Ukrajna támogatásáról, a migrációval szembeni küzdelemről és az EU versenyképességéről van szó, összesen több mint 65 milliárd euró plusz forrást igényelt a Bizottság. Ahogy a nap folyamán később Johannes Hahn költségvetési biztos fogalmazott, ezek olyan feladatok, amelyek teljesítését a tagállamok elvárják, cserébe azonba jó lenne, ha a fedezetet is biztosítanák.

„Három egymást követő évben válságot láttunk válság után. Mindez az orosz háborúban csúcsosodott ki, amelyet Ukrajna ellen kirobbantott. Az utórengéseket pedig nagyon fájdalmasan éreztük: emelkedő energiaárak, magasabb infláció, magasabb kamatok. Tehát teljesen más világban vagyunk 2020-hoz képest, amikor a ma érvényben lévő többéves pénzügyi keretről tárgyaltunk" – mondta Ursula von der Leyen.

Holott az EU költségvetése már most is rekordméretű. A hétéves keretet ugyanis kiegészítette a helyreállítási alap, így már összesen több mint kétezer milliárd euróról van szó, ami a tagállami össz-GDP két százaléka, holott az EU-s költségvetés a tagállami GDP 1 százaléka szokott lenni. Ahogy a bizottsági tisztviselők is magyarázták, az uniós költségvetés mostanra annyira feszessé vált, hogy nincs további mozgástér, ráadásul az unió alapszerződése kimondja: az EU büdzséje nem fordulhat mínuszba.

Azok a területek, amelyekre pótlólagos forrást kért az Európai Bizottság, új kiadási elemként merültek fel az elmúlt évek fejleményei során.

Von der Leyen azt mondta, hogy Ukrajna esetében a következő négy évben 50 milliárd eurót terveztek, amelyből 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 33 milliárd pedig hitel.

A világjárvány után felgyorsult a migráció, ami megterheli a tagállamok befogadási és integrációs képességeit. Az új migrációs és menekültügyi paktum értelmében az unió és a tagállamok új kötelezettségeket vállalnak, ami további költségekkel jár

– érvelt Von der Leyen a migrációra igényelt 15 milliárd eurós pótlólagos befizetés mellett. A versenyképesség növelése is jelentős beruházásokat igényel „az Európa vezető szerepe szempontjából kulcsfontosságú technológiák" előmozdításához. A Bizottság egy új Stratégiai Technológiák Európának Platform (STEP) létrehozását javasolja, amelytől azt remélik, hogy 160 milliárd eurós beruházást generál majd.

A javaslatot jóvá kell még hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is. Ezek közül a kormányok jóváhagyása tűnik a nehezebb feladatnak. Elég csak azt említeni, hogy a magyar kormány már többször is blokkolt olyan uniós segítségnyújtást, amely Ukrajnába irányult volna. De általánosságban véve vannak olyan kormányok – elsősorban a gazdag, nettó befizető országok – amelyek nem szívesen nyúlnak pótlólagosan az adófizetők zsebébe.