Az áremelkedés üteme áprilisban mérséklődik – mondta el Varga Mihály jegybankelnök a monetáris tanács döntése utáni sajtótájékoztatón. A következő hónapokban az infláció a jegybanki toleranciasáv felső széle körül alakulhat, tehát 4 százalék körül. Ez egyben ezt is jelenti, hogy a jegybank előrejelzése szerint az infláció érdemi lassulásának áprilissal egyelőre vége.

Az árréskorlátozás, az önkéntes árazási döntések rövid távon mérséklik az inflációt a jegybank szerint. A piaci szolgáltatások és az élelmiszerek árdinamikája lassult, de még mindig erős.

Az inflációs várakozások mérséklődtek mind a háztartások, mind a vállalkozások körében, de magas szinten állnak.

A monetáris tanács szerint továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség. A jegybankelnök ugyanazokat az üzeneteket adta át, mint március végén. A pénzpiaci stabilitás, az inflációs várakozások horgonyzása kiemelten fontos. Az elsődleges cél a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése, ehhez a szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat (vagyis az infláció mértékénél magasabb alapkamat) fenntartásával járul hozzá.

A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. Az alapkamat huzamos ideig a jelenlegi szinten maradhat.

A jegybank szerint erősödtek az inflációs és növekedési kockázatok a nemzetközi folyamatok, elsősorban a vámbejelentések miatt. Az előrejelzést nehezíti, hogy ellentétes hatások lépnek, léphetnek fel. A globális növekedési kilátások mérséklődése miatt a nyersanyagárak csökkennek (az olajárak csökkenése például gyorsan épül be az üzemanyagárakba), ami lefelé mutató kockázat. Maguk a vámok közvetlenül felfelé mutató kockázatot jelentenek. A bizonytalanság a feltörekvő piacokkal (mint Magyarország) szembeni kockázatkerülést erősíti, ami megint csak felfelé mutató kockázat az inflációra.

A volt pénzügyminiszter arra is reagált, hogy az S&P hitelminősítő a leminősítésre utaló negatívra rontotta a magyar adósbesoroláshoz rendelt kilátást. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelminősítéseket leginkább befolyásoló gazdasági és költségvetési fundamentumok (növekedés, külső egyensúly, költségvetési hiány és államadósság alakulása stb.) tulajdonképpen jól állnak, illetve a prognózisok szerint jól fognak állni.