Az EP szakbizottsága ragaszkodik a jogállamisági feltételrendszerhez a következő költségvetésben

23 igen szavazattal, 9 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el a jelentését a szakbizottság, amelyben az európai parlamenti képviselők hangsúlyozzák, hogy egy jelentősen ambiciózusabb hosszú távú uniós költségvetésre (többéves pénzügyi keret – MFF) van szükség, „amely képes megfelelni az uniós polgárok növekvő elvárásainak a gyorsan változó globális környezetben”.

A jelentés szerint az EU 27-ek bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1%-ában meghatározott jelenlegi kiadási felső határ nem elegendő a növekvő számú válság és kihívás kezelésére. Figyelembe vették az USA globális szerepének visszaszorulását, Oroszország agresszív háborúját, a rendkívül kihívásokat gazdasági és társadalmi téren, a versenyképesség jelentette feladatokat és a súlyosbodó éghajlati és biológiai sokféleségi válságot.

Olyan uniós költségvetést szeretnénk, amely jobban tükrözi az Unió új prioritásait, mint a versenyképesség és a védelem, miközben megvédi a régóta fennálló prioritásokat, mint a mezőgazdaság és a kohézió. Ezért a következő többéves pénzügyi keret felelősségteljes és indokolt növelését követeljük, túllépve az önként vállalt 1%-os GNI-korláton

– mondta Siegfried Mureşan román néppárti képviselő, társelőadó.

Ez az állásfoglalás azt jelenti, hogy az Európai Parlament erről a dokumentumról fog a következő plenáris ülésen vitát folytatni, majd szavazni róla. A bizottsági szavazati arány alapján azt lehet mondani, hogy az EP is elfogadja majd ezeket a szempontokat, így ennek birtokában fognak majd a tárgyalások folyni a tagállamokkal. A konkrét költségvetési javaslatra azonban még várni kell – az Európa Bizottság júliusra ígérte az első változatot.

A szakbizottsági álláspontban az európai parlamenti képviselők ellenzik a Bizottság azon elképzelését, hogy a Helyreállítási és Ellenálló képességi Eszközben alkalmazott „tagállamonként egy nemzeti terv” modellt a 2027 utáni tagállami kiadásokra is átültessék. Ehelyett olyan struktúrát szorgalmaznak, amely biztosítja az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, és bevonja a regionális és helyi hatóságokat, valamint az összes érintett szereplőt. Ez máris egy olyan pont, ahol szöges ellentét figyelhető meg az Európai Bizottság és a Parlament között.

Az EP-képviselők a Bizottság által javasolt Versenyképességi Alapot – amely több meglévő programot egyesítene – elégtelennek tartják, ehelyett egy új, célzott alapot szorgalmaznak, amelynek célja a magán- és közberuházások mozgósítása az EU által támogatott kockázatcsökkentési mechanizmusokon keresztül. A jelentés kiemeli a védelmi beruházások növelésének szükségességét, de hangsúlyozza, hogy ez nem áshatja alá a szociális és környezetvédelmi kiadásokat vagy a régóta fennálló politikákat.

Egyszerűbb és átláthatóbb költségvetést is sürgetnek a képviselők, amelyben csökkenteni kell a felesleges bürokráciát, hogy a kedvezményezettek egyszerűbben használhassák fel a pénzt. A jelentés hangsúlyozza, hogy a költségvetés kialakításának meg kell védenie a Parlament szerepét a végrehajtó hatalom elszámoltatásában, szigorú elszámoltathatósági mechanizmusokat kell bevezetni, és teljes átláthatóságot kell garantálnia az uniós források végső kedvezményezettjeivel kapcsolatban.

A jelentés ragaszkodik ahhoz, hogy

az uniós forrásokhoz való hozzáférést az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartásához kell kötni, és egy intelligens feltételrendszert szorgalmaz, hogy a kedvezményezetteket ne büntessék meg kormányuk intézkedései miatt.

Ez azt jelenti, hogy garanciákat vár el az EP annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a magyarországi helyzet, amikor a kormány uniós jogot sértő magatartása miatt a támogatások nem juthatnak el a végső felhasználókhoz.

Egy ambiciózus költségvetésnek elő kell mozdítania a társadalmi és területi kohéziót, új és korszerűsített bevételi forrásokat kell tartalmaznia, és elegendő finanszírozást kell garantálnia a biztonság, a védelem és a felkészültség számára, miközben tiszteletben tartja a jogállamiságot és az EU alapvető értékeit

– emelte ki Carla Tavares portugál szociáldemokrata képviselő, társelőadó.

A szakbizottság úgy véli, hogy a NextGenerationEU hitelfelvételi költségeinek visszafizetése nem veszélyeztetheti a kulcsfontosságú uniós prioritások finanszírozását. A jelentés arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el új, valódi bevételi forrásokat a hitelfelvétel és Európa magasabb kiadási igényeinek fenntartható finanszírozására. Az európai parlamenti képviselők a közös hitelfelvételt életképes lehetőségnek tartják a nagyobb, uniós szintű válságok, például a biztonsági és védelmi válságok kezelésére.

Figyelemre méltó, hogy ezen költségvetési prioritások között nem szerepelnek a bővítéssel kapcsolatos kiadások, ez arra utalhat, hogy az EP nem tervez azzal reálisan, hogy 2035 előtt újabb tagja(i) lehet(nek) az EU-nak.

Az EU jelenlegi hosszú távú költségvetése 2027. december 31-én jár le. Az uniós költségvetés mintegy 93%-a regionális és helyi projekteket, valamint a mezőgazdaság, a kutatás, az oktatás és a vállalkozások támogatását finanszírozza. A költségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatása is szükséges. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor többször is utalt arra, hogy amíg Magyarország nem jut hozzá a zárolt forrásokhoz, addig a kormány blokkolni fogja az uniós költségvetést. Igaz, az ezzel kapcsolatos döntés mindenképpen a 2026-os magyar országgyűlési választások után lesz esedékes. Orbán Viktor a jelenleg hatályban lévő hétéves költségvetést is blokkolta (az akkori lengyel kormánnyal együtt) 2020 decemberében, majd feladták ezt az álláspontjukat, anélkül, hogy bármit is elértek volna a döntés késleltetésével.