormányfők decemberben Orbán vétója miatt nem tudtak megállapodni az uniós költségvetés módosításáról, ezért február 1-jén rendkívüli csúcstalálkozót tartanak, amelynek ez lesz az egyetlen témája. A miniszterelnök kedden az X-en azt írta, hogy

Jó látni, hogy az Európai Bizottság február 1-re B tervet készít, mely szerint az Ukrajnának adott pénzügyi támogatást az EU költségvetésén kívül lehetne kezelni. Ez egy jó döntés! A Bizottság B terve a magyar A terv!

A tagállamok nagykövetei szerdán azonban elfogadták azt a tárgyalási mandátumot, amely az ukrán támogatást az uniós költségvetésen belül helyezi el. Vagyis nem azon kívül. Az úgynevezett Ukrajna Eszköz az indokolás szerint „egyetlen eszközben egyesítené az Ukrajnának nyújtott uniós költségvetési támogatást, amely koherens, kiszámítható és rugalmas támogatást nyújtana Ukrajnának a 2024–2027 közötti időszakra, egy háborúban álló ország támogatásának példátlan kihívásaihoz igazítva".

Erről a javaslatról az Európai Parlamenttel is meg kell egyezniük a tagállamoknak, amely valószínűleg nyitott lesz a kérdés gyors rendezésére. Ugyanakkor fontos, hogy ez egy részleges tárgyalási mandátum: hiányzik belőle a pénz.

A Tanács részleges tárgyalási mandátuma nem terjed ki a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekre, különös tekintettel az eszköz teljes méretére, valamint a támogatások és kölcsönök arányára, amelyek a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló horizontális tárgyalások végeredményétől függenek

– fogalmazott Vincent van Peteghem, belga pénzügyminiszter. Tehát a jogi keret – úgy tűnik – adott lesz ahhoz, hogy biztosítsák Ukrajna finanszírozását. Az Európai Bizottság javaslata továbbra is irányadó: e szerint négy évre összesen 50 milliárd eurót juttat az EU Kijevnek, 17 milliárdot vissza nem térítendő támogatás és 33 milliárdot hitel formájában.

Közben az Euronews diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy Magyarország a támogatásért cserébe feltételeket fogalmazott meg. Egyrészt a kormány továbbra is azt szeretné, hogy a támogatást évente új döntéssel biztosítsák a következő négy évben. Ezt azonban a tagállamok mindenképpen elkerülnék, mert attól tartanak, hogy egy újabb vétó-lehetőséget adnak Orbán Viktor kezébe. Másrészt pedig teljesen új elemként az jelent meg, hogy a magyar kormány kéri:

hosszabbítsák meg két évvel a helyreállítási alapok felhasználhatóságát.

A jelenlegi helyzet szerint 2026 augusztusának végéig teljesíteni kell valamennyi vállalt célkitűzést. Magyarország azonban a korrupciós kockázatok miatt továbbra is el van zárva az összesen (vissza nem térítendő támogatással és hitellel együtt) 10,4 milliárd eurós forrástól, mindössze 920 millió euró előleget kaphat ebből a pénzből az ország, sőt ennek a nagy részét már át is utalta az Európai Bizottság. Amennyiben nem történik meg a teljesítés határidőre, akkor az el nem végzett fejlesztésekre jutó pénz elvész.

A határidő módosításához azonban módosítani kell az erre vonatkozó uniós jogszabályt, amelyhez meg kellene nyerni a többi 26 tagállam és az Európai Parlament támogatását is.

Megnyitották, aztán gyorsan el is zárták a brüsszeli pénzcsapokat

A múlt év utolsó és az új év első napjaiban összesen több mint 1,2 milliárd eurós uniós forrás érkezett Magyarországra. Ez mintegy 470 milliárd forintot jelent, amely még mindig csak a töredéke a Magyarországot megillető uniós büdzsének. Ezekre az átutalásokra lehetett számítani, mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy mostantól zavartalanul jönnek a pénzek.