Maratoni az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa varsói ingatlanvállalata, a GTC megújult felügyelőbizottságának (fb) első ülése – tudta meg a HVG. Közben kiderült az is, hogy egy 6-7 milliárd forintos kötelezettséget is vállaltak a korábbi vezetők egy másik, MNB-botrányban érintett ingatlancégben, amit az állam kénytelen lesz kifizetni.
A Pénzügyminisztérium volt vezetői kaptak pozíciókat a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt.-nél, miután a tárca vezetője, Varga Mihály lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Kurali Zoltánt az Államadósság Kezelő Központtól igazolta le Varga Mihály.
Nincs könnyű dolga Varga Mihály új jegybankelnöknek, ha valóban meg akarja szüntetni a Pallas Athéné alapítványt, erre ugyanis csak nagyon kevés lehetőséget nyújt a magyar jog.
Csillag István volt közlekedési és gazdasági miniszter szerint az MNB-alapítványok nem véletlenül azután jöttek létre, hogy Simicska Lajos eltűnt a színről, a létrehozásukat azonban Varga Mihálynak és Orbán Viktornak is jóvá kellett hagnyia.
Az erzsébetvárosi önkormányzat megszakította az egyeztetést az MNB-botrányhoz kötődő új tulajdonossal.
Kurali Zoltán január 31-éig volt az ÁKK vezetője. Korábban is ismert volt, hogy Varga Mihály számít rá a jegybankban.
Ez persze nem jelenti, hogy a banki díjak nem fognak emelkedni, a pénzintézet mindössze azt vállalta, hogy nem az inflációnak megfelelő mértékben fogja emelni ezeket.
A lépés ugyan formalitás, a hatása mégis fontos.
Szalonképtelenné válhatna Magyarország a nyugati félteke pénzpiacain, ha a jegybank – az elnökváltás ürügyén – nem rendezné a Pallas Athéné Alapítvány százmilliárdjainak sorsát. A kérdés most az, vajon a közpénzherdálás gyanújával indult büntetőeljárások elérik-e a Matolcsy famíliát.
Az új jegybankelnök megerősítette, hogy szabadulna az elődje által kitalált struktúrától, amelynek ügyében nyomozás is folyik már.
Márciusban már kisebb lesz az infláció, mint a februári 5,6 százalékos csúcs, de csak lassan mérséklődik, 2026 elején csökkenhet 4 százalékra, 2026 végén közelítheti meg a 3 százalékot. A jegybank monetáris politikája az elnökváltással szinte egy jottányit sem változott.
A jegybank a monetáris politikában Varga Mihály alatt sem térhet le a Matolcsy György idején taposott útról. A kommunikációban várhatóak változások. Rögtön kérdés, hogy a korábban kritikusan elemző jegybank mit és hogyan mond a romló gazdasági kilátásokról; az Orbán-kormány költségvetési lazításairól; a minimum kérdéses, illetve inflációnövelő intézkedéseiről, mint az árréssapka, a nyugdíjasok áfa-visszatérítése és a gyerekes nők adó-visszatérítése.
A régi jegybankelnök fiának embere közvetlenül az új elnök érkezése előtt baráti kezekbe próbálta átjátszani a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelését. De nem sikerült.
Elkezdték visszacsinálni a cégkavarásokat.
Sokan örülhetnek majd, amikor meglátják Varga Mihály aláírását, és a kezükbe is foghatják az ezzel ellátott pénzt.
Fülöp Attila a 2022 májusa óta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.
Miután Varga Mihály megérkezett az MNB-be, váratlanul lefejezték a Pallas Athéné alapítvány vagyonát forgató céget és az eddigi, áttekinthetetlen vagyongazdálkodás felülvizsgálatát ígérték.
Bőven van mit lefaragni a jegybank extra tevékenységeiből, az átlátható gazdálkodás pedig felettébb üdvös lenne. Azonban a „felelősségi viszonyok tiszteletben tartása” mellett borítékolható, hogy Varga Mihály le fogja tekerni a kormánykritikus elemzéseket, publikációkat és nyilatkozatokat, ami az egész országnak veszteség.
Új szereplők és új szerepkörök mutatkoztak be a magyar gazdaság hagyományos évnyitóján, ahol az is kérdés: milyen patronokat tartogat még a kormány az után, hogy Orbán Viktor már februári évértékelőjében elkezdte az osztogatási programot. Élő közvetítésünk a gazdasági évnyitóról.
