Visszaállíthatja a vakok látását egy új protézis, most kezdik el próbálgatni emberekkel

A vakság legtöbb formája kezelhető lehet a belga ReVision Implant agyi protézisével. A látásprotézis vizsgálatában magyar kutatók is részt vesznek.

  • HVG

Megkezdődhet a belga ReVision Implant startup által fejlesztett látás-visszaállító protézis emberi tesztelése, miután az erre alakult konzorcium közel 2,5 millió eurós támogatást kapott az Európai Innovációs Tanács EIC Transition pályázatán.

A konzorcium a gyártó startup cégből és három kutatócsoportból, köztük a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Integratív Idegtudományi Kutatócsoportjából áll.

A támogatás lehetővé teszi a konzorcium számára a protézis emberi felhasználásra való fejlesztését. A HUN-REN TTK kutatócsoportja és egy spanyol kutatócsoport lesznek felelősek az első emberi betegeken végzett tesztekért.

Magyar részről a várhatóan 2026. elején – hatósági engedély megszerzése után – kezdődik meg a tesztelés, a kutatócsapat vezetője Wittner Lucia. A rövid távú kísérletek során azt vizsgálják majd, hogy az emberi agyszövet hogyan reagál a protézis behelyezésére, valamint tesztelik az első, emberi felhasználásra tervezett és gyártott mikroelektródák mechanikai tulajdonságait. Bár jelentős a hasonlóság az állatmodellek és az emberi agy között, a biztonság és a hosszú távú használat szempontjából fontos megvizsgálni, milyen hatással van egymásra a mikroelektróda és az emberi agyszövet – hangsúlyozza a HUN-REN közleménye.

Kitaláltak valamit a visszafordíthatatlannak tartott szemkárosodásra, és úgy néz ki, működik

A szaruhártya a szemgolyó külső védőburkolatának elülső, áttetsző része, amelyen keresztül a fény a szem belsejébe jut. Alapvető szerepet játszik a látásban, és súlyos sérülései akár vaksághoz is vezethetnek. Amerikai kutatók ígéretes őssejtterápiás kísérlete viszont visszafordíthatja a szaruhártya eddig véglegesnek tartott károsodását.

A vizsgálatokat önkénteseken végzik, akiket tumor, illetve az epilepsziás góc eltávolítása érdekében műtenek meg a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikáján.

Ha a magyarországi kísérletek jól mennek, egy hosszabb vizsgálat követi Spanyolországban, ahol az implantátumokat legalább hat hónapra egy látását teljesen elvesztett önkéntes agyába ültetik be. A spanyol kutatócsoport vezetője, Eduardo Fernandez már tapasztalt a vizuális protézisek kutatásának területén. Egy jóval kevesebb számú elektródát tartalmazó implantátum segítségével kimutatta, hogy egyszerű formák előidézhetők az agyi mikroelektródák megfelelő stimulálásával. A konzorcium célja, hogy a korábbi eredményekhez képest tízszeres javulást mutasson be az eszközzel.

Ezzel megnyílna a lehetőség arra, hogy a vakság legtöbb formáját képes legyenek kezelni, ne pusztán csak a specifikus okokhoz kapcsolódó látásvesztést, mint ahogy az sok más, jelenleg fejlesztés alatt álló kezelés esetében történik.

„A hosszú távú stabilitásra összpontosítunk, és egy erre a célra létrehozott, szabadalmaztatott rendszerrel is rendelkezünk, amely az elektródákat a helyükön tartja az agyszöveten belül. Olyan döntéseket hoztunk és hozunk a tervezés során, hogy az implantátum élettartama meghaladja a 20 évet. És intelligensebb módon stimulálunk: többet hozunk ki a rendszerből anélkül, hogy tovább kellene növelnünk az elektródák számát” – mondja Maarten Schelles, a ReVision Implant műszaki igazgatója.

A ReVision Implant jelenleg két aktív stratégiai kutatási együttműködést folytat nyilvánosan jegyzett orvostechnikai cégekkel, amelyek érdeklődnek a platformja iránt. A cég jelenleg egy új finanszírozási kört gyűjt, hogy prototípusait piacképes termékké fejlessze.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)

Hozzászólások