A Fidesz alelnöke Andrzej Dudának gratulált a lengyel elnökválasztás első fordulója után, azonban ő nem a Polgári Platform jelöltje. Az Európai Néppárt frakcióülésén ezt többen is szóvá tették.
Az első kommentárok megerősítik, hogy az egész EU sorsát befolyásolja, megtartja-e hivatalát a választások második fordulója után a lengyel elnök, vagy kénytelen meghajolni a szavazópolgárok akarata előtt és átengedni helyét a liberális, felvilágosult varsói polgármesternek.
A járványveszély miatt többen levélszavazásra buzdítanak, de az amerikai elnök szerint az nem lenne tiszta játszma.
A magyar miniszterelnök a Facebookon tett közzé egy képet.
A becslések szerint mintegy 70 ezer szavazatot adtak le a pártra. A rendelkezésre álló adatok szerint annyi képviselője lesz a pártnak a köztársasági parlamentben, amennyi az utóbbi 27 évben nem volt.
A kormányzó nacionalista Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) van a legtöbb esélye arra, hogy az élen végezzen a rohamtempóban, július 5-ére kiírt horvátországi parlamenti választáson. Az abszolút többség azonban kizárt, de a kormányalakításban segíthet a pár hónapja alakult szélsőjobbos Haza Mozgalom, amelynek élén Horvátország egykori pécsi főkonzulja áll.
A május 10-én elmaradt választás helyett kitűzték az újnak az időpontját. Még mindig a hivatalban lévő államfő a legesélyesebb, de az eredmény már nem látszik annyira biztosnak. A választók eldönthetik, hogy személyesen vagy levélben szavaznak, az erről hozott törvényt kedd este kihirdették.
A többség úgy gondolta Dél-Koreában, hogy a kormánypárt jól kezelte a válságot.
Ha átmegy az alkotmánymódosítás, 2022-ig maradhat hivatalban Andrzej Duda. Jaroslaw Kaczynski, a legnagyobb lengyel kormánypárt vezetője nemrég még arról beszélt, hogy az elnökválasztást alkotmányosan elhalasztani nem lehet, az ellenzéki ötlet pedig, hogy egy évre halasszanak, rossz szerinte. Most azt kéri, hogy két év legyen a halasztás.
Előválasztással. Az elemzőintézet elképzelése szerint az ellenzéki jelölteknek ötezer ajánlást kellene összegyűjteni.
Alkotmányos többséggel rendelkező négypárti koalíciót szeretne tető alá hozni a hétvégi szlovákiai parlamenti választás győztese, Igor Matovič. A magát most az ország kulcsát tartó, Alízként a Csodaországban érző jobboldali populista pártvezért váratlanul érte a bődületes siker, de a korábban a magyarellenes kirohanásairól is ismert politikus pár nappal az eredmények ismertetése után már szokatlanul pragmatikusan nyilatkozik. Még az is elképzelhető róla, hogy a voksoláson leszerepelt kisebbségek felé is képes lesz gesztusokra, ahogy az is, hogy Orbán Viktor politikáját kevésbé fogja szapulni. Cikkünk szerzője a Paraméter.sk belpolitikai rovatvezetője.
A 120 parlamenti mandátumból a legfrissebb exit pollok szerint csak 59-et szerezhet meg a jobboldal az izraeli választáson.
A szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt és a populista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű párt hajrázik a legjobban a február 19-ei szlovákiai parlamenti választást megelőző kampány finisében. Továbbra is úgy tűnik, egyetlen magyar párt sem jut be a pozsonyi törvényhozásba.
A 90-es évek fideszes politikusa, Derdák András szerint ma a hatalom csak arra használja a képviselőit, hogy megszavazzák, amit kell.
A címet egyszerre tizenkét művész viselheti, Jordán Tamást a február elsején elhunyt Andorai Péter helyére választották.
A kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Hamburgban vasárnap tartott helyi törvényhozási választáson, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt pedig öt év után búcsúzik a tartományi parlamenttől (Bürgerschaft), ezt mutatja a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye.
Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető vasárnap azzal vádolta meg a külföldi médiát, hogy el akarta tántorítani a szavazókat a február 21-i parlamenti választáson való részvételtől a koronavírus-veszély eltúlzásával.
Egy nemzetközi felmérés szerint a magyarok 42 százaléka bizalmatlan a választásokkal kapcsolatban.
