Amerikai tudósok három éven át mintegy 45 pulzárt figyeltek meg, amelyek bizonyítékot szolgáltathattak a gravitációs háttérhullámok létezésére.
Az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos eredménye volt, hogy sikerült észlelni a gravitációs hullámokat. Ezek létezését 100 évvel korábban már Albert Einstein is megjóslta, de csak 2016 elején jelenthették be a tudósok, hogy sikerült közvetlenül észlelni a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozását.
A gravitációs hullámokat a nagy kozmikus események keltik: ilyen lehet két fekete lyuk összeolvadása vagy épp a szupernóvák. A kutatók szerint viszont nemcsak a "friss" események kelthetnek ilyen hullámokat, hanem az összes olyan jelen van az univerzumban, ami az ősrobbanás óta keletkezett. Ezt hívják a szakemberek gravitácós háttérhullámoknak, és könnyen lehet, hogy most ezt sikerült megtalálniuk.
A New Atlas beszámolója szerint az amerikai NANOGrav kutatócsoport egy erős jelet fedezett fel, amiről azt feltételezik, az lehet a bizonyíték a gravitációs háttérhullám létezésére. A szakemberek úgy gondolják, hogy egy szupermasszív fekete lyuk kelthette.
A szakemberek ahelyett, hogy megpróbálták volna magát a hullámot kimutatni, azok pulzárokra – gyorsan forgó neutroncsillagok, amelyek erős mágneses térrel rendelkeznek – gyakorolt hatását vizsgálták.
Ritka felfedezés: 142 naptömegű fekete lyukat találtak, gravitációs hullámokat észleltek
Az olaszországi Advanced Virgo detektort működtető Európai Gravitációs Obszervatóriumban (EGO), valamint a két amerikai Advanced LIGO obszervatórium kutatói bejelentették, hogy egy körülbelül 142 naptömegű fekete lyukat észleltek, ami két, 66 és 85 naptömegű fekete lyuk összeütközésével jött létre.
A kutatásuk során 45 olyan pulzárt találtak, ami megfelelt a vizsgálat kritériumainak. Ezek mindegyikét legalább három éven át figyelték, és észrevettek egy olyan jelenséget, amelyik mindegyiknél azonos volt. Ezek szerint az általuk kibocsátott rádióhullámok időzítése egyszerre változott meg, amit a gravitációs hullámnak, azon belül is annak téridőt meghajlító tulajdonságának tudnak be. Az eredményeikről a Astrophysical Journal Letters című tudományos szaklapban számoltak be.
A szakemberek a publikáció ellenére egyelőre nem tekintik befejezettnek a kutatást. A jövőben szeretnék ellenőrizni a méréseik helyességét, ami viszont akár évekbe is telhet. Ha viszont valóban a gravitációs háttérhullámokkal van dolgunk, az segíthet megtalálni a hullámok forrásait, valamint megérteni, hogy ezek az erők miként formálták az univerzumot.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!
