Éppen az a vidéki új elit állhat a Tisza Párt előretörése mögött, amit a Fidesz nevelt ki
A társadalom felső harmada a butának tekintett falusi szegényekre hárítja a Fidesz negyedik kétharmadát, de óriásit téved: nem igaz, hogy a vidék a kormánypárt erős bázisa, annak minden társadalmi rétegben stabil szavazótábora van – mondja Kovách Imre szociológus, egy provokatív állításokkal teli, friss tanulmánykötet szerkesztője, és egyik szerzője. Minden, amit tudni lehet a mai magyar társadalomról, amely nem is olyan töredezett, mint gondolnánk.
Számos provokatív megállapítás található a frissen megjelent Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás – A magyar társadalom a 2020-as évek elején című tanulmánykötetükben. Az egyik az, hogy város és vidék társadalma között nincsen éles különbség. Semmilyen téren nincs?
Természetesen van különbség vidék és város között, sok szempontból a vidék hátrányára: például az, hogy ott alacsonyabbak a jövedelmek. Ám a város és a falu társadalomszerveződési elve már nem különbözik egymástól úgy, mint ahogy azt a XX. század közepéig tapasztaltuk. Kevéssé igaz, hogy a falvak társadalma zártabb, hagyománytisztelőbb, összetartóbb lenne, mint a városoké.
Nem igaz az sem, hogy kulturálisan elmaradottabb a falusi népesség.
Az derült ki az ötezer fős személyes felmérésből, hogy a vidéki (kisvárosi és falusi) felsőbb rétegek szinte ugyanannyian interneteznek, olvasnak könyvet, járnak étterembe, kávézóba, zenei fesztiválra, múzeumba, hallgatnak komolyzenét, mint a nagyvárosiak és a budapestiek. A vidékiek egy része mobil: nincs elzárva a városi szórakozási, kulturálódási helyszínektől, és a maguk kulturális rendezvényeit is megteremtik. Láthatóvá vált az is, hogy a városiak nem nyitottabbak, nem individuálisabbak a vidékieknél.
A két társadalom tehát összecsúszott, annál is inkább, mert a vidékiek sem a mezőgazdaságból élnek már. Ezt a politika is észrevette, ezért nem lehet például a földkérdéssel nagyobb tömegű választót szerezni. Hozzá kell tenni, hogy nehéz meghatározni, mi a falu és a város, ugyanis politikai okokból sok nagyközség a rendszerváltást követően városi rangot kapott, ám a kisvárosok, mezővárosok a társadalmi, gazdasági mutatóik szerint mégis inkább a falura hasonlítanak. Ezért mi a 25 ezer fő alatti településeket tekintettük annak. Ilyen településeken él egyébként az ország lakosságának kicsivel több, mint a fele.
Az sem igaz, hogy csökken a falvak népessége?
Az aprófalvak lakossága csökken, de a városokból kiköltözők és a városba vidékről beköltözők aránya körülbelül ugyanakkora: 8-10 százalék. A Covid alatt módosult, javult a falvakról alkotott kép a városiak szemében. Ott találták meg a biztonságot, a jó levegőt, a nyugalmat. Sokan vannak, akik a hétvégéket, a nyarakat vidéki nyaralóban töltik, ott rehabilitálódnak.

Mégis azt látjuk, hogy a falvak máshogy szavaznak, mint a városok.