Nem engedték szabadjára a vírust, de a hosszú távú társadalmi és gazdasági hatásokra tekintettel nem akarnak elhamarkodott döntéseket hozni – ez jellemző a svéd kormány sokak által bírált járványügyi intézkedéseire. Készültség van, de még nyitva vannak az iskolák, sok kávézó és étterem is működik, maszkos embert alig látni.
A holland médiában még a populisták is aggodalommal figyelik, mit kezd Orbán Viktor a felhatalmazási törvényben szerzett jogosítványaival.
A koronavírus-járvány minden tekintetben felforgatta az emberek életét, s a változások a bűnözőket is elérték. Az alvilág viselkedése azonban néha igencsak meglepő.
Eltartott egy ideig, amíg a keletnémeteknek elmagyarázták, hogy csak beruházásra kaphatnak nyugati pénzt, és bizony üzleti terv is kell a hitelhez. Nyiladozó kapitalizmus 30 évvel ezelőtt.
Abdul Gáni Baradar a tálibok egyik legkiválóbb stratégájaként feladta a leckét az Egyesült Államok haderejének, most pedig ő a fundamentalista terrorszervezet vezető diplomatája.
A járvány okozta vészhelyzetben példátlan intézkedésekkel igyekeznek megőrizni az európai kormányok a munkahelyeket: hiteleket és garanciákat nyújtanak, átvállalják a fizetések egy részének finanszírozását. A költségek hatalmasak, de a munkanélküliség elszabadulása még nagyobb gazdasági és társadalmi kárral járna.
Szinte már közmegegyezés van arról, hogy az olaszországi koronavírus-fertőzöttek száma sokkal magasabb a statisztikákban szereplőnél. Most viszont az is kirajzolódni látszik, hogy bizonyos területeken az áldozatok száma is többszöröse lehet a hivatalos adatoknak.
A szó szoros értelmében eddig Olaszország bizonyult Európa beteg emberének a koronavírus-járványban. A gazdaság leállítása után a kormány egyelőre a családokat igyekszik a felszínen tartani, a vállalkozások megmentéséhez forrást kell találni.
Hollandiában fejleszthetik ki a koronavírus elleni vakcinát.
Politikai szűklátókörűség és gazdasági kényszer miatt nem reagált időben a koronavírus-járványra Irán, amelyet humanitárius katasztrófa fenyeget. A helyzet mára olyannyira tragikus a perzsa államban, hogy Teherán hitelkérelemmel fordult még a Nemzetközi Valutaalaphoz is, amelyben fő ellenségének, az Egyesült Államoknak vétójoga van.
Páratlan nimbuszt rombolt le Charles Lindbergh azzal, hogy nyíltan csodálta a Harmadik Birodalmat, és a zsidók érdekének minősítette az USA beléptetését a második világháborúba. Az HBO tévésorozatot készített Philip Roth regényéből, amely Lindbergh elnökké választásával nácibarát Egyesült Államokat képzelt el.
A pártállam lebontásában még fontos szerepet játszott, aztán az első parlamenti választással háttérbe szorult az NDK-beli demokratikus ellenzék. A keletnémetek inkább a Helmut Kohl kancellár vezette Nyugat-Németországra voksoltak, abban a reményben, hogy az hozza el számukra a jólétet.
Számtalan álhír kering a világban a koronavírus-járvány keletkezésével és a betegség kezelésével kapcsolatban, s a csúsztatásokat és szándékos hazugságokat sokszor politikusok, illetve államok is terjesztik.
Hálátlan, ám hősies feladat jutott Tedros Adhanom Ghebreyesusnak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójának, aki megpróbálja összehangolni az egyes országok erőfeszítéseit a koronavírus terjedésének megállítására. Tapasztalata már van válságkezelésben, hiszen felépítette hazája, Etiópia modern egészségügyi rendszerét.
Olcsóbb a csokoládé, de nem édesebb. Sőt a gyártónak keserű – kezdődik a máig tartó kelet-nyugati gyanakvás első fejezete.
Amit még nem dobtak el a gazdaságpolitikai ortodoxiából a 2008-ban kirobbant válság kezelése során, azt most, a koronavírus-járvány okozta sokk hatására felülírják a jegybankok és a kormányok. Németország leveti a fiskális kényszerzubbonyt, Washingtonban pedig olyan intézkedéseket tesznek, amelyek láttán csettinthetnek a progresszív demokraták.
Libanon függetlensége óta először jelentett be fizetésképtelenséget, ami az évtizedes gazdasági és politikai krízis súlyos tünete. Ráadásul a közel-keleti országot a világjárvány is súlyosan érinti, főleg az Iránnal fennálló szoros vallási, politikai és gazdasági kapcsolatai miatt.
Egykori KGB-ügynöktől elvárható ügyességgel keveri a kártyákat Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki a napokban elfogadott alkotmánymódosítások értelmében akár 2036-ig is hivatalban maradhat. Már ha akar, sokan ugyanis úgy vélik, még újabb meglepetések is várhatók.
Olyan társadalmi kísérletek zajlanak a koronavírus megjelenése következtében, amilyeneket egy kormány sem merne meglépni „békeidőben” – állítja korunk egyik legismertebb gondolkodója.
A magyar spekulánsok is készültek a puha-kemény márkaváltásra, románbarát marad a pártlap, és szovjet láger nyomai bukkannak fel – epizódok az NDK utolsó tavaszából.
