Az átültetésre szánt fákat törzsátmérő alapján három kategóriába sorolták. A Városliget Zrt. elvárása az, hogy idősebb fák esetében a transzplantációk legalább 80 százalékának sikeresnek kell lennie.
Ha ennyire szép lesz, miért nem nézhet be az építkezésre a Városligetben sétáló, és eleve miért csak fekete kordonokat láthatunk a Ligetben? Ezek a kérdések merülnek fel a Ligetvédők és a Városliget Zrt. Facebook-posztjának összehasonlítása során.
Az új városligeti múzeumok közül a legnagyobb sikert a Néprajzi Múzeum terve aratta. Ferencz Marcel építész elmagyarázta, hogyan képviselheti ez a ház a béke építészetét, és mit keres egy norvég kesztyűminta a múzeum oldalán.
Az Állami Számvevőszék úgy vizsgálja a múzeumi negyedet építő Városliget Zrt. tevékenységét 2012-től, hogy a cég akkor még gazdasági tevékenységet nem is végzett. Az átvilágítást amúgy másfél éve indították, de a jelentés még mindig nem készült el.
Pénteken nyílt volna az idei Arc-kiállítás – ha politikai csatározások nem gátolják folyamatosan a helyszín kijelölését. A szervezőknek így csak augusztus legvégén sikerült befogadóra lelni – Zuglóban, az Örs Vezér útján –, ez viszont azt jelenti, hogy legkorábban szeptember 21-én indulhat a pimasz, kritikus hangvételű alkotásairól is elhíresült projekt. Az Arc egyik alapítójával, Bakos Gáborral ebből az apropóból kilátogattunk a Városligetbe, hogy megnézzük, mennyire intenzív munkálatok zajlanak a liget azon részén, ahova eredetileg engedélyt kérték a szervezők. Ez volt ugyanis a legfőbb indok az elutasításra. Spoiler: semennyire.
A Magyar Építő Zrt.-t a miniszterelnök vejének környezetéhez tartozó vállalkozók vették meg Mészáros Lőrinc érdekeltségétől, most 17,5 milliárd forintért építhetnek múzeumot a Ligetbe.
Úgy vették át a neves szerkesztő, kiadóvezető Szinyeiről írt szövegét, hogy azt a látszatot keltették, támogatja a Városliget múzeumi negyeddé alakítását. Pedig ez épp fordítva van – Nyáry emiatt háborog a Facebookon.
Lesz benne egy több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett is. Elvileg jövő év elején már meg is kéne nyitnia a most még eléggé kibelezett háznak.
Nem beszélhetünk többé a Városligetről mint egybefüggő közparkról, írják a Facebookon a Ligetvédők egy a főváros megrendelésére készített tanulmányra hivatkozva. Szerintük Budapest legnagyobb közparkja helyett csupán a múzeumépületek közti részt kitöltő, felszabdalt zöldterületrészek maradnak majd. A Városligetet egy törvénymódosítással 2013-ban tették beépíthetővé.
Antal Nikolett agyrázkódást kapott, azt mondta, nagyon megviselték a történtek. Ma a Liget Budapest projekt székháza előtt tüntettek a szerdai atrocitások miatt.
Még be sem fejezte az ÁSZ a Városliget Zrt. átvilágítását, máris újabbat kezd – igen furcsa, hogy a korábbi időszak vizsgálatát fél éve nem sikerül jelentésben közreadni. Az ÁSZ még rejtélyesebb módon hozzácsapta a 2016-os év vizsgálatát a korábbiakhoz. A Városliget Zrt. mindeközben a törvényességet emeli ki és követeli a projekt minden elemével kapcsolatosan a Ligetvédők és a Valton őrző-védőinek tegnapi incidense után.
A közpénzek felhasználásának őre, az Állami Számvevőszék a Jobbik és a többi ellenzéki párt gazdálkodását majdnem annyi idő alatt folytatta le, mint amennyibe egy elvileg kész jelentéstervezet közzéadása telik a Liget Projekt beruházója, a Városliget Zrt. esetében.
Apróbb változtatásokat kellene átvezetni a Városliget beépítését szabályozó dokumentumban, de az erről tartott közmeghallgatás legfőbb tanulsága az volt, hogy egy ilyen jellegű fejlesztésnél a koncepció kidolgozása előtt is érdemes megkérdezni az embereket – mert utána már leginkább a tűzoltás marad.