Kettős szorításban él a koronavírus második, az elsőnél talán veszélyesebb hullámával harcoló emberiség: miközben még nincs vakcina a kór ellen, szinte biztosra vezető, hogy belátható időn belül újabb, a Covid-19-nél súlyosabb pandémiák jelenhetnek meg. S ami a legfélelmetesebb, nem kell sok pénz és nagy szaktudás egy mesterséges kórokozó létrehozásához. Csak egy kis düh.
Két forró témába is beleállt a magyar miniszterelnök: nem akarja, hogy jogállami kitétel legyen az EU-s pénzek elosztásánál és nem enged migráció ügyében sem. De egy elsőre marginálisnak tűnő döntésnél is szembemegy 26 tagállam akaratával.
Angel Merkel "kiakadt" azon, hogy - úgy tűnik - Németország ismét egyedül vállal felelősséget menekültekért az EU-ban, a német belügyminiszter pedig hozzátette: ha nincs szolidaritás, újragondolhatják az uniós pénzügyi támogatások kérdését.
A Kína előtti meghajlás jelképévé tette magát a Mulan élőszereplős változatával az amerikai Disney filmstúdió. A történet másfél ezer éve született, és azóta különböző módokon mesélték el, ám egyvalami közös maradt: a hősnő magát férfinak álcázva tűnik ki a harcokban, és segítségével Kína diadalmaskodik az ellenségei fölött.
Közben zajlik a történelem: a parlament megszavazza a német egyesítést, az NDK kilép a Varsói Szerződésből.
Rekordhosszúságú ideje tartanak a kormányalakítási tárgyalások Belgiumban, a járvány miatti válság azonban rászoríthatja a megállapodásra a megosztott politikai mező szereplőit.
Fordulópontot jelentene a magyar külpolitikában, ha Orbán Viktor tényleg komolyan gondolná, hogy Lengyelország mögé kell felsorakozni.
Jó ideje vannak feszültségek a lengyel kormánykoalícióban, a robbanáshoz az apropót szolgáltatta az állatvédelmi törvény körüli vita.
Az orosz–fehérorosz szövetségi állam megerősítéséről, azaz Fehéroroszország alárendeléséről tárgyalt Szocsiban a két volt szovjet tagköztársaság államfője, Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka. Az orosz elnök eldöntötte, hogy egyelőre Lukasenka oldalára áll, s ezzel újabb frontot nyitott Moszkva és a Nyugat között.
Magyarországon nem csak a jogállamiság van rendben, de nincs semmi látnivaló az Index és az SZFE ügyében sem – állította a miniszter az osztrák lapnak.
A halálos áldozatok száma több mint 944 ezer, de bőven 20 millió ember már kigyógyult a betegségből.
Az érintettek szerint a szólás- és véleményszabadság húzza a rövidebbet, amikor Orbán Viktor sorra levadássza a független sajtóorgánumokat – írja a Deutsche Welle, hozzátéve, hogy a hatalom a szokásos szalámitaktikával tette hidegre előbb az Indexet, majd a 168 Órát.
Az Izrael, illetve az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein közötti kapcsolatok normalizálása új korszak kezdetét jelenti a Közel-Keleten. A zsidó állam és a szunnita arab országok közeledése átrajzolja a térség erőviszonyait, de megoldatlanul hagyja a palesztinkérdést.
Ha a Színművészeti Egyetem is elesik, akkor Orbán valószínűleg bevégezte a nagy művet: immár az összes független intézményt megkaparintotta – írja a magyar születésű angol író a The Guardianben.
Egy helyi Gazprom-főnök lehet a következő fehérorosz elnök Sz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató szerint – főleg, ha kiengedik a börtönből.
Első észak-koreai disszidensként szerzett egyéni körzetben parlamenti mandátumot Dél-Koreában Sze Jong Ho, aki londoni diplomataként megízlelte a kapitalizmust, és tetszett neki. Közben Phenjanból kígyót-békát kiabálnak rá, és védőőrizet alatt él Szöulban.
Az Európai Stabilitási Kezdeményezést vezető agytröszt igazgatója, Gerald Knaus elleni sorosozásról számol be a Süddeutsche Zeitung.
Négy éve a konzervatív keresztény mozgalom vezetői közül Jerry Falwell állt elsőként a nem éppen a Biblia tanításai szerint élő Donald Trump mögé. Mostani magánéleti és pénzügyi botránya a legrosszabbkor jöttek az újraválasztásáért küzdő elnöknek. Különösen, hogy exügyvédje, Michael Cohen új könyvében azt állítja, már 2016-ban is egy potenciális szexbotrány eltussolásáért cserébe támogatta őt a vallási véleményvezér.
A rendkívüli idők jellempróbát jelentenek az egyes országok vezetői számára. A legnagyobb német napilapnál ismét nem a pozitív példák között említik a magyar kormányfőt.
Lehet, hogy nem a földgázvezetékkel kellene foglalkozni, hanem a befolyásos oroszok bankszámláival.
