Elsősorban a kisvállalkozások hitelhez jutását eredményezheti a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 60 milliárd forintos tőkeemelése - írja a Világgazdaság. A kereskedelmi bankok szerint azonban a kormány más eszközökkel is segíthetné a vállalkozások finanszírozását.
Nagykanizsa vállalkozásba adja a közétkeztetést és magáncégekkel közös gazdasági társaságot alapít a megújuló energiaforrások hasznosítására - közölte a város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.
Jövőre már nem lesz lehetőségük az önkormányzatoknak arra, hogy olyan cégektől jussanak extra bevételhez, amelyek az adott településen nem folytatnak valós tevékenységet, csak oda jegyeztették be magukat. A péntek benyújtott adócsomagban található a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása, ez vethet véget az „önkormányzati offshore-játszmáknak” – írja a hétfői Napi Gazdaság.
Mit kell tudni az evás státusz fenntartásáról egy betéti társaságban? Olvasói kérdésre a Csurgay ügyvédi iroda válaszol.
A székhelyet váltó és valamely más címen nem létező irodát alapító vállakozásokra száll rá az adóhatóság, mivel tapasztalataik szerint a cégek jellemzően olyan budapesti, vagy Pest megyei székhelyekre jelentkeznek át, amely címen többé nem elérhetők az adóhatóság és a hitelezőik számára.
Tavaly a kockázati tőke szektort a kettősség jellemezte, mivel a régióban a befektetések volumene a 2008-as csúcshoz képest csaknem a felére, 1 milliárd 291 millió euróra csökkent, ugyanakkor a befektetések száma 161-re növekedett - közölte a Biggeorge's-NV Equity Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt. kedden.
Mit érdemes tennie egy vállalkozásnak, ha növekedésnek indult és továbbra is fejlődni szeretne? Kitől kérjen tanácsot a tulajdonos akkor, amikor bővülő csapata miatt már nehezére esik mindent átlátni és irányítani? A business coaching, azaz az üzletfejlesztési tanácsadás segítséget nyújthat, ám a hazai vállalkozók közül ma még csak minden tizedik élne a lehetőséggel.
A külföldi női vállalkozók többsége úgy tartja, cége jó eséllyel növekszik majd a következő két évben. Ám ennek érdekében nem kívánják növelni az áraikat, inkább igyekeznek elkerülni, legalábbis minimalizálni a kockázatokat.
Egy esztendő alatt – 2010. augusztus elsejétől 2011. július végéig – a hazai gazdaságban 17 221 cég végelszámolására került sor, ez az egy évvel korábbi adathoz képest 32,5 százalékos növekedést jelez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a meglévő és tevékenykedő 632 037 vállalkozásnak 2,7 százaléka így fejezte be pályafutását. Az ezt megelőző egy évben 12 996 társaság zárta le végelszámolással működését, ami az akkor nyilvántartott 611 897 vállalkozás 2,1 százalékát tette ki.
Nemzetközi viszonylatban meglepően alacsony a magyarországi fiatalok vállalkozói kedve. A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) felmérése szerint hazánkban a 2,3 milliónyi 15-34 éves lakos kevesebb mint négy százaléka próbálna a saját lábán megállni a piacon.
Az Új Széchenyi-terv januári elindítása, vagyis a támogatási konstrukciók megnyitása óta a pályázatok száma mára elérte az 6200-at. Ebből csaknem 4500-at a kis- és közepes vállalkozói szektorból nyújtottak be. A pályázatok támogatásigénye meghaladja a 744 milliárd forintot, eddig 147 milliárdnyi támogatást ítéltek oda.
A hazai vállalkozások megközelítőleg 12 százaléka él együtt olyan, a cég életét negatívan befolyásoló eseménnyel, adottsággal, amelyet nem szívesen hoznak nyilvánosságra üzletkötéskor, szerződéseknél, tárgyalásokon, kapcsolatépítéskor. Kisebb problémákkal a cégek 21 százaléka küzd, míg pozitív eseményekről a társaságok mindössze 5,5 százaléka számolhat be – derül ki a PartnerControll üzleti döntéstámogató szolgáltató online rendszeréből. Szerződéskötés esetén tehát érdemes alaposan utánanézni a partnernek.
A svájci frank alapú hitelekből a legnagyobb állománya a hazai piacon a háztartásoknak van, ezért a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) ritkán emlegetik, pedig devizakölcsönöket ők is vettek fel. A frank árfolyamának szárnyalása pedig minden hiteladósnak komoly fejtörést okoz. A kkv-szektor helyzetén azonban sokat javít, hogy a lakosság ügyfelekkel szemben a kis cégek közül sokan a frank- helyett euróalapot választottak.
Egy nemzetközi felmérés szerint a jövő magyar nyugdíjasai, azaz a mai munkavállalók jelentős része akkor sem dolgozna tovább a nyugdíjaskor elérése után, ha volt munkáltatója fizetésemelést adna neki. Az EU több országában azonban máshogy gondolkodnak, több pénzért szívesen folytatnák a munkát.
Annak ellenére, hogy egyre több magyarországi cég tartja kiemelten fontosnak a környezettudatos működést és a fenntarthatóságot, a környezeti célú fejlesztésekre szánt, vissza nem térítendő uniós támogatást biztosító 9 milliárdos keretre a július elsejei indulás óta csupán néhány pályázat érkezett.
Meglehet, sok kis- és közepes vállalkozás tart a kezdeti nehézségektől, s már az első időszakban aggódik, hogy nem lesz képes fennmaradni. Legalább ekkora feladatot jelent a már jól haladó cégeknek a felfutás időszakában megkapaszkodni. Mire érdemes ez utóbbiaknak odafigyelni? Mely területeken kell minél előbb cselekedni? S milyen alapvető, gyakorlati változások szükségesek a későbbi sikerekhez?
A vállalkozások adminisztrációs költségei – kormányzati számítások szerint - 3 000 milliárdot tesznek ki, ebből – a kormány szerint 500 milliárdot 2012-ig meg lehet spórolni. A vállalati adminisztráció csökkentése gyakran belső kérdés, de saját hatáskörön belül megoldható. Ahol állami segítségre van szükség, az az állam által előírt felesleges, párhozamos adminisztráció redukálása. Megszűntetése az esetek többségében pénzben nem kifejezhető, de közérzetjavító. Íme egy konkrét javaslat, az adminisztráció egyszerűsítésére.
Ősztől már az átalakított szakmunkásképzési rendszerben tanulhatnak a hazai fiatalok. A gyakorlati képzést segítő új tananyagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) állította össze, s szeptember elsejétől 46 szakma oktatásában alkalmazzák majd. A változásokat azzal indokolják, hogy a 28 fizikai szakma esetében a nyolc osztályra épülő három éves szakmunkásképzés az eddigieknél sokkal több gyakorlatot ír elő.
Átvészelt világháborút, államosítást, az „átkos” éveit és a rendszerváltást; a lassan nyolcvan éves családi vállalkozás képes volt mindvégig talpon maradni. Magyar üzletfelei mellett már akad néhány külföldi, s az immáron harmadik generációs cégvezető, Massányi Kinga – aki az első nő a sorban – a termékpalettát is kibővítette: a gombgyártó vállalkozás ma már készít jelvényeket, szerszámokat és textiltermékeket is.
Ahogy erősödik Magyarországon a családi tulajdonú vállalatok szektora, úgy bővül az aktívan bő egy éve tevékenykedő Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) taglistája is.
