Csak mostanra derült ki, milyen jól felépített csapdába csalta be az orosz vezetést a Bellingcat oknyomozó portál és a vele együttműködő amerikai CNN, a német Der Spiegel és az orosz The Insider. Néhány nappal Vlagyimir Putyin orosz államfő szokásos éves sajtóértekezlete előtt az oknyomozók bejelentették, bizonyítani tudják, hogy Navalnijt augusztus 20-án Tomszkban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg a még a szovjet időkben kifejlesztett katonai idegméreg, a novicsok új változatával. Az egymással és a mérget kifejlesztő kutatókkal folytatott telefonbeszélgetések alapján név szerint is kiderült, hogy mely ügynökök vettek részt az akcióban.
Putyin annak rendje és módja szerint cáfolta, hogy az orosz hatalomnak bármi köze lenne a merénylethez. Miközben pedig arra célozgatott, ha az FSZB akarta volna megölni Navalnijt, akkor az ellenzéki már halott lenne, azt állította, az oknyomozók a nyugati titkosszolgálatoknak dolgoznak és „meséjükkel” alá kívánják támasztani az Oroszország elleni vádakat. A többi orosz politikus pedig arról beszélt, szerintük egyértelművé vált, hogy Navalnij a CIA és a brit MI6 embere.
A második csapás
Amikor kezdett elülni a Bellingcat által keltett vihar, Navalnij bejelentkezett és közzétette azt a hangfelvételt, amely a merénylőcsapat egyik tagjával, Konsztantyin Kudrjavcevvel folytatott 49 perces telefonbeszélgetésről készült. A még Németországban lábadozó Navalnij – aki egy olyan szoftvert használt, amely álcázta a valódi hívószámot és az FSZB-hez köthető egyik moszkvai számként jelent meg a hívott fél mobiltelefonján – még december 14-én hívta fel Kudrjavcevet, ám a közzététellel ő és a vele együttműködő Bellingcat megvárta a putyini cáfolatokat.
A beszélgetés – amelyben Navalnij úgy mutatkozott be, hogy ő Makszim Usztyinov, az orosz Biztonsági Tanácsot vezető Nyikolaj Patrusev titkára – érdekes részleteket tartalmazott. Kudrjavcev, aki először félt attól, hogy a nyílt vonalon beszéljen, végül belelendült, és megnevezte azokat az ügynököket, akik együttműködtek a mérgezésben, és arról is beszámolt, hogy a mérget Navalnij alsónadrágjának belső részére juttatták fel, majd, amikor visszaszerezték a ruhadarabokat, kitisztíttatták, hogy eltüntessék a novicsok maradványait.
Navalnij azt is megkérdezte, mi az oka annak, hogy a kiszemelt áldozat túlélte a merényletet, amire Kudrjavcev azt válaszolta: az, hogy a pilóta túl hamar szállt le – Navalnij a Tomszkból Moszkvába tartó gépen lett rosszul és a repülő Omszkban hajtott végre kényszerleszállást – valamint az, hogy a reptérre kiérkező mentők is nagyon gyorsak voltak és megfelelő szerekkel kezelték őt. Egy mondatból – amely szerint a korábbi esetek miatt még inkább odafigyeltek a részletekre – arra lehet következtetni, hogy nem az augusztusi volt a Navalnij elleni első merényletkísérlet.
Navalnij egyébként – ugyancsak Makszim Usztyinovként – Kudrjavcev előtt felhívta az őt követő FSZB-csoport másik tagját, Mihail Svecet, aki a Bellingcat szerint 2020 júliusában Kalinyingrádban kísérte őt figyelemmel. Svec azonban nem dőlt be, „Tökéletesen tudom, ki maga” – közölte és letette a telefont.
Navalnijék támadásba lendültek, a hatalom pedig egyelőre defenzívába szorult. Az ellenzéki több munkatársa elment Kudrjavcev moszkvai lakásához, ahol a rendőrök némi vitatkozás után őrizetbe vették őket. Közben Navalnij civil szervezete – a Korrupcióellenes Alapítvány – feljelentést tesz Kudrjavcev ellen, aki a ruhák kitisztításával megsemmisítette a bizonyítékokat, és azt kéri, hogy a hatóságok vizsgálják meg, valóban Kudrjavcev hangja hallható-e a felvételen. Utóbbira azért van szükség, mert az eddig megszólalt orosz politikusok azt ismételgetik, hogy az egész hangfelvétel provokáció és hamisítvány – és ugyanezt mondja az FSZB is.
Növekvő bizalmatlanság
A Bellingcat és Navalnij leleplező felvételei minden bizonnyal tovább bonyolítják Moszkva és a Navalnij-merénylet miatt már ősszel újabb Oroszország-ellenes szankciókat életbe léptetett Nyugat viszonyát. Most, hogy egyre valószínűbbnek tűnik az FSZB részvétele a mérgezési akcióban, ismét meg fognak erősödni azok a hangok, amelyek még komolyabb büntetőintézkedéseket szorgalmaznak a vegyi fegyvereket alkalmazó orosz állam ellen.
Az pedig tovább növeli az újabb szankciók esélyét – például azt, hogy leállítják az Északi Áramlat 2. orosz–német gázvezeték építését – hogy miközben hetente derülnek ki újabb részletek a Navalnij-merényletről, az USA történelmének legsúlyosabb kibertámadását éli át. A több minisztériumot és számtalan vállalatot érintő hackertámadás mögött az amerikaiak szerint az orosz hírszerzéssel, az SZVR-rel kapcsolatban álló orosz hackercsoport, a Cozy Bears (más néven APT29) áll, s egyelőre nem tudni, hogy a március óta tartó támadássorozat során mennyi információ került a behatolókhoz, s azok milyen mélyen ásták bele magukat az amerikai kritikus infrastruktúrába, az energiahálózatba, illetve az erőműveket és közműveket üzemeltető hálózatokba.
Moszkva – csakúgy, mint korábban, például a 2018-as Szkripal-merénylet, vagy az augusztusi Navalnij-mérgezés esetében – „meglepetten” nézelődik, és nem érti, hogyan juthat a Nyugat eszébe Oroszország érintettsége. Hiszen Vlagyimir Putyin orosz elnök is megmondta, országa soha nem avatkozott be más államok belügyeibe.
