Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Áprilisban még lassul a pénzromlás, utána az infláció várhatóan 4 százalék körül fog ingadozni. A vámháborús környezetben sok a bizonytalanság, jósolni is nehéz, marad a jegybanki szigor, beleértve a 6,5 százalékos alapkamatot.
Az áremelkedés üteme áprilisban mérséklődik – mondta el Varga Mihály jegybankelnök a monetáris tanács döntése utáni sajtótájékoztatón. A következő hónapokban az infláció a jegybanki toleranciasáv felső széle körül alakulhat, tehát 4 százalék körül. Ez egyben ezt is jelenti, hogy a jegybank előrejelzése szerint az infláció érdemi lassulásának áprilissal egyelőre vége.
Az árréskorlátozás, az önkéntes árazási döntések rövid távon mérséklik az inflációt a jegybank szerint. A piaci szolgáltatások és az élelmiszerek árdinamikája lassult, de még mindig erős.
Az inflációs várakozások mérséklődtek mind a háztartások, mind a vállalkozások körében, de magas szinten állnak.
A monetáris tanács szerint továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség. A jegybankelnök ugyanazokat az üzeneteket adta át, mint március végén. A pénzpiaci stabilitás, az inflációs várakozások horgonyzása kiemelten fontos. Az elsődleges cél a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése, ehhez a szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat (vagyis az infláció mértékénél magasabb alapkamat) fenntartásával járul hozzá.
A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. Az alapkamat huzamos ideig a jelenlegi szinten maradhat.
A jegybank szerint erősödtek az inflációs és növekedési kockázatok a nemzetközi folyamatok, elsősorban a vámbejelentések miatt. Az előrejelzést nehezíti, hogy ellentétes hatások lépnek, léphetnek fel. A globális növekedési kilátások mérséklődése miatt a nyersanyagárak csökkennek (az olajárak csökkenése például gyorsan épül be az üzemanyagárakba), ami lefelé mutató kockázat. Maguk a vámok közvetlenül felfelé mutató kockázatot jelentenek. A bizonytalanság a feltörekvő piacokkal (mint Magyarország) szembeni kockázatkerülést erősíti, ami megint csak felfelé mutató kockázat az inflációra.
A volt pénzügyminiszter arra is reagált, hogy az S&P hitelminősítő a leminősítésre utaló negatívra rontotta a magyar adósbesoroláshoz rendelt kilátást. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelminősítéseket leginkább befolyásoló gazdasági és költségvetési fundamentumok (növekedés, külső egyensúly, költségvetési hiány és államadósság alakulása stb.) tulajdonképpen jól állnak, illetve a prognózisok szerint jól fognak állni.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Magyarország 22 ország közül a 22. helyen áll abban a rangsorban, amelyet az alapján állítottak össze, hogy mennyire elégedettek a lakosok az egészségüggyel.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.