Az Európai Unió bővítése új geopolitikai környezetben zajlik, amely egyre több kihívást tartogat – erről beszélt Marta Kos az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén. Az uniós bővítési biztos hangsúlyozta: „nagy geopolitikai változásokat élünk meg”, és a világ egyre veszélyesebbé válik, miközben a nagyhatalmak egyre gyakrabban hagyják figyelmen kívül a nemzetközi szabályokat.
Nem sikerült megállapodásra jutni az uniós bővítés tervezetéről, mert azt Magyarország kiegyensúlyozatlannak tartja, arra hivatkozva, hogy a szöveg irreálisan pozitív képet fest Ukrajna felkészültségéről.
A tárcavezetők informális találkozóját a dán soros elnökség kezdeményezte, és december 10–11-én tartják Lvivben.
Miközben Magyarország a magyarok pénzét féltve, a kárpátaljai magyarokra hivatkozva akadályozza Ukrajna csatlakozását, addig Románia meglátta a lehetőséget a bővítésben, és nemcsak Moldova, de Ukrajna felvétele mellett is kitart.
Kedden délelőtt az Európai Bizottság elfogadta, majd Marta Kos biztos az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt ismertette a testület bővítési csomagját. Az anyagban nemcsak a tagjelölt államok alkalmasságáról, hanem az EU felkészítéséről is szó esik. Brüsszel egyfajta Magyarország-záradék beiktatását kezdeményezi a csatlakozási szerződésekbe.
Marta Kos kiemelte, hogy saját és az Európai Bizottság feladatának tekinti annak szavatolását, hogy Moldova továbbra is az európai integráció útján haladjon.
Gyakorlatilag teljes érdektelenség mellett folytatott vitát az uniós bővítéspolitikáról az EP „plenáris” ülése. Az ukránellenes felszólalásokban a Fidesz élen járt, még a szélsőjobboldaliak sem érveltek ilyen mértékben Ukrajna ellen, ők inkább mindenkit az EU-n kívül szeretnének látni, beleértve saját tagállamaikat is.
Az Európai Bizottság elfogadta éves bővítési csomagját, amely részletes értékelést ad Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Törökország helyzetéről az EU-csatlakozás felé vezető úton. Megerősítették, hogy Grúzia csatlakozási folyamata megállt.
Az úgynevezett Berlini Folyamat csúcstalálkozójára hívták meg a kormányfőt.
„Moldova felkészülése kifejezetten jól halad.”
Az Európai Unió egykori bővítési biztosa, Günter Verheugen szerint a közösség a mai állapotában nem lenne képes a húsz évvel ezelőtti, tíz országot magába foglaló bővítést ilyen gyorsan végrehajtani. Szerinte Ukrajna uniós csatlakozása nem reális, és az Ukrajna-kérdést csak Oroszország bevonásával lehet rendezni. Viszont ahogy szerinte a lengyelek is képesek voltak megvédeni a demokráciájukat, ez Magyarországon is sikerülhet. A Deutsche Welle interjúja.
Magyarország uniós tagságának 20. évfordulóján az Európai Bizottság elnöke emlékeztette a magyarokat, hogy a beruházások nagy része EU-s forrásból valósult meg, az Európai Tanács elnöke szerint pedig a 2004-es tagfelvétel nélkül ma ismét vasfüggöny lenne Európa közepén.
Szijjártó Péter ismét tartott egy sajtótájékoztatót Brüsszelben, ahol megint nem említette meg Alekszej Navalnij halálát, vagy az azzal kapcsolatos álláspontját. Viszont megalkotott egy kifejezést.
Szijjártó Péter sikerként állította be, hogy az EU-ügyi miniszterek nem döntöttek arról, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, holott ez nem is ennek a fórumnak a feladata volt. A magyar uniós biztos a kormánnyal ellentétes állásponton van.
Az uniós bővítési fáradtságot, Koszovót és az új migrációs paktum elfogadását bírálta a magyar miniszterelnök, amikor megérkezett Granadába, az EU állam- és kormányfőinek informális találkozójára.
Eltörölné a vétót a legtöbb uniós döntésnél és megkerülhetetlenné tenné a jogállamisági feltételek teljesítését a német és a francia kormány kedden bemutatott közös javaslata az Európai Unió reformjára. A küszöbön álló bővítésre készülve jönne a többsebességes Európa, melynek magjába csak azok férnének bele, akik elkötelezettek a jogállamiság és az integráció mellett. Az uniós alapértékeket be nem tartóknak pedig maradna a periféria.
Szlovéniában, a Bledi Stratégiai Fórumon az Európai Tanács elnökének bővítést szorgalmazó mondataival indult az uniós politikai szezon. Charles Michel 2030-as határidőt kitűző előadását csak szórványosan fogadta lelkesedés, kivétel ez alól a magyar kormány, amelynek 2030 túl messze van, a nyugat-balkáni államokat már holnap befogadná az EU-ba.
A tárcavezető euroföderalista, és az EU politikai erejét még nem képes kihasználni a globális sakktáblán. Ezzel együtt nem támogatja a konszenzusos döntéshozatal feladását.
Várhelyi Olivért az elmúlt időszakban sok bírálat érte, vizsgálatot is követeltek ellene, most az Európai Parlamentben faggatták. A magyar biztoson azonban láthatóan nem sikerült fogást találni.
Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy ajánljon uniós tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának –jelentette be Brüsszelben, az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztos rögtön azt követően, hogy a Bizottság meghozta a döntését.
